Már nem lehet minden esetben elkobozni az ellopott fát szállító járművet
  • 2018. szeptember 24., hétfő
    Gellért, Mercédesz
  • 10°
    Kolozsvár
    • 16°
      Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • 14°
      Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • 21°
      Kovászna
    • 19°
      Kézdivásárhely
    • 16°
      Barót
    • 15°
      Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 11°
      Déva
    • 14°
      Nagybánya
    • 10°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • 15°
      Brassó
    • 30°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6578 LEI
    • 1 USD = 3.9575 LEI
    • 1 GBP = 5.1941 LEI
    • 100 HUF = 1.4395 LEI

Már nem lehet minden esetben elkobozni az ellopott fát szállító járművet


-A A+

Csak abban az esetben kobozzák el a járművet, amely engedély nélküli fát szállít, ha a rakomány értéke meghaladja az öt köbméter úgynevezett álló fa átlagárát – olvasható abban a törvénymódosításban, amelyet Klaus Johannis államfő nemrégiben hirdetett ki. A jogszabállyal, amely a 171/2010-es törvényt módosítja, hatályon kívül helyezték a Cioloș-kormány borsos büntetéseket kiszabó sürgősségi kormányrendeletét, amely kis mennyiség esetén is járműelkobzást írt elő. A törvénymódosítás enyhíti a kiszabható pénzbírságokat is.

A Cioloș-kormány sürgősségi kormányrendeletének eltörléséről ez év februárjában kezdődtek meg a tárgyalások a képviselőház erdészeti szakbizottságában. Akkor megkeresésünkre a szakbizottság egyik RMDSZ-es tagja, Sebestyén Csaba elmondta, a kormányrendelet előírásai túlságosan elrugaszkodottak a valóságtól, megnyomorította a gazdákat, és irreálisan magas büntetéseket szabott ki.

A rendelet 5 ezertől 10 ezer lejes pénzbírságot írt elő, ha például egy faszállítmány származási helyét, útvonalát nem tüntették fel, ha az nem a kitűzött célállomásra került. Borsos büntetés járt azért is, ha a raktárakban nem megfelelően dokumentált fát találtak. A mulasztáson ért erdészeket szintén több ezer lejes bírsággal sújthatták. A jogszabály szerint elbobozhatták azokat a járműveket, javakat, amelyekkel a lopás történt. A rendelet értelmében tehát szigorúan ellenőrizték a faanyag kitermelését, tárolását, szállítását, minden ehhez kapcsolódó járművet, ingatlant. A zöld szervezetek szerint az 51/2016-os sürgősségi kormányrendelet hatására az erdőlopások felére csökkentek, a fa ára pedig a duplájára nőtt, hiszen jóval kevesebb törvénytelenül kivágott, így olcsó fa került ki a piacra. 

A képviselő elmondta, az erdészetek képviselői azt kifogásolták a sürgősségi kormányrendeletben, hogy a borsos büntetések miatt egyre több erdész hagyta el a szakmát, egyre kevesebben vállaltak terepmunkát, hiszen "az erdészeknek azzal kell tölteniük az időt, hogy háromszor beüssék ugyanazokat az adatokat". "Mi azt kifogásoltuk, hogy a gazdák számára is nagyon magasak a büntetések, emiatt Hargita megyében már nem is lehet tűzifát kapni. A tűzifa ára olyan borsos lett, hogy az emberek nem tudják megfizetni, ráadásul mindez ott történik, ahol sok az erdő" - mondta a képviselő korábban. "Nem azt mondjuk, hogy nem kell fellépni az erdőlopások ellen, de az nem normális, hogy ha egy erdész elfelejtette például a raktárba vitt fa számát beírni, akkor azt 30 ezer lejre büntessék, miközben a fizetése 1500 lej. Arról nem beszélve, hogy a második mulasztásnál fel kell bontani a munkaszerződését" - magyarázta a honatya.

A járműelkobzásokkal kapcsolatban példával támasztotta alá, hogy szerinte miért nem kellene minden esetben szigorú büntetéssel élni. Bánffyhunyadon egy apuka fát szeretett volna hozni az erdőből az iskola számára, ahol nem volt mivel fűteni. Az erdőből hozott fát személyautója csomagtartójába tette, ám szállításkor a rendőrség elcsípte, és az autót elkobozta. "Nem volt rá papírja, így elkobozták az autót is. Ezek méltatlan büntetések. Nem egy nyergesvontatóval ment ki az erdőbe, és lopott fát, hanem a gyerekeknek akart vinni az iskolában fűtenivalót" - magyarázta a képviselő.

Miért szavazta meg az RMDSZ a jogszabályt?

Megkeresésünkre az erdészeti bizottság másik RMDSZ-es tagja, Magyar Lóránd elmondta, azért szavazta meg az RMDSZ a jogszabályt, mert több olyan tétel is belekerült, amellyel egyetértettek. Az egyik például, hogy ezentúl a jogi személyt, például az állami erdészetet vagy közbirtokosságokat büntetik egy-egy személyi mulasztás esetén, és nem az alkalmazottat, amelynek bére sokszor nem fedezi a kirótt bírságot. Arra a kérdésre, hogy a Romsilva esetében - amelyet közpénzekből működtetnek - ez nem jelenti-e azt, hogy az adófizetők pénzéből rendezik a büntetéseket, hiszen magát a jogi személyt bírságolják, Magyar Lóránd úgy válaszolt: „Az intézménynek megvan a belső működése, és onnantól kezdve az intézmény feladata, hogy az alkalmazottat szankcionálja ebben az esetben. Amit mi kifogásoltunk, hogy akkora büntetések voltak a kormányrendeletben például technikai hibákért, amely adott esetben meghaladta egy erdész akár 3-4 havi fizetését is".

A képviselő hangsúlyozta, azt szerették volna elérni a törvénymódosítással, hogy az emberek, akik tűzifára vannak rászorulva, tudjanak hozzájutni, és ne legyen annyira körülményes ennek a beszerzése.

Mi a helyzet az elkobzással?

A kihirdetett törvénymódosítás értelmében csak abban az esetben kobozzák el a járművet, amely engedély nélküli fát szállít, ha a rakomány értéke meghaladja az öt köbméter úgynevezett álló fa átlagárát. Amennyiben a rakomány értéke kevesebb az említett árnál, a lopáson kapott személy megússza egy pénzbírsággal. A fuvarlevél nélkül szállított, küldött, átvett vagy raktározott faanyag után 6 000-15 000 lej közötti pénzbírságot róhatnak ki. 

Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint jelent-e kiskaput a törvényben az öt köbméteres határ, Magyar Lóránd elmondta, nagy viták folytak erről, ő maga sem értett egyet ezzel, ugyanakkor nehéz megítélni, hol húzható meg a határ. "Nem értek egyet azzal, hogy bárki illegálisan fát termeljen ki, legyen az háztáji tűzifa, vagy pedig az iparban használt fa" - mondta a képviselő.

Az erdészeti köbméter nagyobb értékekkel (1 méter szélesség X 1 méter magasság X 1,7 méter hosszúság) dolgozik, mint a normál köbméter. Ennek oka az, hogy a rönkök nem illeszthetők össze úgy, hogy közöttük ne maradjon hézag. Öt erdészeti köbméter fa tehát 1 méter széles, 1 méter magas és 8,5 méter hosszú rakományt jelent, ami több szekér fának felel meg. A törvénymódosítás úgynevezett lábon álló fa átlagáráról beszél, tehát drága fa, például bükkfa esetén az öt köbméteres érték csökken.

A jogszabály ugyanakkor előírja, hogy az elkobzott faanyagra az erdészeti hivatal vigyáz, és köteles óvodák, bölcsődék, árvaházak, iskolák vagy líceumok, öregotthonok, polgármesteri hivatalok vagy katonaságok számára adományozni a lefoglalt fát.

Mit ír még elő a törvénymódosítás?

A jogszabályba bekerült az is, ha valaki engedély nélkül hoz el az erdőből 0,3 köbméter fát, első alkalommal megúszhatja egy figyelmeztetéssel.

Erdészeti kihágásnak minősül, ha több fát kivágnak, mint amennyit az üzemterv előír. Ennek 3 százalékkal való túllépése figyelmeztetést, míg a 3,1-10 százalék közti túllépés 5 000-10 000 lej közötti pénzbírságot von maga után.

1 000 lejtől 2 000 lejig büntethető, amennyiben a gazdák hivatalos okiratok nélkül legeltetnek állatokat az erdőkben. Amennyiben pásztor vigyáz az állatokra, őt bírságolják meg, ha az állatok szabadon legelnek, a tulajdonos bírságolható. A törvény előírja, hogy a büntetésekből származó összeg 20 százalékát a bírságot kirovó intézménynek utalják. A fennmaradó 80 százalék az államkasszába kerül, ha az elkövető jogi személy, vagy a helyi önkormányzat kasszájába utalják, ha az elkövető magánszemély volt.

Erdészeti igazgatóság: kedvezőbb törvény született

Megkeresésünkre a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság műszaki irodájának vezetője, Ábrahám István megítélése szerint a Romsilva, valamint az erdészek szemszögéből kedvezőbb törvény született abban az értelemben, hogy az adminisztratív hibákért már nem rónak ki olyan súlyos büntetéseket, mint az előtte hatályos kormányrendeletben.

„A kormányrendeletben egyetlen munkatárs hanyagsága miatt az egész intézményt büntették. Például, ha 45 nap alatt nem vezették be megfelelően a nyilvántartásba az új adatokat, akkor az egész erdészeti hivatal működését felfüggeszthették. Ez az új törvényben már nem így van, most először figyelmeztetést kap a hivatal, és az újabb mulasztás esetén 90 napra függeszthetik fel annak működését” – részletezte a szakember.  

Ábrahám István úgy tájékoztatott, ha valaki kisebb mennyiségű/értékű fát tulajdonít el az erdőből, és elkapják, de nem kobozzák el a járművét, tette attól még nyilvántartásba kerül. Ha hat hónapon belül újra lopáson érik, az előző mennyiséghez hozzáadják a második alkalommal eltulajdonított fa mennyiségét, és amennyiben az így kapott érték meghaladja az öt köbméter fa átlagárát, akkor elkobozzák a járművét.

„Eddig az elkobzott fát kivétel nélkül értékesítették. Ezzel nem értettem egyet, mert így a lopott fa eredetigazolást kapott. Az új jogszabály szerint azonban ezeket nem lehet csak úgy eladni – és ezzel teljes mértékben egyetértek –, hanem kötelezik az elkobzást végző szervet, hogy közintézményeknek, tehát iskoláknak, óvodáknak, kórházaknak, öregotthonoknak, illetve polgármesteri hivataloknak ingyen adják tovább a lefoglalt fát. Amennyiben egyik intézményben sincs szükség a fára, akkor azt árverésre bocsáthatják” – magyarázta a szakember.

Nehéz dolga van az erdésznek

Emlékeztetett, hogy nagy felelősséget vállalnak az erdészek, hiszen minden egyes fát rájuk bíztak. Ha törvénytelenül vágnak ki egyet is, akkor annak az ellenértékét az erdésznek kell kifizetnie.

„Ez a része még nincs a törvénykezésben rendesen megoldva. Ugye nem lehet bekeríteni minden erdőt, ugyanakkor úgy látom, hogy a hatóságoknak is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az erdőlopásokra. Ebben az új törvényben nem sokat írnak a tolvajlásról, inkább az adminisztratív mulasztásokat tárgyalják” – adott hangot nemtetszésének az erdészeti szakember.

Az erdészet munkatársai évente kétszer tartanak erdővizsgálatot, és ha bélyegző nélküli csutakot találnak, akkor az erdésznek kell kifizetnie a kárt, hiszen az ő mulasztása miatt tűnt el a fa.  

„Én folyamatában látom a törvényeket, 2000-től vagyok az erdészetnél, azelőtt pedig erdőkitermelő vállalatnál dolgoztam. És összehasonlítva, hogy akkor milyen erdészeti törvények voltak, elmondható, hogy a kiskapuk folyamatosan szűkülnek. Tehát aki törvényesen dolgozik, annak azért nehéz, mert nagyon sok papírmunkát kell végeznie, de tud dolgozni. Azért ezek a jogszabályok mégiscsak az ügyeskedőket akarják kiszűrni, főleg azokat, akik nem dolgoznak, csak kereskednek a fával. Nagyok a büntetések, egyre jobban fel kell készülni, ha valaki ki akarja játszani a törvényeket, és sokan kihullnak a rostán. Nem tud már mindenki ügyeskedni a fával” – magyarázta Ábrahám István.   

Az RMDSZ javaslatára módosult kedden az erdészeti kerettörvény. Eszerint megerősítették a magánerdészeteket, lehetőség adódott, hogy a magánerdő-tulajdonosok saját kezükbe vegyék a fa törvényes kitermelésének irányítását. "Továbbá támogattuk, hogy állami finanszírozásból biztosítsák a nem őrzött erdőterületek őrzését, valamint módosító-indítványainkkal törvényes megoldást biztosítunk az egyre súlyosabb tűzifa-problémákra. Az erdészeti kerettörvényt célzó, elfogadott módosításunk ugyanakkor előírja, hogy amennyiben az erdész falopás esetén azonnal értesíti a rendőrséget, mentesül a vagyoni felelősség alól” – mutatott rá Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azt követően, hogy a parlament alsóháza megszavazta az szövetség módosító-javaslatát. Tánczos emlékeztetett arra, hogy a módosító-javaslatok szükségessége a közbirtokosságokkal és helyi önkormányzatokkal, valamint magánerdészetekkel folytatott egyeztetetések alatt merültek fel, amelyet Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével közösen szerveztek Csíkszeredában. Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora hangsúlyozta, hogy a törvénytelen fakitermelés megakadályozásának érdekében törvénybe foglalták a régi székely hagyományos fakitermelési program lehetőségét is, ezáltal egy adott terület erdészete kitermelési és szállítmányozási programot fogad el az ügykezelésében lévő térségre. Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a mezőgazdasági szakbizottság tagja azt követően, hogy az erdészeti törvény módosításáról döntő házként szavazott a parlament alsóháza, kifejtette: „a szakbizottsági viták alatt törvényes keretbe foglaltuk azt, hogy könnyen és elérhető áron férhessenek tűzifához azok, akik ezzel a nyersanyaggal fűtenek télen, hiszen ez idáig a jogszabályok megnehezítették a lakosság hozzáférését. Ez pedig problémát jelentett, főleg a rurális környezetekben, ahol nagy számban fával fűtenek a téli hónapokban. Az erdészeti törvény tegnap elfogadott módosításának értelmében mind a magán, mind pedig a jogi személyek, ezáltal a közbirtokosságok, egyházak és önkormányzatok is üzemtervnek megfelelő 20 köbméter fát termelhetnek ki szakcégek bevonása nélkül” (RMDSZ-közlemény)


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X