A vallási tolerancia bölcsőjében tartják a vallásszabadság ünnepét

Ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől..." - ezzel a mondattal fogalmazták meg a világon először 1568-ban, Tordán a vallási tolerancia alapelvét. A tordai országgyűlésen törvénybe foglalt elv semmit sem veszített érvényességéből az elmúlt 445 év alatt. Jelenkoriságát bizonyítja, hogy évente a vallásszabadság napján hívják rá fel a figyelmet Erdélyben.tordaitemplomjo

A Magyar Unitárius Egyház 2013. január 13-án, vasárnap, a vallásszabadság napján ünnepi megemlékezést szervez.

A megemlékezés délelőtt 10.30 órakor istentisztelettel kezdődik Tordán, az 1568-as országgyűlés helyszínén. Az unitárius templomban tartandó ünnepi istentiszteleten a szószéki szolgálatot Nagy László főjegyző tartja. Ezt követően 12.00 órától kerül sor Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményének megtekintésére a tordai múzeumban.orszaggyules

A megemlékezés este 17 órától Kolozsváron, a Magyar Unitárius Egyház Dávid Ferenc imatermében (Kossuth Lajos /1989. December 21. út 9. sz.) folytatódik.

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök köszöntője után Kriesch György Emlékezés Körösfői-Kriesch Aladárra, Murádin Jenő művészettörténész Körösfői-Kriesch Aladár kolozsvári évei címmel tartanak előadást.

Zenei műsor: Bach: Preludium, Sarabande, és Gigue a IV. szólószvittből. Előadja Kostyák Előd a Brassai Sámuel csellóján, Mendelssohn: D-dúr dal szöveg nélkül. Előadják Kostyák Előd – cselló, és Horváth Zoltán – zongora, Haydn: g-moll vonósnégyes, op 74 no.3. Előadja a Concordia együttes. Tagjai: Béres Melinda, Márkos Albert – hegedű, Király Erzsébet – brácsa, Ortenszky Gyula – cselló.

Az eseményt 19 órától állófogadás zárja a Püspöki Házban (Kossuth Lajos/1989. December. 21. út 14. sz.)

A Magyar Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.tordaihat

Az erdélyi rendek − magyarok, székelyek és szászok − négy és fél évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták, hogy: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van."

Kimaradt?