• 2018. január 20., szombat
    Fábián, Sebestyén
  • -2°
    Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -2°
      Sepsiszentgyörgy
    • -1°
      Arad
    • -3°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -3°
      Beszterce
    • -10°
      Déva
    • Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • -1°
      Zilah
    • Szatmár
    • -5°
      Nagyszeben
    • -1°
      Temesvár
    • -2°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6614 LEI
    • 1 USD = 3.7984 LEI
    • 1 GBP = 5.2814 LEI
    • 100 HUF = 1.5077 LEI

Módosítana a székely zászlón az ismert sepsiszentgyörgyi heraldikus


-A A+



A székely zászló megtervezésekor nem tartották be a címertani és pecséttani hagyományt Szekeres Attila István szerint, aki módosítana a lobogón. A sepsiszentgyörgyi heraldikus egyedüli magyarként vett részt Londonban a 27. Zászlótudományi Világkongresszuson, ahol előadásában szülőföldjének történelméről, szimbólumairól beszélt a világ minden sarkából érkező küldötteknek.

A londoni Zászlótudományi Világkongresszuson száz küldött vett részt, és 43 heraldikai szakember tartott előadást. Szekeres Attila István Székelyföld és történelmi áttekintője után a jelképek alakulását ismertetve mutatta be, hogyan lett a székely zászló a romániai magyarság autonómiaharcának jelképe. A sepsiszentgyörgyi heraldikus rámutatott: az erdélyi országgyűlés már 1659-ben rendelkezett arról, hogy a székelyeket a nap és a fél hold szimbolizálja, később ezek a jelképek a székelyföldi vármegyék címerében is megjelentek.

Az önazonosság és az autonómiaharc jelképe

Előadásában a sepsiszentgyörgyi heraldikus ismertette, hogy a rendszerváltást követően Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Tanács egyik alelnöke, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója tervezett a Székely Nemzeti Tanácsnak címert, zászlót és lobogót, amelyet ünnepekkor, tiltakozó megmozdulásokon is egyre többen kezdtek használni, egyrészt az autonómia iránti igényt, másrészt a székely identitást kifejezve.

Épületekre is kitűzték, nemcsak magán-, hanem középületekre is. Szekeres Attila István szerint a Kónya Ádám által tervezett székely zászlón a nap helyett nyolcágú csillag szerepel. "A zászló ebben az alakban terjedt el, és sokasodik napjainkban is, hiszen most is tiltják a székely zászló használatát, ezért egyre több jelenik meg. Sőt, a székely közösséggel való szolidaritásként Magyarország parlamentjére is kitűzték a székely zászlót, ami ellen Románia tiltakozott”, emlékeztetett a heraldikus. 

Szekeres Attila István londoni előadásában ismertette azt is, hogy tavaly szeptemberben a székelyföldre látogató Amerikai nagykövet, Hans Klemm székely zászlót kapott ajándékba, sőt helyi vezetőkkel és a székely zászlóval közös fotót is készítettek, ami megjelent a sajtóban. Ebből diplomáciai botrány is kerekedett. A háromszéki szakember megjegyezte, hogy a nagykövetnek ajándékozott székely zászlón,  helyesen a nap jelent meg a holdsarló mellett.

Dr. Szekeres Attila István arra is rámutatott Londonban: heraldikai szakemberként helyteleníti, hogy a székely zászló tervezésekor nem tartották be a címertani és pecséttani hagyományt, hiszen az Erdélyi Országgyűlés 1659-ben törvénybe foglalta, hogy a székelyeket a nap és hold jelképezi. Ha már nyolcágú csillagot helyeztek a címerbe és zászlóba, annak sugarait a szélrózsa irányába kellett volna irányítani – vélekedik. Ezen kívül a csillagnak és a holdnak egy szinten kellene lenniük. Hozzátette: a továbbiakban azon lesz, hogy a székely zászlókban a csillagot csendben, fokozatosan cseréljék ki napra, és az égitesteket helyezzék egy szintre.

Hozzátette: a londoni Zászlótudományi Világkongresszuson tartott előadásában arra is rámutatott, hogy a kezdetben a Székely Nemzeti Tanács által az önazonosság jeleként használni kezdett székely zászlóból annak tiltásaival, a román hatalom szándéka ellenére kreált széles körben elterjedt székely zászlót, amely mára a romániai magyar nemzeti közösség autonómiaharcának szimbólumává vált.

Románia címerének magyar alkotójáról emlékeznek meg. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor csütörtöki sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy Háromszéken van hagyománya a heraldika tudományának, hiszen itt született Keöpeczi Sebestyén József, aki Románia címerét tervezte. A legnagyobb magyar címerművésznek tartott szakember I. Ferdinánd király megbízásából, 1921-ben a háromszéki Köpecen rajzolta meg a Román Királyság címerét. A rendszerváltást követően, 1992-ben Románia parlamentje apró módosításokkal, a királyi korona nélküli egykori címert fogadta el új államcímerül. Tamás Sándor bejelentette, hogy jövő évben az 1918-as egyesülés centenáriumának évében Háromszéken egy nemzetközi konferenciát szerveznek Románia címeréről és annak kialakulásáról.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup