• 2017. április 27., csütörtök
    Zita
  • 19°
    Kolozsvár
    • 21°
      Csíkszereda
    • 22°
      Székelyudvarhely
    • 16°
      Gyergyószentmiklós
    • 22°
      Székelykeresztúr
    • 18°
      Kovászna
    • 20°
      Kézdivásárhely
    • 21°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 22°
      Arad
    • 22°
      Gyulafehérvár
    • 21°
      Nagyvárad
    • 16°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 22°
      Nagybánya
    • 22°
      Marosvásárhely
    • 21°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 24°
      Nagyszeben
    • 22°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5355 LEI
    • 1 USD = 4.1620 LEI
    • 1 GBP = 5.3378 LEI
    • 100 HUF = 1.4543 LEI

„Már nem tudom tiszteletesnek szólítani, mint régen”


-A A+



„Rendkívül merev, fafejű, időnként lelketlenül viselkedik” – így jellemzik a Székelyudvarhelyi Református Diákotthon egykori lakói az intézmény igazgatóját, Dobai Lászlót, aki hétfőn este a mínusz 15 fokos fagyban tett ki a bentlakásból az utcára egy 16 éves székelykeresztúri diáklányt. Beszéltünk az áldozat egyik osztálytársával is.

Mint korábban írtuk, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tizedikes diákját az indoklás szerint azért tette ki a bentlakásból az igazgató, mert megszegte a belső rendszabályzatot. Azzal vétett, hogy nem vett részt egy kötelező decemberi programon. Márpedig Dobai László számára a kötelező programok esetében nincs pardon – nyilatkozták többen is a Maszolnak az igazgatóról.

Az egyik osztálytárs, maga is bentlakó, a Maszolnak elmondta: a lányt a belső rendszabályzat 22. pontjának megszegése miatt tette ki diákotthonból az igazgató. Az úgynevezett csendes napokon nem vett részt.

„De nem is vehetett részt, mivel magas láza volt, hányt és nagyon rosszul érezte magát, így otthon, Keresztúron maradt a szüleivel. Az osztálytársnőm vakáció után félt egyedül visszamenni a bentlakásba, mert tudta, hogy mi fogja várni őt, tudta, hogy a tiszteletes úr így fog eljárni vele, ezért kérte az édesapját, menjen be vele, amikor költözik vissza a bentlakásba, és próbáljon beszélni az igazgatóval” – ismertette a kilakoltatást megelőző körülményeket az osztálytárs.

Vasárnap este, amikor az édesapa visszavitte lányát a diákotthonba, Dobai László azzal fogadta őket, hogy a lányt már decemberben kiutasította, ezért nem maradhat tovább. A szülő felmutatta az orvosi igazolást is, de ez sem enyhített az igazgató álláspontján. Dobai ugyanakkor nem adott át írásos felszólítást a bentlakás elhagyására. „Osztálytársnőm akkor még abban reménykedett, hogy még maradhat, mert összecsomagolásra sem kapott felszólítást. Másnap azonban az iskolában volt még, amikor azt az üzenetet kapta az igazgatótól, hogy azonnal pakoljon, hétfőn már nem aludhat a diákotthonban” – mondta az osztálytárs.

A székelykeresztúri lány az iskolából a bentlakásba rohant összepakolni. Távozásakor igazolást kért az igazgatótól arról, hogy el kellett hagynia a diákotthont. „Ekkor a tiszteletes úr szemberöhögte őt, mintha nem lenne ehhez joga az osztálytársnőmnek. Aztán elkomolyodott, és azt mondta, mire összepakol, kész lesz a papír” – mesélte az osztálytárs.

A székelykeresztúri lány csakugyan kapott egy papírt, de nem azt, amire számított. Az igazgató egy iratot nyomott a kezébe, amelyben az állt: igazolják, hogy elhagyja a bentlakást. Dobai László lekísérte a lányt az ajtóig, de nem mondott neki semmit.

„Végül egyetlen egy dolgot kérdezett tőle, hogy mit írjon a kilépőbe, hová megy? Erre az osztálytársnőm felháborodottan azt felelte, hogy írjon azt, amit akar! Persze, hogy fel volt háborodva, mert nem azt kérdezte, hogy te kicsi lány, van-e hová menned, vagy hogy haza tudsz-e menni most Keresztúrra, vagy hogy a szüleid jönnek-e érted. Semmi ilyesmit nem kérdezett. Nem érdekelte, mi lesz az osztálytársnőmmel” – részletezte a szerencsétlen esetet a diáklány osztálytársa.

Dobai László az Udvarhelyi Híradónak azt nyilatkozta, hogy hivatalosan december 19-én szűnt meg a lány kapcsolata a diákotthonnal, mivel megsértette a belső rendszabályzatot. Azt mondta, hogy csak „emberségből” engedte meg, hogy még vasárnap éjszaka is ott aludjon, másnap csak a csomagjaiért kellett visszamennie, azt pedig „mínusz húsz fokban is megteheti”.Hozzátette, a kiutasításhoz nem volt szükség kuratóriumi döntésre, mert a rendszabályzat egyértelműen fogalmaz. 

Éjszaka tették ki a bentlakásból

A székelykeresztúri lánnyal történtek megjelenése után a Székelyudvarhelyi Református Diákotthon több volt lakója is jelezte portálunknak: velük is hasonlóan bánt el az igazgató. Egyiküknek 2009-ben, a tanév vége felé kellett azonnali hatállyal távoznia éjszaka a bentlakásból. A Maszolnak felidézte: abban az évben Dobai László úgy döntött, hogy nem csak az évzáró, hanem az ezt következő buli is a bentlakás kötelező programjai közé tartozik, tilos erről hiányozni.

„Abban az évben az évzáró és az osztályfőnökömnél a szerenád egy napra esett. Mint kötelességtudó lány, az évzárón részt vettem, de a buliból elmentem az oszimhoz énekelni. Tudtam, hogy milyen következménnyel jár az, ha nem maradok a bentlakásban, hanem elmegyek az oszimhoz énekelni, és beletörődtem. Számomra fontos volt ott lennem, fontosabb, mint hogy még az utolsó hetem a bentlakásban töltöm-e, vagy sem” – mesélte lapunknak a 2009-ben érettségizett lány.

Mikor éjfél előtt visszatért a diákotthonba, akkor ért véget az évzáró utáni buli. „Engem meg várt a a meglepetés. Dobai László (elnézést, már nem tudom tiszteletesnek szólítani, mint régen) az első félemeleten várt, és nem engedett továbbmenni. Azonnali hatállyal távoznom kellett a bentlakásból” – idézte fel a történteket.

A lány csomagjait a szobatársai állították össze, a buli végéig maradt fiúk pedig levitték neki. Eközben a földszinten, az iroda előtt várakozhatott, onnan nem léphetett tovább. „Pontosan az órára nem emlékszem, de 12:45 körül távoztam, az éjszaka kellős közepén. Hálás vagyok az akkori nevelőmnek, aki megengedte, hogy nála töltsem az éjszakát. Utólag tudtam meg, hogy az aznap kiállított tablóról még a képem is le akarta szedni” – osztotta meg tapasztalatait a diákotthon volt lakója.

A lány az igazgatót merev, „borzasztó fafejű” embernek írta le. „Nála nincs olyan, hogy meggondolja magát, vagy hogy elnéz valamit. Nagyon merev. Amúgy négy év alatt soha nem volt vele konfliktusom. Ha ez a kirúgásos sztori nem lett volna, semmi panaszom nem lenne” – magyarázta. 








EZT OLVASTA MÁR?

X