• 2017. december 12., kedd
    Gabriella
  • Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -3°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • 12°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 11°
      Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6332 LEI
    • 1 USD = 3.9274 LEI
    • 1 GBP = 5.2548 LEI
    • 100 HUF = 1.4739 LEI

Az aradi vértanúkra emlékeztek meg Nagyváradon


-A A+



A nagyváradi Szent László templomban megtartott ökumenikus imádsággal kezdődött az RMDSZ október 6-i megemlékezése Nagyváradon, ahol Pék Sándor plébános köszöntése után a történelmi egyházak képviselői, Csűry István királyhágómelléki református püspök, Fodor József vikárius, Mátyás Attila evangélikus esperes és Molnár Imola unitárius lelkész beszélt. Az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői ez idő alatt Szacsvay Imre szobránál tartották megemlékezésüket.

A mártír tábornokok előtti tiszteletadás Nagysándor József emléktáblájánál folytatódott a zuhogó esőben, ahol a Himnusz közös eléneklése utána Szacsvay Imre Általános Iskola diákjainak műsorát hallhatták-láthatták az egybegyűltek.

„1848-49 a magyarság és az osztrákok fennhatósága alatt élő más népek lánccsörgetésének, lánctépésének időszaka volt. Amikor magyarok, szerbek, horvátok, lengyelek, románok, osztrákok – és ki tudja még hány nemzet fiai – együtt mondták ki: elég! És a lánc, valóban, gyengének bizonyult... A nemzeti gyásznapon emlékeznünk kell az áldozatokra, az Aradon kivégzett 13 tábornokra és Batthyány Lajos miniszterelnökre” – kezdte beszédét Cseke Attila, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Megemlítette Haynau rémuralmát, de arra is kitért, hogy a szabadságharcnak számos olyan következménye lett, mint a sajtószabadság, a jobbágyok felszabadítása vagy az egyenlő teherviselés.

A bukás után vajon hányan hittek abban, hogy fordulhat még a világ, és vajon hányan vagyunk ma is kételkedők, hitetlenkedők egy-egy nagyobb feladat láttán – tette fel a kérdést Cseke Attila, majd így válaszolt: „Vajon lennének-e intézményeink, lenne-e magyar színházunk, lennének-e magyar iskoláink és felújított kórházaink, ha nem hittünk volna következetesen abban, ami végül is eredményre vezetett. Következetesség, olykor makacsság, határtalan munkaerő és hit. Íme, azok a jellemvonások melyek ’48-’49-ben a szabadságharc vezetőit jellemezték. Hinnünk kell nekünk is ezekben az erényekben” – mondta a politikus.

Cseke Attila emlékeztetett: a bihari magyaroknak olyan értékeik vannak, amelyeket más közösségek is bátran felvállalhatnak, hiszen nem irányulnak senki ellen. Szerinte azonban szükséges, hogy Nagyvárad vezetése is ismerje fel, kik voltak a város történelmének nagy alakjai. A Bihar megyei RMDSZ elnöke Temesvár példáját említette, ahol tavaly felavatták Károly Róbert magyar király szobrát, aki a 24. század elején hét évre Temesvárra költöztette a Magyar Királyság központját.

„Arad gyertyái az erkölcsi példát világítják meg nekünk. Tanuljunk történelmünk nagy alakjaitól, és amikor mások széttöredeznék a magyarságot, nyújtsuk egymás felé a kezünket. Ha az aradi gyásznapon van valami fenséges, úgy az utolsó tábornok kivégzése bizonyára az: Vécsey Károlynak már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett, és bár korábban voltak nézeteltéréseik, most, az öröklét kapujában a magyar arisztokrata lehajolt, és megcsókolta a szerb paraszti családban született, Damjanich kezét” – mondta Cseke Attila.

A nagyváradi megemlékezés égén a történelmi egyházak, a civil szervezetek, közintézmények,  tanintézmények képviselői helyezték el koszorúikat az emléktábla előtt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup