• 2017. október 17., kedd
    Hedvig
  • 23°
    Kolozsvár
    • 18°
      Csíkszereda
    • 22°
      Székelyudvarhely
    • 17°
      Gyergyószentmiklós
    • 22°
      Székelykeresztúr
    • 19°
      Kovászna
    • 19°
      Kézdivásárhely
    • 18°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 27°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 25°
      Nagyvárad
    • 16°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 23°
      Nagybánya
    • 23°
      Marosvásárhely
    • 22°
      Zilah
    • 23°
      Szatmár
    • 24°
      Nagyszeben
    • 27°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 25°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5802 LEI
    • 1 USD = 3.8939 LEI
    • 1 GBP = 5.1608 LEI
    • 100 HUF = 1.4882 LEI

Csontvázak a főtéren: múltunk megértésében segítenek a régészek


-A A+



A TIFF-házat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a Csontvázak és kincsek a Szent Mihály-templom körül című beszélgetésen, ami mindenképpen jelzésértékű arra nézve, hogy a kolozsváriak számára fontosak azok a régészeti leletek, amelyek idén előkerültek a főtéri ásatások során. Csók Zsolt és Bajusz Mátyás régészek számoltak be az eredményekről csütörtökön a Kolozsvári Magyar Napokon, a találkozót Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke moderálta.

Csók Zsolt, az Erdélyi Történeti Múzeum régésze először bemutatta azokat az előzményeket, amelyek ahhoz vezettek, hogy a főtér nyugati oldalán, a Szent Mihály-templom körül munkatársaival elkezdték az ásatásokat, korábban erről egy interjúban számolt be a Maszolnak. Kolozsvár polgármesteri hivatala gyalogos övezetet akart kialakítani a főtér nyugati oldalán, viszont régészek bevonása nélkül kezdte el a munkálatokat. Ez nyíltan szembement azzal, amit a műemlékes bizottság 2015. április 4-én megkövetelt, hívta fel a figyelmet Csók.Február végén egy újságíró hozta a régészek tudomására azt, hogy mi történik a főtéren, akik a hír hallatára kirohantak, és „ordítozva” próbálták leállítani a munkálatokat. A régészek mellett a katolikus egyház, pontosabban Kovács Sándor főesperes végig partner volt az ügyben, anyagilag is támogatta a régészek munkáját. Hegedüs Csilla elmondta: reméli, hogy az önkormányzatban most már megértették, hogy így kell dolgozni.

Csók Zsolt beszámolt arról is, hogy bár javarészt a kolozsváriak örömmel fogadták a kutatást, sok olyan véleménnyel is találkozott, hogy biztosan azon dolgoznak, hogy bebizonyítsák a dákóromán kontinuitáselméletet, és volt, aki legszívesebben elkergette volna őket a templom a környékéről. A régész szerint a szakma célja nem más, mint az, hogy minél tisztább képet nyújtson a múltunkról.Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy mi mindent találtak a Szent Mihály-templom körül. Ezeket az információkat Csók Zsolt többek közt azzal egészítette ki, hogy egy új kutatás tétje az, hogy az összesen 261 sír alapján megvizsgálják a különböző évszázadokban élt személyeket – például azt, hogy a különböző korszakokban mennyit éltek az emberek, miben haltak meg stb. A legrégebbi sír, amire rátaláltak, a 15. századból származik. Mivel sok kerámiatöredéket találtak, rájöttek arra is, hogy a templom előtti rész vásártérként szolgált a 12–13. században.

Bajusz Mátyás a római kori leletekről beszélt. Elmondta, az akkori Napoca alaprajza sakktábla alapú volt, amit két főút szelt át. „Most Napoca központjában vagyunk” – jegyezte meg a TIFF-házban. Bár nagyon kevés római kori leletre bukkantak, három és fél méter mélyen találtak egy kerámiaégető kemencét, ami a régész elmondása szerint precedens nélküli, ilyen masszív hatodik századi leletet korábban nem találtak. De emellett előkerült egy elhasznált küszöbkő is.

Csók Zsolt új kutatásából is szemlézett, amelyet a Jósika-palota – más néven Lábasház – körül végeztek. Elmondta, a műemléktulajdonos a költségektől függetlenül buzdította munkára a régészeket, mivel látta az ügy fontosságát. Árpád-kori és 18. századi leletanyagokat is találtak. Csók szerint a leletek szenzációsak: a 18. századból zománcolt kerámiákat – ezeket valószínűleg a társadalmi felsőközép használt –, kályhacsempét, egy asztali lámpa alját és egy állat formájú tintatartót is találtak, ez utóbbit a 16. századra is lehet datálni. Egy 6 méter mély kútra is bukkantak, amelyet a 18–19. századi források sokat emlegetnek. Bejelentette: az Erdélyi Történeti Múzeumban tavasszal kiállítást szerveznek ezekből a leletekből.Kovács Sándor főesperes is jelen volt a beszélgetésen, aki történelmi eseménynek nevezte a Szent Mihály-templom körüli ásatásokat. Hegedüs Csilla megjegyezte: ma máshol tartanánk, ha minden műemléktulajdonos a főespereshez hasonló hozzáállást tanúsítana ebben a kérdésben. Jövőre publikációban foglalják össze mindazt, amit a Szent Mihály-templom körüli régészeti kutatás jelent, árulta el Csók Zsolt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup