• 2017. február 26., vasárnap
    Edina
  • Kolozsvár
    • -8°
      Csíkszereda
    • -5°
      Székelyudvarhely
    • -8°
      Gyergyószentmiklós
    • -5°
      Székelykeresztúr
    • -5°
      Kovászna
    • -5°
      Kézdivásárhely
    • -8°
      Barót
    • -8°
      Sepsiszentgyörgy
    • -1°
      Arad
    • -0°
      Gyulafehérvár
    • -1°
      Nagyvárad
    • -5°
      Beszterce
    • Déva
    • -1°
      Nagybánya
    • -5°
      Marosvásárhely
    • -1°
      Zilah
    • -0°
      Szatmár
    • -2°
      Nagyszeben
    • -1°
      Temesvár
    • -8°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.5169 LEI
    • 1 USD = 4.2669 LEI
    • 1 GBP = 5.3549 LEI
    • 100 HUF = 1.4638 LEI

A kemény mínuszok ellenére is több százan emlékeztek a madéfalvi mészárlásra


-A A+



A madéfalvi veszedelem, azaz a Siculicuidium 253. évfordulóján emlékeztek szombat délelőtt a székelyek ellen elkövetett vérengzés emlékére az 1905-ben állított emlékműnél. Az esemény felszólalói kivétel nélkül a jelenben a közösségért vállalt felelősségtudat fontosságát hangsúlyozták, emlékeztetve a hallgatókat a lemészárolt székelyek kitartására és erős jellemére.

 A kemény mínuszok ellenére több százan részt vettek a megemlékezésen, amelyet szentmise előzött meg, a helyiek onnan vonultak fel az emlékműhöz. A himnusz elhangzása után elsőként Szentes Csaba, az RMDSZ madéfalvi szervezetének elnöke, az összeférhetetlenség miatt tisztségétől nem rég megfosztott polgármester szólalt fel. Beszédét azzal indította, hogy 253 évvel ezelőtt mintegy 200 székelyt, köztük ártatlan nőket és gyermekeket mészároltak le az osztrák katonák. Az életben maradottak vagy elmenekültek, vagy meghurcolták őket.

Szentes Csaba szerint az itthon maradók néztek a legnagyobb kihívás elé, új közösséget kellett építeniük, és azóta is ezen dolgoznak függetlenül attól, hogy világháborúk idején vagy az elnyomó rendszer keze alatt kellett ezt megtenniük. Hozzátette, hogy az iskolákat benépesítő gyermekeknek a sok tantárgy mellett az erős alapokra fektetett hitről és a biztonságról is tanulniuk kell, hogy komoly elhatározással akarják építeni a jövőben a közösséget.

Magyar állami támogatás a kápolnának

Csibi Krisztina, a Budapesten működő Magyarság Háza vezetője úgy fogalmazott, hogy a székelyek mindig hűek maradtak az örökségükhöz, és soha nem felejtik el, hogy katonanép leszármazottai. A történelmi tragédiák ellenére összetartó nemzet. Hozzátette továbbá, hogy ma még többre, közösségi szerepvállalásra van szükség, aminek a madéfalviak jó példáját mutatják. Ezután bejelentette, hogy a magyar kormány 170 millió forinttal támogatja az emlékműtől nem messze már épülő Siculicidium-kápolna létrejöttét.

Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai külképviseletének főkonzulja arról beszélt, hogy mit üzen a ma emberének a madéfalvi veszedelem emléke. Meglátása szerint azt, hogy felelősek vagyunk a karnyújtásnyira körülöttünk található emberekért, valamint az egész nemzetért. Minden kudarc választás elé kényszerít bennünket, ma is számos veszedelem fenyeget bennünket, csak az most nem a fegyver, hanem a megtévesztés lehetősége, a közöny, sodródás az árral.

Külön taps járt a hegyivadászoknak

Az ünnepi felszólalók sorát Tánczos Barna szenátor zárta, aki beszédében arra kereste választ, hogy miért olyan történelmi eseményekre emlékezik a magyarság, amely szenvedéssel járt számára, és miért nem mások eltiprásának a diadala az ünnep számunkra. Véleménye szerint azért emlékezünk szívesen erre, mert ha térdre is kényszerítették a székelyt, mindig képes volt felállni és újrakezdeni a küzdelmet. A mai kor nagyhatalmi játszmáiban nemzetek sorsa fölött döntenek, de a székelyek, akik sajátságos értékrendjüknek köszönhetően mindig mások voltak, ezután itt lesznek. Felszólalása végén olyan jogállam létrejöttét sürgette, amelyben tisztelik a székelyek örök szabadságszeretetét.

A beszédek után elénekelték a székely himnuszt, majd politikusok, önkormányzatok képviselői és civil szervezetek koszorúztak. Idén első alkalommal koszorút helyezett el a csíkszeredai 61-es hegyivadász zászlóalj is, amelyet kedves gesztusként értékelt a hely közösség, külön megtapsolták a koszorúzásukat.

Kelemen Hunor is lerótta a kegyeletét

„Szabadság nélkül nincs semmi! Nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet! A szabadságra kell gondolni mindig, és nem szabad félni!” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton azt követően, hogy Madéfalván, a Siculicidium-emlékműnél lerótta kegyeletét azok előtt, akikkel 253 évvel ezelőtt embertelen módon bánt a hatalom.

„Amikor történelmi eseményeket, tragédiákat idézünk fel, mindig arra gondolunk – és azt próbáljuk megfogalmazni –, hogy nem térhetünk vissza egy olyan időszakba, amikor ártatlan embereket, védtelen embereket valamilyen hatalomnak az érdekében vagy nevében lemészárolnak. Ma, 27 évvel a diktatúra bukása után is azt mondjuk, hogy nem jöhet el egy olyan idő, amikor bárkinek azért kell szenvednie, mert egy hatalom érdeke úgy kívánja, hogy egy népet, egy közösséget elnyomjon” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki szerint a tömeggyilkosságra és népírtásra nem lehet és nem is szabad enyhítőbb kifejezést találni.

„Az, ami a január 7-i hajnalban történt Madéfalván, egyszerű tömeggyilkosság és népírtás volt. Egyetlen korban sem elfogadható gyermekeket, asszonyokat, ártatlan embereket lemészárolni” – tette hozzá. Kelemen Hunor úgy véli: minden, a Madéfalvi veszedelem évfordulójához hasonló megemlékezésnek a szabadságról, a szabadság-szeretetről kell szólnia. „Nekünk azt kell hangsúlyozni ilyenkor is, hogy szabadság nélkül nincs semmi. Ez az állitás minket, nemzeti kisebbségeket különösen érint egy olyan korban – alig 27 évvel a diktatúra bukását követően –, amikor sokan kétségbe vonják a szabadságnak az ideáját. Szabadság nélkül nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet” – állítja a szövetség elnöke, aki összegzésként úgy fogalmazta meg a madéfalvi történések tanulságát: a szabadságra kell gondolni mindig, sosem szabad félni.








EZT OLVASTA MÁR?

X