• 2017. június 25., vasárnap
    Vilmos
  • 32°
    Kolozsvár
    • 25°
      Csíkszereda
    • 31°
      Székelyudvarhely
    • 24°
      Gyergyószentmiklós
    • 31°
      Székelykeresztúr
    • 26°
      Kovászna
    • 26°
      Kézdivásárhely
    • 25°
      Barót
    • 26°
      Sepsiszentgyörgy
    • 31°
      Arad
    • 31°
      Gyulafehérvár
    • 29°
      Nagyvárad
    • 23°
      Beszterce
    • 32°
      Déva
    • 27°
      Nagybánya
    • 31°
      Marosvásárhely
    • 29°
      Zilah
    • 28°
      Szatmár
    • 31°
      Nagyszeben
    • 34°
      Temesvár
    • 26°
      Brassó
    • 32°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5673 LEI
    • 1 USD = 4.0905 LEI
    • 1 GBP = 5.2034 LEI
    • 100 HUF = 1.4773 LEI

Több ezren vettek részt a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén Csíkszeredában


-A A+



Ezrek vettek részt idén is Csíkszeredában a hagyományos húsvétvasárnapi ételszentelésen. A város főtere vasárnap reggel teljesen megtelt hívekkel.

„Az ünnepeinkhez hagyományos ételek kapcsolódnak, de egyik ünnep alkalmával sincs akkora szerepe az ételek szimbolikájának, mint húsvétkor” – fogalmazott Tamás József segédpüspök a vasárnap reggeli ételszentelési áhítat alkalmával.

Az ételszentelés hagyománya Jézus Krisztus bibliai öröksége. A segédpüspök Jézus életének egyes történéseivel, csodatételeivel példálózva mutatott rá az eledelek és italok jelképességére. Példaként hozta fel a csodálatos kenyérszaporítást, vagy első csodatételét, amikor Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Az utolsó vacsorán a kenyértörés is ennek a húsvéti hagyománynak az elődje, minthogy az is, amikor a feltámadt Krisztus megjelent az emmausi tanítványoknak és enni kért, ezzel bizonyítván a csodát, hogy ismét az élők sorában van.

A segédpüspök áldást mondott a tojásra, az összes többi eledelre, valamint az italokra is. Ezt követően a Csíkszeredában szolgáló római katolikus papok hosszan haladva a fegyelmezett sorokon megszentelték a húsvéti kosarakat. Az ételszentelés után a jelen lévők elénekelték a nemzeti imádságunkat, majd a székely himnuszt.

Az ételszentelés hagyományát a középkorban minden katolikus vidéken gyakoroltak. A Székelyföld azon kevés térségek közé tartozik, ahol még mindig, töretlenül őrzik a hagyományt, amely szerint a kosárba tojást, bárányt, sonkát, kalácsot és sót tettek. A katolikusok hite szerint a szentelt étel fogyasztása a hosszú böjt után megvédte őket a mértéktelenségtől. 








EZT OLVASTA MÁR?

X