• 2017. október 19., csütörtök
    Nándor
  • 22°
    Kolozsvár
    • 19°
      Csíkszereda
    • 24°
      Székelyudvarhely
    • 18°
      Gyergyószentmiklós
    • 24°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 20°
      Kézdivásárhely
    • 19°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 26°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 24°
      Nagyvárad
    • 16°
      Beszterce
    • 18°
      Déva
    • 25°
      Nagybánya
    • 23°
      Marosvásárhely
    • 23°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 26°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 25°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5921 LEI
    • 1 USD = 3.8901 LEI
    • 1 GBP = 5.1168 LEI
    • 100 HUF = 1.4895 LEI

Kismama-migráció: hol szüljön a szatmári nő?


-A A+



Rendszeres nőgyógyászati vizsgálatokra, de szülni is szívesebben járnak a határ mentén élő erdélyi kismamák Magyarországra. A Szatmár megyei anyukák szerint ennek az az oka, hogy „odaát a felszereltségen, szakértelmen túl szépen és kedvesen beszélnek mindenkivel”. Igaz, mára már javult az orvosi ellátás minősége idehaza is. Utánajártunk az egészségturizmus jelenségének.

Néhány évvel ezelőtt kismamaként N. E. Szatmárnémetiben kezdett nőgyógyászhoz járni. Elégedetlen volt, mivel az orvosa nyilvántartásba sem vette, és nem kapott megfelelő kezelést. Ezért elvesztette a bizalmát a hazai egészégügyi rendszerben, és háziorvosa tanácsára ment Magyarországra.

„A döntő szempont az volt, hogy a magyarországi orvosomban azonnal meg tudtam bízni, és folyamatosan segített várandósságom alatt. Ötezer forint volt egy rutinvizsgálat havonta, a szülés pedig 300 euróba került Fehérgyarmaton. Alapjában véve nincs bajom a szatmári kórházzal, hiszen a gyerekemet és édesapámat is műtötték már itt azóta, probléma nélkül. De ha rólam lenne szó, újra elgondolkodnék ezen: nem kórház jelenti a gondot nekem, hanem kezelőorvos személye” – mondta a névtelenségét megőrizni óhajtó anyuka.

Felidézte: akkoriban a határátkelés is könnyebben ment, nem volt bonyolult visszahozni a gyereket az országba, és az itteni anyakönyveztetés is simán lezajlott. „Egy esős novemberi sötét délután a gyerek aludt a kocsiban. Lazán átaludta a határellenőrzést, talán észre sem vették a vámosok. Anyakönyveztetéshez hivatalokba kellett járni, a román keresztlevelet három hónap múlva kaptam meg, addig nem kaptam a gyereknevelési támogatást sem” – emlékezett vissza a tíz évvel ezelőtti eseményekre N. E.

Sz. Zs.-nek az ismerősei, barátai és családtagjai is azt ajánlották, hogy Magyarországon szüljön. „Odaát nincsenek megalázó helyzetek, az orvosok türelmesek és nem üvöltöznek az anyukával, mint Nagyváradon vagy Szatmáron. Mindkét helyről hallottam már esetet, hogy türelmetlenek voltak, és akkor akarták beindítani a szülést, amikor nekik jó, és nem amikor a baba jönni akar. A saját érdekeiket nézik sokan, én pedig nem akartam kockáztatni" – mesélte a többgyermekes anyuka.

A nő szavai szerint a tisztaság volt a másik szempont, amiért Magyarországot választotta. Úgy gondolta, hogy a kisbabák számára elengedhetetlen egy tiszta, nyugodt környezet. Ugyanakkor Magyarországon semmivel sem került többe egy szülés, mint itthon. „Biztosítva mész szülni és mivel van EU-s biztosítási kártyád, a két ország lerendezi egymás között a pénzügyeket, tehát nem maradunk Magyarország adósai. Teljes mértékben olyan ellátásban részesültem amilyet elvártam. Az orvost a mai napig is áldom. Úgy alakult, hogy az első gyereknél sürgősségi császárra volt szükség mert lelassult a picinek a szíve. Isteni szerencse, hogy idejében észrevették, és nem lett beteg, oxigénhiányos, az orvosok ugyanis nem hezitáltak, hanem azonnal cselekedtek” – mondta az anyuka.

Sz. Zs. nem úri, hanem emberi bánásmódra vágyott, szerinte Romániában ezt nem mindig kapják a páciensek. Mint mesélte, korábban egy fiúcskát vártak, akit azonban a terhesség negyedik hónapjában elveszített. „Nem volt idő, a szatmári sürgősségire kellett rohanni, ahol az ügyeletes orvos a legotrombább, legcsúnyább és a legtürelmetlenebb hangnemben beszélt velem – miközben én elveszítettem a kisbabám. Üvöltöznek veled, egy fájdalomcsillapítót sem adnak. Ezek után nyilvánvaló, hogy legközelebb Magyarországon fogok szülni, mert ott ezt a hangnemet nem engedik meg maguknak, ez ugyanis a legocsmányabb dolog, amit egy nővel lehet csinálni. Nem a luxusért mész át, hanem mert tudod, hogy ilyen helyzetben az ottani orvosok mentalitása egy picit előrébb tart” – osztotta meg a negatít tapasztalatait az anyuka.

Ezt kell tudni, ha Magyarországon szeretne szülni

A Szatmárnémeti Lakosság-nyilvántartó Hivatal adatai szerint a 2015-ös év során 2 273 újszülöttet anyakönyveztettek a megyeszékhelyen, amelyből 246 született külföldön, ebből 98-an Magyarországon. A 2016-os év során Szatmárnémetiben 1 568 újszülöttet anyakönyveztettek, amelyből 149-en születtek külföldön, Magyarországon pedig ötvenen. A Szatmár megyére vonatkozó teljes statisztikai adatokat is igényeltük, de egyelőre nem kaptunk választ az illetékes intézménytől.

Adatigénylésünkkel megkerestük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház kórházcsoportját is, amely a megye négy kórházát (Jósa András Oktatókórház, Sántha Kálmán Szakkórház, Fehérgyarmati Kórház, Mátészalkai Kórház) működését felügyeli. Itt azonban arról nem vezetnek arról nyilvántartást, hogy hányan érkeznek évente Romániából szülni az általuk működtetett kórházakba.

Mára már javult a helyzet

A leendő anyukák migrációja Magyarországra jó pár évvel ezelőtt alakult ki, amikor a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház még nem volt annyira felszerelt, mint ma. Korszerűtlenek voltak a műtők, ahol a császármetszést végzik, és a szülőszobák felszereltsége is hiányos volt, így az elvárt kényelmet sem tudták biztosítani. Volt továbbá egy olyan időszak is, amikor kevesebb szülész-nőgyógyász szakorvos dolgozott a kórházban, akiket túlhajszoltak, mivel a szülések levezetése mellett minden más nőgyógyászati esetet is vállalniuk kellett.

Ennek tulajdonítható a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere szerint, hogy sok kismama más egészségügyi intézményt választott. „Nem feltétlenül csak a magyarországi kórházakra gondolok, hiszen sokan nem beszélik a magyar nyelvet, így más szomszédos megye kórházait választották” – mondta a Maszolnak Marcela Papici.

A menedzser elmondta, ma már egyre több jó visszajelzést kapnak a kismamáktól, egyre többen választják a Szatmár megyei kórház szülészetét, mert olyan felszereltséggel rendelkeznek, hogy akár egy egyetemi kórházzal is versenybe szállhatnak. Az egyik legérdekesebb műszerük egy több mint 100 ezer euróba kerülő lámpa, amellyel ha megvilágítják a páciens hasát, egyértelműen láthatóvá válik az érrendszer.

"A korszerű felszereltségen túl nagyon jó körülményekkel várjuk az ide érkező leendő édesanyákat, még egy elkülönített VIP kórteremmel is rendelkezünk, amelynek napidíja mindössze 50 lej” – mondta a kórházmenedzser. A korábban alpolgármesterként is tevékenykedő Papici hangsúlyozta: azt tartja a legfontosabbnak, hogy kiváló szakorvosokkal rendelkeznek, többen közülük magánrendelőktől tértek vissza a megyei kórház alkalmazásába.

A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház felújított újszülött és szülészeti osztályát 2014-ben adták át. A felújítására 700 ezer lejt költött a megyei tanács, e mellett 1,7 millió lejt fektettek be a korszerű berendezések megvásárlására. Utóbbi összeg egy határon átnyúló pályázatból származik, amelyből a két osztályt ellátták egy 3D/4D endoszkóppal, videokolposzkóppal, érlekötő mono- és bipoláris elektrosebészeti egységgel, műtéti és monopoláris reszekció számára alkalmazott méhtükröző endoszkopikus rendszerrel, laporoszkópikus sebészeti eljáráshoz szükséges modern endoszkopikus rendszerrel, videokamerás műtéti asztallal, szülészeti-nőgyógyászati eszközökkel felszerelt műtéti asztallal és magzatmonitorizáló rendszerrel. Emellett kicserélték a nyílászárókat, az elektronikus hálózatot, újracsempézték a termeket, egy új konyhát is kialakítottak, egy várótermet az apukák számára, illetve egy másik várót is létrehoztak a szülészeti osztályon a szülés előtt álló kismamák számára.

Marcela Papici szerint nagyon fontos, hogy a kórházban a legjobb szülész-nőgyógyászok dolgozzanak, mivel a legtöbb leendő anyuka többnyire orvost választ, nem pedig intézményt. Mivel az anyukák beszélnek egymás között, ajánlanak egymásnak nőgyógyászt és szülészt, akik valószínű történetesen a megyei kórház alkalmazásában állnak, egyértelmű, hogy a kismamák ott is fognak szülni.

A menedzseri tisztséget másfél éve betöltő szakember szerint a megyei kórház nagy előnye egy magánklinikával szemben az, hogy olyan technikai felszereltséggel rendelkezik, amellyel a szülés során bármilyen felmerülő komplikáció kiküszöbölhető. Ha egy magánklinikán szülés közben komplikációk merülnek fel és nem rendelkeznek a megfelelő orvosi műszerekkel, akkor az édesanyát és a gyereket is azonnal a megyei kórházba szállítják.

Az állami kórház további pozitívumai közé tartozik, hogy a szülés ingyenes. A menedzser szerint apás szülésre is lehetőség van, csak ezt előre le kell egyeztetni az orvosokkal és a kórház vezetőségével. Jelenleg a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház újszülött és szülészeti osztályán 11 szülész-nőgyógyász és két rezidens orvos dolgozik. A 2014-es évben 1798, 2015-ben 1775, míg 2016 augusztus 31-ig 1200 gyermeket segítettek a világra. Az újszülött és szülészeti osztály 13 teremmel és 65 ággyal rendelkezik.

Tisztelt olvasónk! Az egészségügyi turizmusról készült riportunk nagy érdeklődésnek örvendett, ezért úgy döntöttünk, hogy mélyebben beleásunk a probléma részleteibe. Ezért arra kérjük Önt, hogy ossza meg velünk személyes tapasztalatát! Önnek is van egy története a romániai egészségüggyel kapcsolatban? Küldje el a Facebook oldalunkra üzenetben, vagy emailen az office@maszol.ro címre! Ha készített fotót-videót, ne feledje el azt is elküldeni! Az izgalmas történeteket közzétesszük oldalunkon!

„Itthon is kiváló ellátásban részesültem”

Őri-Pákay Franciska pár hónapja adott életet gyermekének a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban. Terhessége elején Fehérgyarmaton szeretett volna szülni, de menet közben az ottani szülészorvos megbetegedett, így előrébb kellett volna hozni a szülés időpontját, amibe az a kismama már nem egyezett bele. Időközben arra is fény derült, hogy ha a párjával nincsenek összeházasodva, sok papírmunkával jár a magyarországi szülés. Így tehát maradtak Szatmárnémetiben, amit nem bántak meg, hiszen kiváló ellátásban részesültek egy felszerelt és tiszta környezetben.

Az IMAS közvélemény-kutató cég egy idei felmérése szerint az egészségügyi intézmények közül a legkevésbé az állami kórházakban bíznak meg a hazai páciensek. Az április elején 1010 személy bevonásával készült nem reprezentatív felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 66 százaléka bízik a hazai orvosokban. A válaszadók 65 százaléka inkább egy magánklinikát választ, az állami kórházakban mindössze 35 százalékuk bízik meg. 

„Tisztaság volt. Naponta többször is felmostak a kórteremben, ezért nem tudom, hogy ki és milyen higiéniát szeretne még ezen kívül. Nekem tökéletesen megfelelt. Igaz, VIP szalonban voltam, némi pénzt adtam ki azért, hogy ne nyolcan vagy hatan legyünk egy kórteremben, hanem csak ketten. Császármetszés után 24 órát töltöttem egy másik, úgynevezett megfigyelő kórteremben, ott is mindig szellőztettek és rend volt. Ezért nem nagyon értem miért szidják ennyire a szatmári kórházat. Lehet, hogy régen nem ilyen körülmények voltak, de most egy rossz szót sem tudnék szólni, mert higiéniai szempontból teljesen megfelelt” — mondta Őri-Pákay Franciska.

A legtöbb romániai állami egészségügyi intézményt azért is kritika éri, mert sok esetben gorombán és lekezelően bánnak a páciensekkel. „Engem megfelelően elláttak, és időben tájékoztattak mindenről. Velem egyébként csak azért volt problémájuk az ápolónőknek, mert soha nem kértem semmit. Folyamatosan rákérdeztek, hogy tényleg nincs szükségem semmire, szeretnék-e fájdalomcsillapítót, mire minden egyes alkalommal csak azt mondhattam, hogy majd, ha fáj, szólok. Persze volt olyan is, hogy az éjszaka közepén kellett felöltenem az asszisztensnőt fájdalomcsillapítóért, mosolyogva hozta azonnal” – emlékezett vissza a kismama.

Azt is hozzátette, hogy orvosoknak csúszópénzt soha nem adott. „Nem tudom más megyékben hogy működik, de például Kolozsváron imádják a szatmári betegeket, mert ha kell, ha nem tömik az orvos zsebét. Tőlem nem kért senki előre pénzt, sem itt, sem máshol.  Hogyha én hálás voltam egy orvosnak, akkor utólag adtam, de az ugye a hálapénz. Nekem is mondták szülés előtt, hogy vigyek magammal, mert az altatóorvos csak akkor adja be a megfelelő injekciót, ha előtte 200 lejt a zsebébe nyomok. De mégis hogy? Talán csúsztassam a bugyimba, vagy hogyan kellene bevigyem azt a 200 lejt? Nem foglalkoztam ilyesmivel, és a közeljövőben sem fogok. Ha hálás vagyok egy orvosnak, akkor igen, fogok adni valamilyen figyelmességet, akár pénzt is, de hogy én előre fizessek valamiért, az ki van zárva” – mondta Őri-Pákay Franciska, aki legközelebb is a megyei kórházban szülne, mivel helyben van, nem kell semmilyen papírt lefordítani, és bármilyen komplikáció esetén megfelelő és szakszerű ellátásban részesülhet.

Luxuskörülmények a magánklinikákon

Azok, akik nem egy romániai állami kórházban szeretnék világra hozni a gyermeküket, de egy magyarországi egészségügyi intézménybe sem mennének szívesen, választhatják a magánklinikák szolgáltatásait is. Az árak ugyan borsosak, de a kényelem és a kiemelt figyelem biztosított. Egy Szatmárnémeti magánklinikán a természetes szülés ára 3400 lej, az orvosilag indokolt császármetszés 4000 lejbe kerül, míg az orvosilag nem indokolt császármetszéssel való szülésért 4500 lejt kell fizetni. Emellett még számolni kell egy 200 lejes napidíjjal is.

Ezzel szemben egy kolozsvári magánklinikán az árak már sokkal nagyobbak, egy természetes szülés ára 4850 lej, az orvosilag indokolt császármetszés 6910 lej, az orvosilag nem indokolt császármetszés pedig 7860 lejbe kerül. Egy magyarországi magánklinikán pedig az árak 500 ezer forinttól kezdődnek. Ezen árak tartalmazzák a szülész vagy szülésnő tiszteletdíját, igény esetén az epidurális anesztéziát, a szülés utáni három éjszaka díját, külön fürdőszobával, TV-vel és internettel rendelkező egy-, vagy kétágyas szobában, továbbá a napi öt étkezést (három főétkezés). A legtöbb helyen a kismama „indulócsomagjára” sincs szükség mivel, kapnak helyben köntöst, hálóinget vagy pizsamát és papucsot, illetve az újszülött számára is biztosítják a ruházatot. Viszont a luxuskörülmények ellenére a legtöbb klinika nem rendelkezik olyan orvosi felszereléssel, mint egy állami kórház, ezért bármilyen komplikáció esetén a kismamát és az újszülöttet is egy állami kórházba szállítják.

Kovács Bernadett semmiképpen sem szeretette volna állami kórházban világra hozni gyermekét. Mint mondta, ebben a nem megfelelő körülmények, az orvosok és az asszisztensek hozzáállása játszott nagy szerepet. Magyarországra sem szeretett volna menni, mert az viszonylag messze van, és egy szülésnél sosem lehet tudni, milyen komplikációk merülhetnek fel. Ezért választotta egy magánklinika színvonalasabb ellátását, de 35 hetesen koraszülés indult be, így a magánklinikán konzíliumot, orvosi tanácskozást kellett összehívni, hogy levezethetik-e a szülést.

„Ezzel a veszéllyel számolni kell, ez egy nagy kérdés volt, de végül bevállalták így is. Én 35 hetes és 4 napos voltam, amikor bekerültem a klinikára, spontán beindult a szülés. Ezért arról kellett dönteniük, hogy császározhatnak-e ott, vagy be kell szállítaniuk engem a megyei kórházba. Végül úgy döntöttek, hogy elvégzik helyben a császármetszést. Minden tökéletesen sikerült, nem volt szükség sem lélegeztető gépre, sem újraélesztésre. Ez egy magánklinika negatívuma, ami meglehetősen aggasztott. A pozitívumok közzé tartozik, hogy semmit sem kell vinni itthonról – bár én összepakoltam egy nagy táskát ruhákkal, magamnak és a gyereknek. A babát ők öltöztetik, pelenkázzák, fürdetik a saját eszközeikkel. Amikor én bekerültem a kapkodásban elfelejtettük vinni a táskát magunkkal, de hálóingtől kezdve mindent megkaptam. A másik pozitívuma az volt, hogy habár koraszülés volt, a férjem végig mellettem lehetett” – mondta Bernadett, aki három évvel ezelőtt adott élet gyermekének.

2013-ban 2500 lejbe került egy orvosilag indokolt császármetszés a szatmári magánklinikán, amely a tiszteletdíjakon felül tartalmazta a teljes ellátást napi öt étkezéssel. A csúszópénz fogalma pedig fel sem merült. „Odafigyelnek mindenkire, teljesítették minden kívánságunk. A látogatóim felpakolva érkeztek, hozták a húslevest és megannyi ételt, de ugyanúgy vitték haza, ahogy hozták, mert nem volt rá szükség. A klinika alkalmazottai közül senki nem vett el semmit, még egy csokit sem, pedig tényég szívesen adtam volna. Látszik, hogy ők nem feltétlenül a fizetésükért csinálják, vagy ha azért, akkor nagyon jól megvannak fizetve, mert színvonalas volt az ellátás” – magyarázta a kismama, aki szállodai ellátáshoz hasonította a klinikán tartózkodását.

A magánklinikán ketten vannak egy szobában. Általában úgy párosítják az édesanyákat, hogy a császározott anyukák császározottakkal, természetesen szülők a természetesen szülőkkel, mert jobban tudnak egymásnak segíteni. Ugyanakkor arra törekednek, hogy aki frissen szült, vagy éppen császározott, olyan nővel legyen egy kórteremben, aki már előtte egy-két nappal esett át a szülésen, hogy tudják egymást segíteni. Minden szobához van zuhanyzó, mellékhelyiség. „A gyerekek külön vannak, de a szülés utáni másnap reggeltől már ott lehetett velem. Amikor kértem akkor hozták, és amikor azt mondtam, hogy pihenni szeretnék elvitték” –magyarázta Kovács Bernadett, aki a következő alkalommal is biztosan egy magánklinikát választana.

A Magyarországi ellátás igénybevételének feltételei különböznek attól függően, hogy EU állampolgárról van-e szó vagy sem, illetve, hogy sürgős esetről beszélünk-e vagy célzottan azzal a szándékkal érkezik valaki Magyarországra, hogy itt vegye igénybe a szüléssel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatást – közölte lapunkkal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház kórházcsoportjának sajtóirodája.
EU állampolgár: Magyarországon a külföldi egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek a magyarországi átmeneti tartózkodás során, orvosilag szükségessé válnak. Az Európai Bizottság határozatai értelmében átmeneti magyarországi tartózkodás során az alábbi ellátásokat minden esetben az EU-Kártya alapján nyújtandó szükséges ellátásnak kell minősíteni: dialízis, oxigénterápia, speciális asztmakezelés, kemoterápia, szülés, a szüléshez és anyasághoz kapcsolódó ellátások.
Ennek megfelelően a külföldi biztosított az EU-Kártyával (vagy Kártyahelyettesítő Nyomtatvánnyal) közvetlenül a magyar egészségbiztosítással szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz fordul, akinek az EU-Kártya/ Kártyahelyettesítő Nyomtatvány alapján úgy kell ellátnia a külföldi biztosítottat, mintha magyar biztosított lenne. A biztosítottnak abban az esetben kell fizetnie: amennyiben nem volt ún. orvosilag szükséges az egészségügyi ellátás, amennyiben nem szerződött szolgáltatónál vették igénybe az ellátást, amennyiben nem mutatta be a Kártyát, illetve kártyahelyettesítő nyomtatványt.
Ha valaki célzottan azért utazik Magyarországra, hogy szüléssel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe, az adott egészségügyi szolgáltatónál irányadó díjszabás szerinti díj fizetendő.
Az OEP-el finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók kötelesek elfogadni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve a Kártyahelyettesítő formanyomtatványt, amennyiben az ellátás orvosilag szükséges volt. A szükségesség megítélése orvosszakmai kérdés. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, vagy az azt helyettesítő formanyomtatvánnyal igénybevett ellátásokat az egészségügyi szolgáltató ún. „E” térítési kategóriában jelenti az OEP felé. Az OEP ezen ellátásokat ugyanúgy finanszírozza, mintha a szolgáltató egy magyar biztosítottat látott volna el. Az így kifizetett összegeket az OEP elszámolja a Kártyát/formanyomtatványt kiállító külföldi biztosítóval.
A bejövő beteg a külföldi biztosító által kiállított olyan dokumentummal vehet igénybe határon átnyúló egészségügyi ellátást, amely az Európai Unió tagállambeli állampolgárságát vagy az egészségügyi ellátásra való jogosultságát hitelt érdemlően bizonyítja. Az EU- és svájci állampolgárok, valamint az ezen államokban biztosított személyek részére ideiglenes Magyarországi tartózkodásuk során a szükséges egészségügyi szolgáltatás az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-Kártya) alapján nyújtandó.” — olvasható a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház kórházcsoportjának válaszlevelében.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup