Elkezdődött az értékmentés: lozsádi falunapot tartottak

Több évtizedes kihagyás után szombaton falunapot tartottak a Hunyad megyei Lozsádon, az egész napos ünnepséget a nyolcadik Hunyad Megyei Magyar Napok részeként szervezték meg.

A Hunyad megyei RMDSZ és a református egyház falurevitalizációs tervet kezdeményezett Lozsádon, ugyanis a kis település fennállásának 700. évfordulójára készül, első írásos említése 1320-ból származik. Az elképzelések szerint a következő három évben olyan konkrét projekteket, terveket dolgoznak ki, indítanak el, amelyek a drámaian megfogyatkozott közösség életébe új lendületet, megújulást hozhatnak. Míg az 1800-as évek közepén 1100 felett volt a lakosság száma, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a falunak 208 lakója van, ebből 102 magyar nemzetiségű, református vallású.

Az út korszerűsítése, közművesítés mellett a tervek között szerepel a református templom és a kultúrotthon felújítása és egy kápolna felépítése. Lozsád revitalizálása óriási kihívás, a program sikere attól is függ, hogy a ,román és magyar közösség, valamint a helyi önkormányzat hogyan tud együttműködni. A helyi támogatás kiegészül az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének közvetítésével, a Vas megyei önkormányzatok és közösségek anyagi hozzájárulásával is. Mint ismert, Vas és Hunyad megye több mint két évtizede szoros testvérmegyei kapcsolatot ápol.

A Lozsádi revitalizációs terv alapját Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványszakértője dolgozta ki, a nyolc fejezetben megfogalmazott tervben a közösségszervezéstől a kulturális tevékenységen keresztül a kutatói, értékgyűjtő és értékmentő munkán át részletesen szerepelnek azok a területek, amelyeken meg kell szervezni a munkát, hogy sikeres közösségépítési folyamatot lehessen majd beindítani Lozsádon.

„Sok idő telt el, amióta nem ünnepelt Lozsád, hosszú időn keresztül az itt élő magyar és román közösségnek nem volt lehetősége művelődési, hagyományőrző eseményeken részt venni. Az elkövetkezőkben szeretnék egyre erőteljesebben jelen lenni Lozsádon, kivenni részünket, segíteni a település felzárkóztatásában. Ez a célkitűzés a magyar és a román közösség javát szolgálja és reméljük, hogy sikerült projektjeink egy részét végigvinni 2020-ra, amikor Lozsád fennállásának 700. évfordulóját ünnepli. Az értékmentés elkezdődött”– hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki részt vett a lozsádi rendezvényen.

Adinel Botescu, a községközpont Martinesd polgármestere a helyi hagyományok szépségéről beszélt, kiemelve a lozsádi román és magyar közösség harmonikus együttélését. Büszkén mondta el, hogy Martinesdben fennmaradt a híres "călușul" tánc hagyománya, itt működik az ország legrégebbi táncegyüttese, amely a férfiak által művelt táncos-dramatikus rítust őrzi.

A lozsádi falunapon részt vett Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere, Alphen aan de Rijn holland település küldöttsége valamint egy tizenhárom tagú Vas megyei küldöttség is. A Vas megyei delegációt, Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke vezette, aki beszédében rámutatott, hogy az EU-ban a kis vidéki közösségeknek megvan a lehetőségük, hogy továbbvigyék hagyományaikat, kulturális örökségüket. Elmondta, Vas megyében az osztrák modellt vették át, ahol a kis közösségek rendszeres támogatást kapnak a hatóságoktól, hogy megőrizzék, továbbéltessék hagyományaikat, a népi mesterségeket folytassák. Marton Ferenc arról biztosította a jelenlevőket, hogy szívesen átadják a tapasztalataikat, amelyeket felhalmoztak ezen a téren, ugyanakkor felajánlotta, hogy közvetítésükkel találjanak olyan Vas megyei települést, amely testvérkapcsolatot alakít ki Lozsáddal, Martinesd községgel.

A lozsádi Falunap kulturális programjában a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet a dévai Szivárvány Népdalcsoport és a martinesdi Călușarii néptáncegyüttes előadása szerepelt. A vendégek szombaton megtekintették a martinesdi iskolát, könyvtárat, a polgármesteri hivatalt és a község kultúrotthonát is.

Kimaradt?