• 2017. október 18., szerda
    Lukács
  • 23°
    Kolozsvár
    • 23°
      Csíkszereda
    • 25°
      Székelyudvarhely
    • 23°
      Gyergyószentmiklós
    • 25°
      Székelykeresztúr
    • 23°
      Kovászna
    • 24°
      Kézdivásárhely
    • 23°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 27°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 25°
      Nagyvárad
    • 20°
      Beszterce
    • 22°
      Déva
    • 25°
      Nagybánya
    • 24°
      Marosvásárhely
    • 24°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 28°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5841 LEI
    • 1 USD = 3.9032 LEI
    • 1 GBP = 5.1388 LEI
    • 100 HUF = 1.4872 LEI

„Számomra mindig egyértelmű volt, hogy a román nyelvet tudni kell, mert az egy eszköz”


-A A+



A Tusnádfürdőn született Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető a fővárosban töltött egyetemi évei alatt sajátította el a román nyelvet. Ha kiejtése miatt viccelődtek is vele, mindig lazán és bátran szólalt meg más nyelveken. Sorozatunkat, amelyben különböző életpályájú székelyföldi és más tömbmagyar térségekből származó értelmiségieket kérdezünk a román nyelv elsajátításáról, az RMDSZ politikusával folytatjuk. Az első részt itt olvashatják.

Korodi Attila volt államtitkár és volt környezetvédelmi és vidékfejlesztési miniszter a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskolában tanult meg írni-olvasni, majd Csíkszeredában folytatta tanulmányait a Márton Áron Főgimnáziumban, az egyetemi éveit pedig Bukarestben töltötte német, majd román nyelvű szakokon.Fotó: FacebookTusnádfürdő néhány román család kivételével teljesen magyar város, csupán egy-két román osztálytársa volt, viszont ez nem azt jelentette, hogy gyermekkorában egyáltalán nem érintkezett a román nyelvvel – mutatott rá a politikus. Főleg a nyári szezonban a város közkedvelt turisztikai célponttá vált, szülei pedig gyakran adtak ki szálláshelyeket a román turistáknak. Arra már nem emlékszik, hogy hogyan és egyáltalán beszélgetett-e a vendégekkel, de azt tudja, hogy soha nem zavarta, hogy a családi házban olykor románok is laktak.

A románórákon nagyon sokat kellett magolni, aminek köszönhetően egyébéként nagyon jó jegyeket szerzett, de emiatt a mindennapi életben hasznosítható nyelvtudásra nem tudott az iskolában szert tenni. Ez akkor „elég nehezen ment”, mesélte, ezért „amikor székelyként elmentem Bukarestbe egyetemre, az akcentusom és a szókincsem is nagyon gyenge volt”, fogalmazott.

Sosem volt görcsös, ha helytelenül fejezte ki magát

A konyhanyelv elsajátítására csak a bukaresti bentlakásos éveiben adódott lehetőség. „Akkor szembesültem azzal, hogy mennyire vagyok a mindennapi román nyelvhasználatra felkészülve, amikor a bukaresti egyetemre kerültem” – mondta. A Műszaki Egyetem német nyelvű közgazdász-mérnök képzésén tanult, majd 2001–2003 között a SNSPA (Școala Națională de Studii Politice și Administrative) Politikatudományi és Közigazgatási Intézetén szerzett mesteri fokozatot.

„A bukaresti bentlakásban a szebenitől az oltyán akcentusig mindegyiket megtanultam” – mutatott rá. Hangsúlyozta: mindig lazán, gátlások nélkül viszonyult a nyelvtanuláshoz, ami nélkül szerinte nagyon nehéz egy új nyelvet elsajátítani. „Sosem voltam görcsös, ha valahol hibáztam, nem arra törekedtem, hogy nagyon pontos irodalmi helyességgel fogalmazzak. A többi nyelvvel is így vagyok” – magyarázta Korodi.

„Számomra mindig egyértelmű volt, hogy a román nyelvet tudni kell, mert az egy eszköz” – fogalmazott a frakcióvezető. Tudta, hogy azért jelentkezik német nyelvű alapképzésére, mert egy új nyelv ismerete egy eszköz lesz arra, hogy olyan munkahelyekhez is hozzáférjen, amelyekhez másképp nem tudna. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a nyelvtanulás könnyen ment a számára, például „az egyetemi évek alatt gyakran elrontottam a nemeket – ami klasszikus hiba”, a németet pedig szinte nulláról kezdte.

Nyelvbotlásai miatt mindig is heccelődtek vele, és volt, akivel a nyelvi, etnikai különbségek miatt soha nem került közeli barátságba, de összességében soha nem érezte magát frusztráltan a román közösségekben. „A viccelődés hozzátartozik az élethez, de erre büszke is vagyok, mert ha nem lennék magyar, nem is viccelődnének” – magyarázta. Sőt magyar anyanyelvűként sokkal helyesebben beszélt németül, mint a román társai.

Hozzátette: a kényesebb témákat sem kerülgették a román társaival, mivel a többség mindig is tudta, hogy nyakig benne van a magyar ifjúsági mozgalmakban. Egyetlen egyszer kapott valakitől ez ügyben egy nagyon csúnya megjegyzést, de azt leszámítva különösebb atrocitások soha nem érték a román nyelvtudása miatt.

Más nyelveket is könnyebben megért

„Én egy nyelvvel többet tudok, mint ők” – így összegzi a román nyelv elsajátításával kapcsolatos gondolatait. A románnak köszönhetően ma az olasz, spanyol, francia nyelvterületeken is boldogul, az angol miatt pedig például a hollandban mozog otthonosabban. Egy portugál szöveg nagyon hasonló egy román szöveghez – hozott példát.Fotó: Mihály LászlóA politikus annak ellenére találja fel magát több idegen nyelvben, hogy nem gondolja magáról, hogy jó nyelvérzéke lenne. Úgy látja, ez is csak annak köszönhető, hogy soha nem állt görcsösen a nyelvtanulás kérdéshez. De „egy dolog biztos: nyugdíjas koromban is tudni fogják, hogy magyar vagyok” – fogalmazott.

Korodi elmondta: politikai tevékenységei során Brüsszelben is azt tapasztalta, hogy mindenki használja az angol nyelvet, de senki nem beszéli tökéletesen, amiből soha semmilyen probléma nem származott.

Lehetőséget kell teremteni a mindennapi román nyelvhasználatra

Felmerül persze a kérdés, hogy mit tegyen az, aki nem mer ugyanilyen bátran és gátlástalanul románul megszólalni. Szerinte egy jó, nagyon minimalista metodológiával felépített nyelvoktatásra van szükség az iskolákban, illetve minél több lehetőséget kell teremteni a mindennapi román nyelvhasználatra azért, hogy az illető sikerélményt szerezzen, és rájöhessen arra, hogy képes megbirkózni a romány nyelvvel.

„Tény, hogy én egy esélyt kaptam azzal, hogy Bukarestbe kerültem, mert a románt mindig használni kellett. Aki nem kerül ilyen helyzetbe, a mellett elmegy az élet, és nem fogja használni” – mondta.

A politikus azt látja, hogy a mai generációnak több lehetősége van az idegen nyelvek elsajátítására: „a mai fiatalok sokkal mobilisabbak, azaz többet utaznak, fesztiválokra járnak, többet találkoznak a román, de más idegen nyelvekkel is”. Az viszont meglátása szerint téves, hogy a magyar fiatalok a tengerparti térségek kivételével alig látogatnak el a dél-romániai környezetbe. „Sokszor érdemes lenne eljárni Bukarestbe fesztiválokra, eseményekre, és felfedezni azt, hogy van egy nagyvárosi kozmopolita gondolkodású román közeg is” – összegzett Korodi Attila. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup