Nem csak románból teljesítenek rosszul a magyar diákok. Mi az oka ennek?
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 18°
    Kolozsvár
    • 19°
      Csíkszereda
    • 21°
      Székelyudvarhely
    • 17°
      Gyergyószentmiklós
    • 21°
      Székelykeresztúr
    • 17°
      Kovászna
    • 19°
      Kézdivásárhely
    • 19°
      Barót
    • 16°
      Sepsiszentgyörgy
    • 18°
      Arad
    • 20°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • 13°
      Beszterce
    • 16°
      Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 20°
      Marosvásárhely
    • 14°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • 21°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 16°
      Brassó
    • 25°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Nem csak románból teljesítenek rosszul a magyar diákok. Mi az oka ennek?


-A A+

Jelentősen elmarad a magyarul tanulók teljesítménye a romániai átlaghoz képest - derül ki abból a felmérésből, amelyet Barna Gergő szociológus készítette el Kiss Tamás és Márton János szakemberekkel együtt. Barna Gergő szerint ha a magyar közösség és a döntéshozók nem tesznek plusz erőfeszítéseket, a magyar oktatás nem lesz képes ledolgozni a hátrányát, öt év kisérettségi és érettségi eredményei ugyanis azt mutatják, nem elegendőek az oktatási tárca, az állam nyújtotta lehetőségek. 

A magyar nyelvű oktatás versenyképessége Romániában című felmérés a 2012 és 2016 közötti kisérettségi és érettségi eredményeit elemezte ki, körülbelül 1 700 000 adattal dolgoztak. A kisérettségi, azaz a képességvizsgán részt vevők, illetve az érettségi nyári szesszióiba megméretkező, az adott évben végző, nappali oktatásban tanuló diákok egyéni eredményeit használták fel, elemezték ki. 

A felmérésből kiestek azok, akik nem kisérettségiztek az elmúlt öt évben, akik nem jártak iskolába, akik időközben kiestek a rendszerből, aki nem vettek részt az érettségi megmérettetésen. Ezek szerint a helyzet még rosszabb, mint amit a jelentés mutat?

Jó kérdés. A minisztérium által közölt adatokban, amelyekkel dolgoztunk, nyílván csak azok szerepelnek, akik minden vizsgán részt vettek, és ezen belül elérték a sikerességi kritériumokat. Tehát egy nagy számú populáció kikerül a felmérésből, például azok, akik nem iratkoznak be egyáltalán a vizsgákra. A kisérettségi esetében ez jelentős: olyan 15-20 százalékos azoknak az aránya, akik befejezik a nyolcadik osztályt, de nem képességvizsgáznak. Jelentős azoknak a száma is, akik nem érettségiznek, vagy bár beiratkoznak, de utólag nem vesznek részt a megmérettetésen. De ha csak egyetlen egy érettségi vizsgán nem vettek részt, akkor is kikerültek ebből a számításból. 

Ha például összehasonlítjuk, hányan kezdték meg a nyolcadik osztályt azzal, hogy hányan kisérettségiztek sikeresen (az öt éves átlag 62 százalék), akkor láthatjuk, hogy tapasztalható egy 38 százalékos lemorzsolódás. Az érettségi esetében ennél rosszabb a helyzet: ott az elmúlt öt évben a végzetteknek csupán 49 százaléka érettségizett sikeresen első nekifutásra. 

Kezdjük a kisérettségi eredményekkel. Mennyivel maradunk alul a romániai országos átlaghoz képest? 

Ha a sikerességi arányokat nézzük, tehát hogy a kisérettségin hányan érték el az ötös vagy annál nagyobb médiát, akkor jelentős és konstans a magyar nyelven tanulók lemaradása. Az öt éves periódus átlaga szerint országosan a részt vevők 73 százaléka ment át a képességvizsgán, ez a magyarok esetében 70 százalék. 

Nézzük meg, hogy az egyes vizsgák, tantárgyak szintjén mit jelent ez. Köztudott, hogy a magyar diákok román nyelv és irodalomból gyengén teljesítenek, de sajnos matematikából is jelentős a lemaradás. Román nyelv és irodalomból a magyar képességvizsgázók 44,5 százaléka nem éri el az ötöst, matematikából ez az arány 37,1 százalék, ami sokkal rosszabb, mint a romániai átlag (33,1 százalék) - amelyben egyébként a magyarok rossz eredménye is benne van. Ha a romániai átlagból kivennénk a magyarok teljesítményét, a lemaradás még szembetűnőbb lenne. 

Ahol viszont kiemelkedően jól teljesítenek a magyarok, és ez egyben kompenzálja is az eredményeket, az a magyar nyelv és irodalom vizsga: itt csupán nyolc százalékos azoknak az aránya, akik nem veszik sikeresen az akadályt. 

Mivel magyarázható, hogy matematikából az országos átlag alatt vagyunk?

Viszonylag kevés olyan adattal tudtunk dolgozni, amely hozzákapcsolható a kisérettségi, érettségi eredményekhez. Abból indultunk ki, amit a település struktúrákból ki lehetett olvasni, tehát hogy mekkora a lakosságszám, mekkora az iskola gyermeklétszáma, milyen fejlett a település. Ezen kívül az ARACIP (közoktatás minőségét biztosító ügynökség) adatbázisból kapcsoltunk hozzá az értékekhez két változót: a tanári kar képesítésére, illetve az iskolán belüli roma arányra vonatkozó adatokat. 

Mindezek függvényében elmondható, hogy a legjelentősebb hatást a kisérettségin nyújtott teljesítményre a tanári kar felkészültsége fejti ki. Tehát ott, ahol gyengébb a tanárok felkészültsége, gyengébb a diákok eredménye is. További kockázati tényezők a kisebb iskolák, tehát minél alacsonyabb egy iskola diáklétszáma, annál nagyobb a valószínűsége, hogy gyengébbek az eredmények. De ugyanígy számít az is, hogy a település gazdaságilag mennyire fejlett. 

Nagyon fontos volt számunkra megnézni, hogy a tannyelv mennyire befolyásoló tényező, és egyértelmű, hogy a román vizsga miatt meghatározó a tannyelv, tehát ez is kockázati tényező. 

A matematika-eredményekben azért maradunk el az országos átlagtól, mert a magyarok felülreprezentáltak azokban az iskolákban, ahol jelen vannak a kockázati tényezők. Tehát az alacsonyabb képesítésű tanári kar mellett a magyarok nagyobb arányban olyan iskolákba járnak, ahol kicsi a gyermeklétszám, ugyanakkor a magyarok olyan településeken felülreprezentáltak, amelyek gazdaságilag rosszabbul állnak az országos átlaghoz képest. 

Jól értettem, a magyarul oktató tanárok gyengébben felkészültek, mint az országos átlag?

Erre vonatkozóan ebből a kutatásból nagyon nehéz lenne egy végső következtetést levonni, mert nem erről szól a kutatás. Viszont élünk azzal a feltételezéssel, hogy a magyarul oktató tanárok képesítése alacsonyabb, legalábbis ami a különböző fokozati vizsgáknak a megszerzését illeti. Az adatbázisunk nem teljes, körülbelül nyolcvan százalékát öleli fel az iskoláknak. 

Amíg a második fokozati vizsgával rendelkező tanárok aránya 66 százalékos országos szinten, a csak magyar tannyelvű iskolákban ez az arány 60 százalékos. A vegyes tannyelvű iskolákban pedig 64 százalék. 

Megfigyelhető, hogy a gazdaságilag gyengébben fejlett településeken a kisebb gyermeklétszámú iskolákban gyengébb a tanárok képesítése, ami nyílván azzal függ össze, hogy nincs akkora vonzereje sem magának a településnek, sem magának az iskolának, kisebb eséllyel jelent egy karrierutat a pedagógusoknak, tehát kisebb eséllyel mennek oda olyan tanárok, akik jobban felkészültek. 

A felmérésben a kockázati tényezők között a romák is szerepelnek...

Ebben a tekintetben szintén csak azokra az adatokra tudtunk hagyatkozni, amelyeket az ARACIP adatbázisából kaptunk. Ebben az adatbázisban szerepel, hogy egy-egy iskolán belül mekkora a romák aránya. Ezeket a táblázatokat a tanárok, illetve az igazgató tölti ki. 

Elmondható, hogy azokban az iskolákban, ahol nagyobb a romák aránya, gyengébbek az eredmények. De nyilván ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ez csupán a romák eredménye, hiszen az iskolák nagyon kis részében éri el a romák aránya a negyven százalékot. Tehát a roma nemzetiségűek feltételezhetően gyengébb teljesítménye mellett kockázati tényező az is, amilyen szociális környezetben ezekben az iskolákban  az oktatási aktus megvalósul. 

Tehát ebből az következik, hogy nagyon stratégiát kellene váltani, ami a romák felzárkóztatását illeti, végre nagyon komolyan kellene venni az integrációjukat, mert a problémák egyre inkább halmozódnak. 

Természetesen. De ez nem ennek a kutatásnak az újdonsága, ennél sokkal több olyan esettanulmány létezik, amely erre vonatkozik. Születtek már nagyon jó elképzelések arra, hogyan lehet egyáltalán kezelni az oktatási intézményekben a romák felzárkóztatását. Nagyon fontos a felzárkóztatás, főleg ha a nyolcadik osztályosok eredményeit nézzük. Az érettségi-eredményeknél ez a tényező nem annyira jelentős, és ennek egyértelműen az lehet az oka, hogy a roma etnikumú diákoknak viszonylag kicsi aránya jut el odáig, hogy befejezze a 12 osztályt, és részt vegyen az érettségin. 

Amit viszont hangsúlyozni kell, hogy a magyar tannyelvű általános iskolákban felülreprezentáltak a romák az országos átlaghoz képest. 

A tanulmányban a kisérettségi eredményei alapján rangsorolták a magyar megyéket. A székely megyék például a képességvizsgánál nincsenek hátul a rangsorban, az érettségin viszont már oda kerülnek. 

A kisérettségi és az érettségi esetében is látható, hogy a legjobban teljesítő megye Kolozs. Kolozs megye teljesítményét általában a gazdaságilag fejlett szórvány megyék érik még el: Temes, Brassó, Szeben. Középmezőnyben van a kisérettségi-eredmények esetében Kovászna, Maros és Szilágy megye. 

A leggyengébben teljesít mind a kisérettségin, mind az érettségin Bihar és Szatmár megye. Az érettségi esetében Hargita a leggyengébb, de ennek strukturális okai vannak. A szakoktatásban tanuló diákok érettségi eredménye országos szinten is nagyon elmarad például az elméleti oktatásban tanulókhoz képest, Hargita megyében pedig a szakoktatásban van a diákok relatív többsége. 

Akkor térjünk is át az érettségi eredményekre: van valami, amiben jobbak a magyar diákok a romániai átlaghoz képest? 

Szerencsére van. Elsősorban a magyar nyelv és irodalom vizsgán kiemelkedőek a magyar tanulók. Abban az esetben is jobbak, ha a román diákok anyanyelvi vizsgaeredményeivel hasonlítjuk össze. Ezen kívül a digitális kompetenciavizsgán teljesítenek enyhén jobban a magyarul tanuló diákok. Ugyanakkor az is elmondható, hogy vannak olyan vizsgák, ahol nem maradnak el az országos átlagtól: ez a választható írásbeli megmérettetés. 

Ami viszont rossz hír, hogy minden más vizsgán gyengébben teljesítünk. Jelentős a lemaradás a román és az idegen nyelvnél. 
A magyarul tanuló diákok érettségin mutatott átmenési aránya kisebb a romániai átlaghoz képest. Az öt év tekintetében országos szinten a diákok 68 szazaléka, a magyar nyelven tanulóknak pedig 60 százaléka szerzete meg az oklevelet első próbálkozásra. A lemaradás folyamatos és konstans. 

Az érettségi esetében melyek azok a tényezők, amelyek miatt ilyen rosszak az eredmények?

Hasonlóak az okok, mint a kisérettségi esetében. A különbség a szakoktatásnál érhető tetten. A lemaradás országos szinten is hatalmas a szakoktatás és az elméleti oktatás között, és a legnagyobb gond, hogy a magyarok lemaradása itt még súlyosabb. Például műszaki képzésben az elmúlt öt évben országosan a diákok 20 százaléka szerzett oklevelet, ez a magyarok esetében 10 százalék. 

Az elméleti oktatásban olyan 80 százalék körüli az átmenési arány, itt a legkisebb a teljesítménykülönbség a magyar nyelven tanuló és a román diákok között. A vokacionális képzésben a románok és a magyarok közti teljesítménykülönbség már nagyobb. Itt a magyarok elsősorban a sport, a teológiai és sajnálatos módon a pedagógiai képzésben is rosszabbul teljesítenek.

A felmérés azzal zárul, hogy plusz erőfeszítésekre van szükség a magyar oktatás felzárkóztatásához. Milyen erőfeszítésekre gondol?

Ismételjük el, mi miatt marad alul a magyarok teljesítménye a romániai átlaghoz képest. Az egyik nyilván a román nyelv. De nemcsak ez az egyetlen probléma, hanem ott vannak a strukturális különbségek is. Az érettségi esetében a szakoktatás, de ezen kívül a teológiai -, a tanítóképzés is rosszul tejesít. A másik ok a magyar pedagógusok szakképesítése, felkészültsége, amely elmarad a románokhoz képest. Probléma továbbá a kisebb diáklétszámú iskolák. Erről azért fontos beszélni, mert ahhoz, hogy a magyar diákoknak lehetőséget biztosítsunk az anyanyelvi oktatásra, ezt sok helyen a kisebb létszámú osztályok működésével lehet megoldani. Negyedik ok pedig a romák helyzete, hogy a felzárkóztatásuk milyen módon történik. 

Ha a fenti okokon dolgozni tudnánk, összességében javítható lenne a romániai magyar oktatás minősége. Látni kell, hogy annyira jelentős és konstans a lemaradás a magyar diákok teljesítményében, hogy bármilyen reform is lesz a romániai oktatásban, (gondolok egy új oktatási törvényre, a tanárok béremelésére), ahhoz, hogy a magyar versenyképességén javítani lehessen, valamilyen plusz kell. 

A román nyelvoktatásban elindult egy folyamat, amely akár jelentősen változtathatja ezeket az eredményeket azzal, hogy jövő tanévtől az ötödikesek is alternatív román tantervből tanulnak. Remélhetőleg a tantervhez megszületnek az alternatív tankönyvek is, és nyilván ez azzal kell, hogy járjon, hogy négy év múlva az érintett diákokat alternatív vizsgarendszerrel mérjék fel.

Dolgozni kell a pedagógusképzésen, a tanárok továbbképzésén, a pedagógusok motivációján, hogy akár ezekben a kicsi iskolákban is karrierlehetőséget lássanak. Itt anyagi motivációra is gondolok, de szükség lenne a pedagógustársadalom jobb megszervezésére is. De gondolkodni kell azon is, hogy kis létszámú iskolák presztízsét hogyan lehet úgy növelni, hogy ezek fenn tudjanak maradni, másrészt pedig vonzóak legyenek akár a tanárok, akár a szülők számára.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X