• 2018. november 14., szerda
    Aliz
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6599 LEI
    • 1 USD = 4.1469 LEI
    • 1 GBP = 5.3479 LEI
    • 100 HUF = 1.4438 LEI

Lesz felkészült tanár és jó tankönyv az alternatív román tantervhez?


-A A+

Az elemi osztályokban már több éve nem anyanyelvként tanulják a románt a magyar gyermekek, mégsincs például a harmadikosok számára  tankönyv, a tanítók közül pedig nagyon kevés vett részt továbbképzéseken - mutatott rá a Maszolnak adott interjúban Kárp Ágnes. Az elemi osztályosok számára készített alternatív román tantervek egyik kidolgozója elmondta, a pedagógusok nem tanulják meg a tanítóképzőkben, sem az egyetemen annak módszertanát, hogyan kell nem anyanyelvként oktatni gyermekeink számára a román nyelvet. Fennáll a veszély, hogy a hamarosan elfogadásra kerülő 5-8. osztályosok tantervével kevés tanár tud megbirkózni - figyelmeztetett a marosvásárhelyi pedagógus. 

Tervek szerint március elején el is fogadják az 5-8. osztályosok tanterveit, köztünk a nemzeti kisebbségek számára készült román tantervjavaslatot is. Ez utóbbi mennyire folytatja azt, amit az elemi osztályokban elkezdtek a tanulók? Van szakadék az elemi osztályosok alternatív román tanterve és a most készülő tanterv között? 

Az 5-8-as tanterv folytatja az elemi oktatás kisebbségeknek írt tanterveit. Azért beszélek többes számban, mert ugye ott van az előkészítő osztálytól a másodikig terjedő, illetve a harmadik és a negyedik osztályt felölelő tanterv. Ezek mind a kommunikációra épülő funkcionális modellt alkalmazzák. Ezt azt jelenti, hogy a szóbeli, írásbeli felfogó- és kifejezőképességet együtt, integrált módon fejlesztik. A cél az, hogy a gyermeket beszélni tanítsuk meg románul. Hogy kommunikatív nyelvi kompetenciákat alakítsunk ki, hogy a gyermek a mindennapi életben, valós kommunikációs helyzetben jól tudja alkalmazni azt, amit megtanult. 

Az 5-8. osztályos tanterv is ugyanezt hozza: merőben eltér a régi tantervtől, forradalmian új váltás, szerintem mindenki megijed tőle. Eddig, azaz jelenleg is hatalmas szakadék van/volt a negyedik és az ötödik osztály között, mert amíg az elemi oktatásban hosszú ideje már van specifikus tanterv, ötödiktől ugyanazt tanulják a gyermekek, mint a román tagozatos társaik, akik anyanyelvként kezelik a románt. Sose lehetett behozni, nem tud felnőni egy magyar gyermek erre szintre, különösen Székelyföldön, vagy ott, ahol tömben él a magyarság. 

Az 5-8-as tanterv az előzetes nyelvtudásra épít, és benne van az, hogy a nyelvet értelmes cselekvések során, kommunikációs helyzetekben fejlesszék tovább a tanulók. Tartalmaz egy csomó tanulási tevékenységet, amely mind ezt ösztönzik. Ilyen tevékentségek például a diákok közötti együttműködés, páros munka, csoportos munka, véleménynyilvánítás, szerepjátékok, a gyermek egyéni tapasztalata is bekerül a román órákra. A hamarosan elfogadásra kerülő tarterv tényleg folytatja azt, ami előkészítőtől negyedikig van. 

Többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nem lehet jó tankönyveket alkotni néhány hónap alatt, ahogy a minisztérium tervbe vette. A szaktárca elképzelései szerint szeptemberben már a tantervnek megfelelő tankönyvekből tanulnak a diákok. 

Jogos az aggodalom. Mert nézzük meg, mi a helyzet az elemi oktatásban, ahol már négy-öt éve alkalmazzák az új tanterveket. A helyzet az, hogy míg az első és a második osztályosoknak vannak tankönyveik, kétféle is, addig harmadikban nincs semmi, negyedikben pedig egyetlenegy könyv van. Nem kommentálom különösebben ez utóbbit, de nem azt hozza, amit kellene az én megítélésem szerint. Csak egy megjegyzés: a negyedikes tankönyvünkből hiányzik egy nagyon fontos kompetencia: a hallott szöveg értése, ami minden nyelvtanításnak az alapja. Ugyanakkor nem lehet egy másodikos könyv után megírni egy negyedikest úgy, hogy a harmadikos nem készült el. Sajnos a liciteket ilyen sorrendben hirdették meg. Ugyanakkor hat hónap alatt nagyon-nagyon nehezen lehet megalkotni egy jó tankönyvet, a minisztérium viszont ennyi időt ad. 

Meglátásom szerint ugyanez lesz az 5-8-as tankönnyvekkel is. Láttam, hogy próbálnak a liciteljáráson egyszerűsíteni, de nem tudom, hogyan fog ez sikerülni. Rengeteg olyan lépés van, amely megnehezíti a tankönyvek elkészítését. Az egyik ilyen nagy nehézség a digitális tankönyv. A nyelvtanulás szempontjából nagyon hasznos, viszont nagy az elvárás. Csak néhány követelmény: 30 interaktív feladatot, 60 animációt és 90 statikus képet kell tartalmaznia a sok-sok hanganyag mellett. A hatvan animáció rögtön bekavar a kiadónak. A szerzőnek tehát hat hónap alatt két teljes munkát kell elkészítenie: az írott könyvet és a digitálist.

Szóval nem vagyok túl bizakodó. Már csak azért sem, mert amikor szó esik a tankönyvekről, általában a román tagozatosokéról beszélnek. Nem tűnik fel senkinek, hogy a magyar harmadikosoknak semmiféle tankönyve nincs. 

A román tagozatosok számára készült tankönyvekkel is nagy bajok vannak. Egy-egy tankönyvet hat-hét személy ír. Ebből feltételezhető, hogy a tankönyv mozaikszerűen épül el, elosztják egymás között az anyagrészeket, mindenki megcsinálja a részét, és utána megpróbálják összefésülni. Vannak olyan jóváhagyott harmadikos, negyedikes tankönyvek, amelyek nem azt hozzák, ami a tantervben van. Nem tudom, hogy az ördögbe nem tűnt fel ez senkinek. 

Olyan ritkán alkotunk tankönyveket, nagyon-nagyon fontos lenne, hogy az jó minőségű legyen. Inkább ne legyen egyáltalán tankönyv, minthogy egy rossz tankönyv megpecsételje sok gyermek sorsát.

A románt oktató tanítók, tanárok hogyan fogadták az új tantervet? Milyenek a visszajelzések? 

Több oktatót is megkérdeztem. Voltak olyan hangok is, hogy az a diák, aki akart tanulni, eddig is megtanult. Nekem erre az volt a replikám, hogy igen, megtanult, elég jól teljesített a vizsgán, ha megvolt a kellő szorgalma, és esetleg a nyelvérzéke is, de nem értelmesen tanult. Megtanult fogalmazás-sablonokat, hogy a szövegtípusokat meg tudja alkotni, de egy hétköznapi helyzetben nem találta fel magát. Vagy megtanult elemezgetni nyelvtanból, csakhogy arra már rég rámutattak a szakemberek, hogy ennek így nincs értelme, mert a mindennapi életben semmi hasznát nem veszi, csupán annyit, hogy vizsgázik egyet belőle. 

Az új tanterv ezt próbálja kiiktatni. Sok nyelvtant tartalmaz, de a nyelvtannak többnyire gyakorlati jellege van. A tantervjavaslatban explicit módon megfogalmazták, azért van nyelvtani tartalom a románt nem anyanyelvként tanuló gyermekek számára, hogy a tanultakat tudatosan, helyesen alkalmazzák a kommunikációban. 

Az is benne van, hogy bizonyos dolgokat intuitív módon, másokat az alkalmazás szintjén kell gyakorolni. És azt is megfogalmazták, hogy ezek nem képezhetik az országos mérések anyagát. 

Ez utóbbi mit jelent konkrétan?

Azt jelenti, ha sok is a nyelvtan, a gyermekek nem a száraz nyelvtananyagból vizsgának majd az országos felméréseken. 

A gond az, hogy ezt a fajta romántanítást sem a pedalíciben, sem a főiskolán nem tanították. Azaz nem oktatták annak a módszertanát, hogyan kell a románt nem anyanyelvként tanítani. Nagyon sokan nem tudják, hogyan kell így oktatni. Csak egy példa: a Bolyai nyári akadémia továbbképzését, amely az elemiben oktató pedagógusoknak szól, 23-an végezték el, pedig öt napos képzésről van szó. 

Több alkalommal is kiderült, hogy ott van a tanterv, ott vannak a digitálos könyvek, viszont nem tudták a tanítók, hogyan kell használni, mire jó. Úgyanez lesz szerintem a román tanároknál is. Elképzelem, hogy ott van egy teljesen új 5-8-as tanterv, nincs semmi segédanyag, maradnak a régi beidegződések... 

Bár ki kell hangsúlyoznom, ennek az 5-8-as tantervnek nagyon-nagyon jó módszertani útmutatója van. Tartalmas, benne vannak az elvek, hogyan lehet az elveket gyakorlatba ültetni, tanulási tevékenységeket is megfogalmaznak, részletes leírásokat tartalmaz alapkompetenciákról, azok fejlesztéséről, méréséről. Olvashatjuk a tantervben előforduló szakkifejezések értelmezését és magyarázatát is. Ezt aztán tényleg rávilágít, hogy kell a románt mint nem anyanyelvet tanítani, mit jelent a nyelvtani tartalmakat intuitív módon oktatni. (Hogy ez utóbbi mit jelent, az interjú végén olvashatják - szerk. megj.)

Csakhogy hiába a jó útmutató, ha a tanárok nem tudják, mi lesz nyolcadikban az országos mérés struktúrája. Ha ez utóbbit ismernék, biztosan bátrabban állnának át erre a sokkal értelmesebb romántanításra. Biztos vagyok benne, hogy a román tanárok félve kezdenek bele, mert nem tudják, mit várnak el nyolcadik végén a gyermekektől. Ezt minél hamarabb tisztázni kellene, hogy nyugodtan merjenek kommunikálni, és ne a nyelvtani elemzésekkel töltsék az időt. 

Fontos hangsúlyozni, nagyon jó, hogy ez a folyamat végre elindult, sokan nehezményezik, hogy miért nem hamarabb született meg az 5-8-as tanterv. Hát ezért nem, mert a 2011-es tanügyi törvény mindent folyamatában tekint. A folyamat elkezdődött ugye az előkészítőtől, és most jutottunk oda, hogy ez a generáció ötödikes lesz. 

Az alternatív román tanterv például ötödik osztályban mit tartalmaz? Konkrétan hogyan követi a negyedikes tantervet? 

A tartalmakat öt csoportba sorolták ötödik osztályban. Az első a szóbeli kommunkáció, az olvasmány. Itt is látszik, hogy milyen jól épül fel, hiszen folytatja az elemi oktatás tantervét.  Azon kívül, hogy a szövegszám kevés, minimum 8, maximum 12 szöveg tanulmányozását írják elő, azt is meghatározták, hogy 4 szövegnek irodalminak, 4-nek pedig nem annak kell lennie. 

Fontos előrelépés, hogy ezek a szövegek adaptált szövegek lehetnek, a nyelvi szintnek megfelelően. Ha nem is lesz tankönyv, a tanárnak lehetősége van arra, hogy átírja, ha talál egy jó szöveget. Kicseréli a nem közhasználatú szavakat, helyettesíti másokkal, az igeidőket átírja például perfect compusra, meg imperfectre, ezek azok, amelyek ehhez a korosztályhoz közel állnak, a többivel nincs miért egyelőre foglalkozni. 

A elsajátítandó szavak számát is meghatározzák. A negyedik osztályt úgy kezdjük, hogy minimum 350 szóval indítunk, év végéig ez fokozatosan alakul, tehát több lesz. Ötödik osztályban a minimális szószám 450, a maximum 550. A román tagozatosok tantervében ez a szám kétszer ekkora. Tehát konkrét formát ölt, hogy a mi gyermekeinknek még nem lehet olyan szókincsük, hogy ugyanolyan terjedelmes szövegeket tanulmányozzanak, mint román társaik. Az elemi tagozat jelszava is az, hogy azt a keveset, amit megtanulunk, adott céllal tegyük: azért tanuljuk meg, hogy tudjuk használni.

A szövegválasztásnál az ötödikes tantervben azt is jó, hogy a román irodalmon kívül világirodalmi alkotások is vannak. Figyelmbe lehet venni a gyermek életkori sajátosságát, hogy mi érdekli, nyelvi szintjét. Van egy hosszú szerzői lista, de nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy a tanár más szerzőt válasszon.

Az íráskészségnél hatalmas előrelépés, hogy meghatározzák, az a szövegtípus, amelyet a gyermeknek alkotnia kell, minimum száz, maximum 150 szavas lehet. Ugyanakkor támpontokat kérnek, hiszen a gyermek nem tud szöveget írni csupán egy utasításra, tehát úgy, hogy kap egy címet. Ez nem elég. Konkrétan meg kell mondani, hogy mit várnak el tőle. 

A nyelvtan a negyedik tapasztalati terület, tartalmi elem. Mi negyedik osztály végéig intuitív módon tanítjuk a nyelvtant. Ez azt jelenti, hogy nyelvi szabályszerűségeket figyeltettük meg. A gyermekek spontán szabályfelismerő képességére alapozunk, így nem a szabály a lényeg, tehát nem fejtettük ki, hanem megfigyeltetünk bizonyos nyelvi jelenségeket, és ugyanolyan típusú dolgokat gyakoroltatunk. 

Ötödik osztálytól kezdődik meg lassan a nyelvtani fogalmak tudatosítása, például a szófajoká. A régi elemi tagozatos tantervben harmadikban, negyedikben például már mind tanultuk a szófajokat, viszont a gyermek ötödikben jut el arra a fogalmi szintre, hogy ezt meg is értse.  A legtöbb nyelvtani kategóriát az új tantervben csak az alkalmazás szintjén kérik. A cél a nyelvhasználat a különböző beszédhelyzetekben.

Zárásként elmondanám, hogy az új tanterv egyetlen veszélye, hogy vajon jól fogják-e használni, lesz-e hozzá felkészült tanár és jó tankönyv. Mert a tanterv valóban forradalmi.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X