• 2017. december 12., kedd
    Gabriella
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • 10°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 13°
      Arad
    • Gyulafehérvár
    • 12°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 13°
      Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6332 LEI
    • 1 USD = 3.9274 LEI
    • 1 GBP = 5.2548 LEI
    • 100 HUF = 1.4739 LEI

Nagy erdélyi átverések: a balesetektől a meggazdagodásig


-A A+



A vélt krízishelyzet okozta pánik éppúgy blokkolhatja ideiglenesen az ember ítélőképességét, mint az erőfeszítés nélküli hatalmas pénzügyi nyereség délibábja. A tájainkon garázdálkodó szélhámosok, úgy tűnik, ösztönösen jó pszichológusok. 

Tavaly nyáron épp a Radnai-havasok felé autóztunk, amikor megszólalt L. barátom telefonja. A felesége hívta, fölöttébb zaklatott lelkiállapotban. Mint elmondta, nem sokkal korábban egy ismeretlen telefonáló közölte L. anyósával, aki egy szilágysági kisvárosban él, hogy a veje halálos kimenetelű balesetet okozott, s ha nem szeretné, hogy rács mögé kerüljön, kerítsen 2500 eurót, aminek fejében elsimítják az ügyet. A beszélgetésnek szerencsére L. felesége is fültanúja volt, aki, bár riasztó volt számára a gondolat, hogy férje hűvösre kerülhet, nem vesztette el a lélekjelenlétét. Ahelyett, hogy megpróbálta volna megszerezni a kért összeget, visszahívta a telefonálót, s a helyzetet tisztázandó, kérdéseket tett fel. Az ismeretlen „jóakaró”-nak nem volt ínyére a kérdezősködés, megszakította a beszélgetést, és többé nem jelentkezett.

Utóbb kiderült, hogy a településen, ahol L. anyósáék élnek, többektől is megpróbálták ugyanezen módszerrel pénz kicsalni, s bizony, volt akinek az aggódás lenullázta az ítélőképességét, amit a zsebe bánt. L.-ék feljelentést tettek a rendőrségen, ahol elmondták nekik, egy jól szervezett bűnszövetkezet az elkövető, melyet valószínűleg valamelyik börtönből irányítanak. Az átverés nem csak a Szilágyságban, hanem más erdélyi megyékben is szedett áldozatokat.

A nem várt örökség

A. az átlagosnál magasabb értelmi- és érzelmi intelligenciával rendelkező személy, aki középvezetőként dolgozik egy nagyvállalatnál. Anyagi helyzete lényegesen jobb a hazai átlagnál, ám mégis kizökkentette a lelki egyensúlyából egy e-mail, melyből arról értesült, hogy egy török hölgy többmillió fontot hagyományozott rá. A pénz egy brit banknál van elhelyezve, de csak akkor juthat hozzá, ha kifizeti a 8000 dollár értékű örökösödési illetéket. Az e-mail feladója, a titokzatos örökhagyó állítólagos ügyvédje azt is közölte, az illetéket egy hónapon belül át kell utalni, különben a pénz az állam tulajdonába megy át.

Az ügyvéd rövidesen telefonon is jelentkezett, s hosszas beszélgetések során unszolta A.-t, hogy ne halogassa a pénz átutalását, mert elúszhat az örökség. Elmondása szerint az elhunyt nem akarta vagyonát a rokonaira hagyni, kikkel nem ápolt jó viszonyt, A.-ra pedig az interneten akadt rá. Arra a kézenfekvő kérdésre, hogy miért pont rá esett a választása, hiszen az interneten száz és százmillió személy közül választhatnak a rokonaikra megorrolt milliomosok, s miért nem az éhezők vagy a rákos gyerekek megsegítésére szánta a pénzt, az ügyvéd nem tudta a választ, azt a meggyőződését azonban nem rejtette véka alá, hogy kár lenne az államnak hagyni a sors kegye által adott vagyont. Bár hajlott rá, hogy belemenjen a játékba, A. végül baráti tanács és dorgálás hatására tett le a 8000 dollár átutalásáról.

Jómagam legalább féltucat olyan elektronikus levelet kaptam az elmúlt három-négy évben, melyek révén megcsinálhattam volna a szerencsémet. Valószínűleg ismeretlenül is bizalomgerjesztő lehetek, ugyanis önhibájukon kívül szorongatott helyzetbe került vagyonos irakiak, nigériaiak, szudániak szokták a segítségemet kérni, hogy dollármillióikat a közreműködésemmel helyezzék el egy stabil ország, amilyen Románia, valamely szolid bankjában. A hozzám fordulók nem garasoskodó emberek, szolgálataimért általában vagyonuk felét ajánlják fel. Elképzelhető, hogy mint bónuszt megkaphatnám a leányuk kezét, s ráadásként ötven tevét, de mostanáig egyiknek sem adtam meg a bankszámlám számát, ami a kecsegtető tranzakció első lépése volna. Lehet, nem érdekel a pénz, bár valószínűbb, hogy csökevényes az empátiára való készségem, nem késztet cselekvésre egy ismeretlen milliomos baja.

Gügye befektetők kerestetnek

2014 és 2015 folyamán több alkalommal is megkerestek telefonon egy bombaüzlet lehetőségével. A hívások minden alkalommal célzottak voltak, a cég adminisztrátorát keresték, ahol főállásban dolgozom. Miután közöltem, hogy a főnököm külföldi, ritkán jön Romániába, s eszem ágában sincs megadni a telefonszámát, nekem vázolták fel a biztos meggazdagodás mikéntjét. Két forgatókönyvet hallottam: online devizakereskedés, illetve tőzsdézés, pontosabban egy tőzsdére nemrég bevezetett cég, általában a Ferrari, részvényeinek a vásárlása. Az ajánlat lényege minden esetben azonos volt, havi 10 százalékos garantált hozam, vagyis évi 120 százalékos nyereség. Az első megfontolás, ami miatt visszakézből elutasítottam az összes ajánlatot az volt, hogy ha valamilyen csoda folytán adódna egy ilyen befektetési lehetőség, akkor Soros György, Warren Buffett és az összes nagy tőzsdeguru minden pénzüket odairányítanák, s nem volna szükség kisbefektetőkre. A másik az, hogy egy épelméjű ember nem ül egy telefonközpontban napi 8 órát és ajánlgat ismeretleneknek egy évi 120 százalékos hozamú befektetést, ahelyett, hogy felvenné a maximálisan igényelhető bankkölcsönt, amire az éves kamat 10 százalék körül mozog, befektetné, s lógatná a lábát valahol egy tengerparton, pálmafák alatt.

Ennek az átverésnek a mechanizmusát egy ismerősöm, C. tárta fel előttem, aki rövid ideig egy brassói, majd egy bukaresti telefonközpontból hívogatta a potenciális palimadarakat. Elmondása szerint a kiszemeltek kizárólag cégvezetők, s a beugró 5000 dollár. A befektetők néhány hónap elteltével hiánytalanul megkapják az ígért hozamot. A beetetést követően jóval nagyobb összegű „befektetésre” buzdítják őket, s sokan, kiknek agyát elhomályosítja a mesés nyereség kilátása, dollártízezreket utalnak át, amiből egy centet sem látnak viszont. A telefonos üzletkötőknek kisösszegű fix fizetésük van, amire jön a kicsalt pénzek után járó jutalék.

A kulcsszó: Singer

Egy régi, jól bevált módszer, ami főleg a 90-es években és az új évszázad első évtizedében virágzott, ám hébe-hóba napjainkban is feltűnik még, a varrógépes trükk. Egy erdélyi város villanyoszlopain, házfalain hirdetések jelennek meg, mely szerint gyűjtő Singer varrógépet vásárolna 40-50 ezer euróért. Mivel a jó öreg Singer varrógép nem ritka darab, biztosan mindig akad aki örömittasan formálja a „gyűjtő” számát, azzal a tudattal, hogy először az életben megfogta az isten lábát.

„Egy darab varrógép nem érdekel, minimum kettőt vásárolok” – ábrándítja ki a varrógépek ismeretlen szerelmese. De mit ad isten, a lelombozódott eladó felfedez a helyi lapban egy apróhirdetést, mely szerint valaki épp Singer varrógépet árul 5000 euróért. A mi emberünk izgalomtól remegve perkálja le a borsos árat, azzal a boldog tudattal, hogy 45 ezer euró tiszta nyereséggel zárja az üzletet. Azonban fájdalom, a titokzatos gyűjtő többé nem felel a hívásokra.

Ezen átverési módozat nem véletlenül maradt fenn évtizedeken át, a törvény embereinek ugyanis nehéz fogást találniuk rajta, már ha egyáltalán megpróbálják: semmi illegális nincs egy varrógépvásárlási hirdetésben, sem pedig abban, ha valaki 5000 euróért ad el, apróhirdetés útján egy varrógépet.    

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup