• 2017. október 19., csütörtök
    Nándor
  • 22°
    Kolozsvár
    • 19°
      Csíkszereda
    • 24°
      Székelyudvarhely
    • 18°
      Gyergyószentmiklós
    • 24°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 20°
      Kézdivásárhely
    • 19°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 26°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 24°
      Nagyvárad
    • 16°
      Beszterce
    • 18°
      Déva
    • 25°
      Nagybánya
    • 23°
      Marosvásárhely
    • 23°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 26°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 25°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5921 LEI
    • 1 USD = 3.8901 LEI
    • 1 GBP = 5.1168 LEI
    • 100 HUF = 1.4895 LEI

Emil Boc nélkül ünnepeltek Kolozsváron. Így üzent a polgármester?


-A A+



Senki sem képviselte a városházát a kolozsvári márcis 15-i megemlékezésen, amely 14 órakor vette kezdetét. Távol maradt az alpolgármesteri tisztségéről lemondó Horváth Anna és a polgármester, Emil Boc is a kolozsvári ünnepségen. 

Mint korábban megírtuk, Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint meghívták Kolozsvár polgármesterét a megemlékezésre, a Musai-Muszáj azonban arra szólította fel Bocot, hogy amennyiben megfellebbezi a többnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó törvényszéki ítéletet, maradjon távol. A többnyelvű helységnévtáblákért évek óta harcoló akciócsoport korábban arra bíztatta a jelenlévőket, hogy jelezzék a polgármester fele, nem tetszik az, hogy a város bejáratainál még mindig nem tüntették fel Kolozsvár nevét magyarul.

A megemlékezésen Gheorghe Ioan Vușcan Kolozs megyei prefektus Sorin Grindeanu miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, Mile Lajos kolozsvári főkonzul pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnökét. Csoma Botond említést tett a tömegben lengetett Erdély-zászlóról, és magyarázatot kért a hatóságoktól arra, hogy miért kell "minden évben mondvacsinált okot találni arra, hogy valami nincs rendben a rendezvényen".

Porcsalmi Bálint: nézzünk tükörbe

Az RMDSZ ügyvezető elnöke szintén üzent a polgármesternek, a román ünneplőknek, mégpedig anyanyelvükön: "Dragi concetățeni români! Astăzi, când vorbim atât de mult de idealurile revoluției, de egalitate, fraternitate și libertate – trebuie să vorbim mai aplicat, cum zicem noi ardelenii. Egalitatea înseamnă că legea e lege pentru toți indiferent de naționalitate. Fraternitate nu înseamnă izolare și conflict, dimpotrivă: înseamnă înțelegere si conviețuire. Și mai trebui să înțelegem ceva: dezideratele comunității maghiare, NU diminuează drepturile și libertățile majorității românești. Un semn clar și puternic de egalitate și fraternitate ar fi amplasarea plăcuțelor multilingve: Cluj – Kolozsvár – Klausenburg. Și cred cu tărie: o dovadă vie a libertății noastre – a tuturor clujenilor". 

Porcsalmi ugyanakkor beszédében hangsúlyozta, a szabadságharcunknak őszinte tükörbe nézéssel kell kezdődnie. 

„A mi, mostani szabadságharcunknak őszinte tükörbe nézéssel kell kezdődnie. És egyenes beszéddel. Mernünk kell világosan és bátran arról beszélni, ami körülöttünk zajlik. Arról, hogy nem működik a jogállam, hogy túl sok a rossz a törvény, és azt a kevés jót sem tartják be. Arról, hogy az állam lehallgat, ahelyett, hogy meghallgatna. Arról, hogy emberek félnek dönteni, és rettegnek erről beszélni. Arról, hogy ma a zsarnok újra itt jár közöttünk – mosolygós, nem büdös a lehelete, tanult és több nyelven beszél – de attól még zsarnok. A mai szabadságharcunkban nem világosak a frontvonalak, nem mindig ismerjük fel az ellenséget, és az eszközeink sem mindig adottak a harchoz – de tévedés ne essék: ez szabadságharc. És a miénk” ̶  mondta beszédében Porcsalmi Bálint. 

Hozzátette, a kokárdák kitűzése, a zászlólobogtatás és a himnuszéneklés mellett egymásra való figyelésre, összefogásra, feladat- és felelősségvállalásra van szükség a szabadságért folytatott küzdelemben, a zsarnokság legyőzéséért. 

Úgy fogalmazott, zsarnokság van ott, ahol a szülőket kihallgatják, a diákoknak megtiltják, hogy iskolába iratkozzanak, ahol a tanárok félnek, ahol a közösségi vezetőket félreállítják, ahol megtiltják a nemzeti szimbólumaink és anyanyelvünk használatát. 

„De zsarnokság lakozik ott is, ahol a férfi veri a nőt, ahol nem fogadják el a másként gondolkodót. Ezek ellen nem elég csupán ilyen alkalmakkor felszólalni. A zsarnokság ellen minden nap küzdenünk kell, mindannyiunknak. Csak úgy lesz szabadság. És úgy lesz szabad a gyermek, ha anyanyelvén tanulhat, és ott, ahol akar. Szabad lesz a fiatal pár, ha szabadon szerethet, és szabad lesz a család, ha szabadon dönthet. És szabad lesz a magyar ember, ha nem fél, ha tisztelik és védik jogait. Akkor leszünk szabadok, mikor nem törődünk bele abba: hogy nekünk nem szabad, és nekünk nem lehet” ̶  hangzott el beszédében. 

Mint mondta, az volna a normális, ha idővel nem csupán a zsarnokság elleni harcra emlékeznénk, hanem a szabadságot ünnepelnénk, és az is rendjén való volna, hogy nemzeti ünnepünket itthon, Romániában is elismerjék és tiszteljék. Emlékeztetett: szerda reggel az RMDSZ azt kezdeményezte a parlamentben benyújtott törvénytervezetében, hogy március 15. legyen hivatalosan is a magyar közösség ünnepe országunkban.

„Jól tudjuk, hogy ettől még közösségünk legnagyobb gondjai nem oldódnak meg egy csapásra, de sokat segíthet abban, hogy mi, magyarok, saját hazánkban jobban érezzük magunkat – tisztelve, megbecsülve, itthon” – mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az ügyvezető elnök teljes beszéde itt olvasható.

16 órától Marosán Csaba színművész forradalmi előadása zajlik a Bulgakov kávéházban, 17 órától a ’48-as Honvéd Vértanúk szamosfalvi emlékművénél koszorúznak, illetve verses-zenés ünnepi megemlékezést szerveznek Mátyás király szülőháza előtt.18.48-tól tematikus slam-poetry est zajlik a Bánffy-palotánál.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup