• 2018. november 16., péntek
    Ödön
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -3°
      Beszterce
    • -2°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6635 LEI
    • 1 USD = 4.1283 LEI
    • 1 GBP = 5.2853 LEI
    • 100 HUF = 1.4462 LEI

Kétnyelvűség: fontos a jogalkotás, de a jogérvényesítéshez ez nem elég a civilek szerint


-A A+

Civilek a kétnyelvűségért címszó alatt beszélgetett Landman Gábor, a European Language Rights elnöke, Bethlendi András, a Muszai-Muszáj csoport aktivistája és Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke csütörtökön a Kolozsvári Magyar Napokon. A meghívottak egyetértettek: a nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséhez szükség van a politikusokra, és arra, hogy a közösség őket számon kérje, és új jogokra szükség van ugyan, ez nem oldja meg a közösség problémáit.

Bethlendi András a Musai-Muszáj civil kezdeményezésről kijelentette: messze nem csak a kolozsvári többnyelvű helységnévtábla kihelyezésének ügyét képviselik. Szavai szerint ők a hétköznapokban használt többnyelvűségért küzdenek. Felhívta a figyelmet, hogy erre nem azért van szükség, mert a magyarok nem tudnának románul beszélni, hanem azért, hogy a nyelvi jogok által a közösség számára otthonosabbá váljon a város.

Landman Gábor hollandiai tolmács korábban elérte, hogy a tordaszentlászlói rendőrségen kétnyelvű táblát helyezzenek ki. Hollandiai magyarként azt érezte, hogy aki nem beszéli a román nyelvet, teljesen kiszorul a társadalomból, ha ügyintézésről van szó. Nevetségesnek tartja, hogy a településen a magyarság 52 százaléka ellenére pereskedni kellett egy ilyen ügyben.Bethlendi András, Landman Gábor és Fancsali Ernő a Kolozsvári Magyar Napokon| A szerző fotója

Fancsali más érdekérvényesítő civil szervezetekről is kérdezte a meghívottakat. Az AGFI (Jogvédő Csoport az Identitás SzabadságáértAdvocacy Group for Freedom of Identity) elnevezésű, elsősorban jogászokból álló csoport az identitáshoz kapcsolódó jogok kialakításán és megvédésén dolgozik, derült ki Bethlendi András tájékoztatójából. Számukra fontos pontosítani, hogy az AGFI nem politizál, nem próbál politikai tőkét kovácsolni a tevékenységeiből, csupán számon kéri azt, ami jár a közösségnek.

Például hozzájárultak az Apáczai Csere János Elméleti Líceum ügyéhez is hozzájárultak. Mint ismeretes, az iskola képzőművészeti osztályának indulását nem hagyta jóvá a Kolozs megyei tanfelügyelőség, erre iskolakezdésig nem született megoldás, az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig áprilisban megállapította a diszkriminációt.

„Ahhoz, hogy a magyar közösség hosszú távon itthon érezhesse magát, nem szabad vita tárgyát képezzék ezek a kérdések” – jelentette ki Bethlendi. A nyelvi jogokat folyamatosan kérni, és számon kérni kell, véli az aktivista. Téves szerinte az a felfogás, hogy a magyar érdekképviselet csak válsághelyzetben követeli meg azt, ami jár a közösségnek, hiszen ő éppen azt tapasztalja, hogy a román fél az, amelyik csak válsághelyzetben hajlandó tárgyalni ezekről a kérdésekről. Erre a legutóbbi kormányválságot és az akörüli politikai történéseket hozta fel példaként.

Arra a kérdésre, hogy nehezebb lesz-e 2018-ban, a centenáriumi évben a civil jogvédők munkája, nem kaptunk egyértelmű választ. Landman szerint kevésbé beszélhetünk egy etnikai alapú konfliktusról, mint arról, hogy Romániában nem tartják be a törvényeket. Stratégiai szinten bár foglalkoznak a jogokkal, azt tapasztalja, hogy operatív szinten nem dokumentálják ezeket, és nem kérik számon az illetékeseken. Ő erre a dokumentálásra tett kísérletet az Elárult jogok című jelentésben. Elmondta, Romániában rosszabb a helyzet, mint például Hollandiában, ahol betartják a nyelvi jogokat, és az európai polgárok jogait, egyszóval ott „másképpen működnek a dolgok”.

Bethlendi András úgy látja, a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése terén valamelyest jobb a helyzet azokon a településeken, városokban, ahol a helyi vezetésben van magyar érdekképviselet, de ezek a példák is sokszor csak félsikereket jelentenek, fogalmazott. Ismételten hangsúlyozta a számonkérés hiányát, mind a közösség részéről, mind pedig a prefektusok részéről.

Az MSPI sem old meg mindent

A beszélgetésen kitértek a FUEN és az RMDSZ Minority SafePack európai polgári kezdeményezésére is. „Hosszú évek után ez egy olyan RMDSZ szintű kezdeményezés, amit teljes vállszélességgel lehet támogatni” – fogalmazott Fancsali, majd bejelentette: péntektől a Kolozsvári Magyar Napokon a Part sátorban is alá lehet írni a kezdeményezést, de a rendezvény számos más pontjában is lehetőség van erre.

Mint ismeretes, a Minority SafePack tulajdonképpen tagállami hatáskörből uniós hatáskörbe helyezi a kisebbségi kérdést, így olyan uniós törvényeket lehet megszabni, amelyeket az EU számon kérhet. Bethlendi és Landman egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés hasznos, és támogatni kell, de szerintük ezekkel soha nem oldódnak meg teljes mértékben a problémák.

Bethlendi András szerint ahhoz, hogy a magyar közösségnek jó legyen, jogtudatosságra és karakán kiállásra van szükség, és arra, hogy a politikusok és a jogvédők életszerű módszereket adjanak az emberek kezébe azzal kapcsolatban, hogy kihez forduljanak, mit tegyenek akkor, ha a nyelvi jogokat nem tartják be, Landman Gábor szerint pedig a jogsértések dokumentálására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X