• 2018. április 26., csütörtök
    Ervin
  • 24°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 29°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 29°
      Székelykeresztúr
    • 23°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 24°
      Sepsiszentgyörgy
    • 27°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 24°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 24°
      Nagybánya
    • 26°
      Marosvásárhely
    • 25°
      Zilah
    • 24°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 27°
      Temesvár
    • 24°
      Brassó
    • 30°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6490 LEI
    • 1 USD = 3.8160 LEI
    • 1 GBP = 5.3189 LEI
    • 100 HUF = 1.4851 LEI

Március 15. Csíkszeredában: az ünnep, amely nem szól senki ellen


-A A+

Ezrek vettek részt idén is Csíkszeredában az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulós megemlékezésein. A hagyományokhoz híven a Nyerges-tetőn is nagyszabású ünnepség zajlott, idén nem zavartalanul.

Csíkszeredában a március 15-i megemlékezések három helyszínen zajlottak. Délelőtt 11 órától a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán koszorúzták meg a költő szobrát, előtte ünnepi beszédében László Károly iskolaigazgató szólt a jelenlévőkhöz. Felidézte a Nemzeti dal keletkezésének történetét, majd a márciusi ifjak bátorságára hívta fel a figyelmet, akik felfordították az akkori világot és eszméikkel maguk mellé állították a tömeget.

Darvas-Kozma József, csíkszeredai esperes-plébános a Szent Korona magyar nemzettudatban betöltött meghatározó szerepéről beszélt. Szent László királyt idézte: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Az ünnepen az iskola diákjai énekeltek és verseket mondtak.

A forradalomra és szabadságharcra való emlékezés a Gál Sándor téren, a csíkszentgyörgyi tábornok szobránál folytatódott. Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere arra emlékeztetett, hogy miért hordjuk büszkén a kokárdát ezen a napon. „Március 15. megmutatja nekünk, hogy szólnia kell mindenki lelkében a Nemzeti dalnak.” Tőke Ervin, EMNP-s városi tanácsos a Székelyföld elnéptelenedésétől, illetve az ott lakók beolvasztásától tartott ünnepi beszédében. Szatmári Szilárd református lelkész megáldotta az ünnepet, majd a Szentírásból vett példázattal kapcsolatosan tartotta meg ünnepi beszédét. A Gál Sándor-szobor megkoszorúzása után az ünneplő tömeg átvonult a Vár térre.

Ráduly Róbert Kálmán polgármester azt mondta ünnepi beszédében, hogy március 15. a dicsőségről, az egymásra utaltságról, az egymásra figyelésről, a testvériségről, a jogaink melletti kiállásról szól.

„Szeretem az ünnepet, mert ez nem szól senki ellen. Mert ennél az ünnepnél eleink nem vettek el semmit senkitől, hanem eszmék, gondolatok, előremutató világelvek mentén sorakoztak fel és mondták el, hogy nekünk is való a szabadság, az egyenlőség, és testvérek akarunk lenni. Nem volt olyan rég, amikor a Székely Nemzeti Tanács és jó szándékú vezetőink hívó szavára Berecktől Kökösig elfoglaltuk az országutat, világoskék-aranysárgába öltöztettük azt és felsorakoztunk az autonómia mellett. Mindössze néhány nappal ezelőtt már alig voltunk Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, amely mára sajnos pártrendezvénnyé silányult, és amelyen a lényegről már szinte nem esett szó. Miért lehet mindez? Miért nem találjuk egymást és a kiutat, amikor a jövőnkről, sorsunkról van szó? Miért csak választáskor kongatjuk meg a vészharangot, és megyünk akár Budapestig megkérni őket, hogy álljanak mellénk?” – fogalmazott a polgármester.

Farkas Balázs, a csíkszeredai magyar konzulátus részéről szólalt fel. Széchenyi Istvánt idézve indította ünnepi beszédét: „Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő.” Ezután a forradalom és szabadságharc egész Európát felforgató következményeiről beszélt. Elmondása szerint, a székelyföldiek jól tudják, hogy a kiharcolt jogok csak akkor érnek valamit, ha gyakorolhatják is azokat. Zárásként pedig Virág Gedeon hadnagy történetét mesélte el, aki 200 huszárral tért Csehországból haza a forradalom kitörésekor.

Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője azt mondta, nem elég emlékezni, március 15. arra kötelez minket, hogy önvizsgálatot tartsunk, hogy van-e merszünk kiállni az igazunkért, amikor ebben az országban a színfalak mögül súgnak olyanok, akik utólag ellenünk fordulnak. Beszélhetünk-e szabadságról, akkor, amikor a karhatalmi erők titkos protokollúm alapján a háttérből döntenek ártatlan emberi életekről, sorsokról, olyanokról, akiktől nem fog senki bocsánatot kérni – tette fel a kérdést Korodi.

„Olyan jogállamra van szükség, ahol az alkotmányban foglalt jogainkat betartják, ahol nem akadályozzák meg a magyar nyelven való tanulást, magyar felekezeti iskola alapítását, ahol nem vallatják ki azokat a szülőket, akik abba az iskolába íratják a gyermeküket. Hiszünk abban, hogy a közösségek jobban tudják, hogy helyben mire van szükségük, ezért nem hagyjuk az autonómiát. Ma reggel a parlamentben iktattuk a törvényjavaslatot, hogy az erdélyi magyarok számára március 15. legyen munkaszüneti nap” – ezzel a bejelentéssel zárta ünnepi beszédét a politikus.

Az ünnepi beszédek után népzenei előadást hallgathattak a résztvevők az Vár téren felállított színpadról. Ezek után megkoszorúzták Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrát.

Amint Hargita Megye Tanácsa sajtószolgálata közleményében tudatta, hogy az előző évektől eltérően, idén nem zárták le a forgalmat a Nyerges-tetőn, így az ottani hagyományos megemlékezést végig zavarták az áthaladó autók. Borboly Csaba megyeelnök közös megoldás kidolgozását kezdeményezi a rendőrséggel, az országos útügyi hatósággal, a helyi és megyei tanácsosokkal együtt, hogy a hasonló ünnepségek alkalmával ilyen eset ne ismétlődjön meg.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X