Rafinált módszerekkel vert át több száz székelyföldit a kolozsvári állásközvetítő cég

Rafinált módszerekkel vert át egy kolozsvári állásközvetítő cég több szász, Németországban munkát kereső Hargita megyei személyt, akiktől egyenként 580 lejt zsebeltek be, majd a telefonhívásaikra sem válaszoltak. A Maszol munkatársát biztonsági emberekkel dobatta ki a vállalkozás vezetője, amikor csalással gyanúsítottuk. Egy jogászt is megkérdeztünk arról, hogyan kaphatják vissza pénzüket a kárvallottak.

Milyen ostoba, hülye vagy, kifelé! – így reagált hétfőn a kolozsvári székhelyű állásközvetítő cég, az Office Work Management (illetve az Intent Office) felháborodott igazgatónője arra a kérdésre, milyen alapon fizettetnek ki kétségbeesett munkakeresőkkel 580 lejt, ha nem biztosítanak számukra munkát külföldön. A cégvezetőt azért faggattuk erről, mert szerkesztőségünket több becsapott székelyföldi is azzal a kéréssel kereste fel, hogy nézzünk utána a Wesselényi út (Regele Ferdinand) 6. szám alatt működő cégnek, amely munkalehetőséget ígér Németországba, majd a nagy összegű díj kifizettetése után nem válaszol a telefonhívásokra.

A harmadik emeleten működő cég bejárata előtt egy portás fogad azzal a kérdéssel, kértem-e időpontot. Amikor elmondom, csak érdeklődni szeretnék, az első irodába vezet, ahol egy, magát a cég igazgatónőjének bemutató negyvenes-ötvenes nő ül, akit a román sajtó beszámolója szerint Anca Deacnak hívnak. Az igazgatónő számítógépének képernyőjén kamerák élő felvételei látszanak, így ellenőrzi többek között, hogy a szomszéd irodákban jól végzik-e munkájukat a fiatal alkalmazottak. Az igazgatónőnek már az első pillanatban gyanús vagyok. Miután közlöm, nem tudok németül, nem nagyon dolgoztam még sehol, de munkát szeretnék Németországban, rögtön megkérdezi, melyik újságtól vagyok.

„Az idióták miatt vannak gondok”

Biztosít arról, hogy nyugodtan készíthetek felvételt, náluk minden rendben van. Mikor megkérdezem, miből gondolja, hogy a médiától vagyok, megjegyzi: "Kisasszony, nem annyira okos, mint gondolja, túl fiatal, még tanuljon". Ezt követően közlöm, hogy több munkakereső is arról panaszkodott, a cég a pénz kifizettetése után azzal kecsegteti őket, néhány napon belül utazhatnak is Németországba, ám hiába telefonálnak, nem kapnak választ, amire az igazgatónő megjegyzi, azok biztosan nem kapnak állást, akik telefonon fenyegetik őket.

„Az idióták miatt vannak gondok, azok miatt, akik fenyegetnek bennünket, zaklatnak” - mondja. Arra a kérdésre, a munkaszerződés megkötése előtt milyen alapon fizettetik ki a munkakeresőkkel az utat is, felháborodottan megkérdezi: láttam-e egyáltalán egy általuk megkötött közvetítői szerződést, és egyáltalán tudom-e a cég nevét, amelynek székhelyén vagyok. Mielőtt visszakérdezhetnék, melyik cégre gondol, hiszen az általuk megkötött szerződéseken két cég neve is szerepel, az igazgatónő tegezésre vált, leostobáz és lehülyéz, majd a hívja a biztonsági őrt, hogy kidobasson. „Csukd be az ajtót magad után” - kiabálja még utánam.

Anca Deac a román sajtó beszámolója szerint évek óta becsapja a gyanútlan munkakeresőket. Módszere egyszerű: újabbnál újabb munkaközvetítői cégeken keresztül kecsegteti azonnali munkakezdéssel, magas bérrel és egyéb juttatásokkal a pénzügyi nehézségekkel küzdő munkanélkülieket, akik jóhiszeműen azonnal aláírnak bármilyen szerződést. Az Office Work Management céget például 2015 elején, az Intent Office-t ez év elején jegyezték be. A román sajtó szerint Anca Deac nevéhez köthető a Mainstream Identity Management vagy a Blue Dream Consulting is, amelyek szintén kamu állásközvetítő cégek.

Még az utat is kifizettették velük

A Office Work Management azokkal az ügyfelekkel sem bánt jobban, akik rengeteg pénzt fizettek a beígért szolgáltatásokért. A székelyföldi Tódor Bernadett a toborzóiroda segítségével szeretett volna Németországban munkát vállalni. A cég előnyös németországi munkalehetőségekkel kecsegtető hirdetéseivel a hirdetes.ro, a csikszereda.net, valamint a Székely Hirdető felületein találkozott. A hirdetes.ro-n például a munkaközvetítő citrusfélék csomagolására, válogatására keresett munkást 1500 eurós fizetésért, a csikszereda.net-en gomba-, paradicsomszedésre, mezőgazdasági munkára toborzott dolgos kezeket, szintén 1500 eurós bérrel, a Székely Hirdetőn már tehénfarmra kerestek munkabíró alkalmazottakat.

Tódor Bernadett egy németországi csirkefarmon vállalt volna munkát, így február 11-én Kolozsvárra utazott, hogy leadja a szükséges iratokat és megkapja az eligazítást. Beszámolója szerint 80, illetve 500 lejt kellett kifizetnie, majd két szerződést aláírnia. A cégnél azt mondták, hogy az 500 lejből a németországi munkaadóval kötendő munkaszerződés fordítását, illetve a útiköltségek egy részét fedezik, majd azt is hozzátették, hogy Németországba érve további több mint 200 lejt fognak levonni az első fizetéséből,szintén útiköltségek gyanánt.

Az alábbi hangfelvétel a szerződéskötés napján készült. A felvételen Tódor Bernadett és hozzátartozói, valamint a cég magyarul tudó alkalmazottja hallható:

Tódor Bernadett beszámolója szerint a cégnél azt ígérték, február 24-én indulhat is egy autóbusszal Németországba, ha erre mégsem kerülne sor, legkésőbb március 2-án ez biztosan megtörténik. Azt is hozzátették, hogy az indulás előtt 3 nappal felhívják, és ekkor tájékoztatják, mit kell összepakolnia, és honnan indul a busz. Azóta sem keresték telefonon. Mikor Bernadett hozzátartozói megpróbálták kérdőre vonni a munkaközvetítőt, a cég azzal fenyegetőzött, bepereli őket zaklatásért, amit hangfelvételekkel fog alátámasztani.

Több száz embert csaptak be

A székelyudvarhelyi Tifán Győzőt az Office Work Management szintén hasonló módszerrel csapta be. Megkeresésünkre elmondta, több mint egy hónapja fizette ki az 580 lejt, a munkaközvetítő azóta sem kereste meg állásajánlattal. A hiába várt hívás után döntött úgy, hogy hirdetést ad fel, amelyben figyelmezteti a gyanútlan munkakeresőket a cég tisztességtelen módszereire.

„Körülbelül kétszáz személy hívott eddig. Mindannyian arra panaszkodtak, hogy a cégnél lefizették a pénzt, de egyiküket sem hívták vissza munkaajánlattal. Még egyetlen olyan személlyel sem beszéltem, aki azt közölte volna, kapott munkát a cég segítségével” - mondta a Maszolnak Tifán Győző.

A cég csak akkor kezdett el foglalkozni székelyudvarhelyi ügyfelével, amikor szembesültek Tifán hirdetéseivel. Ekkor felhívták, és azzal fenyegették meg, ha nem távolítja el a figyelmeztetést az internetről, feljelentik kötelezettségszegésért. A Tifán Győző által is aláírt szerződés egyik pontja ugyanis kimondja, a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél nem tüntetheti fel negatív fényben a céget. A fenyegetésre a becsapott székelyudvarhelyi férfi nem reagált.

Mit írnak alá az átvert ügyfelek?

Az Office Work Management rafinált eszközökkel dolgozik - szűrte le a következtetést a Maszolnak Szőcs Izabella jogtanácsos, miután szemügyre vette a két szerződést. Először is arra figyelmeztetett, hogy ugyanarra a székhelyre két cég, az Office Work Management, illetve az Intent Office van bejelentve, az Intent Office 500 lej fejében az iratcsomó kezelését vállalja, az Office Work Management 80 lej fejében pedig a munkaközvetítést.

Mivel kíváncsiak voltunk, a szerződés alapján mennyire kötelezhető az Office Work Management, hogy munkát találjon ügyfeleinek, a jogtanácsossal elsősorban a munkaközvetítői dokumentumot elemeztettük ki. Szőcs Izabella elmondta, a szerződés igencsak figyelemre méltó, hiszen arra épít, hogy az ügyfél legjobb esetben csupán az első oldalt olvassa el. A dokumentum 1-es pontja szerint például az Office Work Management vállalja, hogy biztosítja a munkaszerződés megkötését, ha a munkavállaló profilja megfelel azoknak a külföldi cégeknek, amelyekkel együttműködik. A későbbiekben viszont a munkaközvetítő leszögezi, ez a vállalás csak arra vonatkozik, hogy mindent megtesz a munkaszerződés létrejöttének érdekében.

„Az Office Work Management a munkaközvetítői szerződésben az ’obligaţie de diligenţă’ kifejezést használja, amely, bármilyen szerződésről is legyen szó, bizalmatlanságra adhat okot. A kifejezés ugyanis azt fedi, hogy a szolgáltató mindent megtesz a beígért eredményért, de nem garantálja azt. Ebből az következik: nagyon nehéz a bíróságon bizonyítani, hogy a cég nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, hiszen nem álltunk az alkalmazottai mellett napi 8 órát, így nem tudjuk, tettek-e az ügy érdekében, vagy sem” - magyarázta a jogtanácsos.

A cég rafináltságát jelzi, hogy magára a munkaközvetítésre „csak” 80 lejt fizettet ki, holott a szerződésben 760 lejes árat szab meg. A 760 lejért vállalja, hogy informálja az ügyfelet a munkakörülményekről, tesztelheti is a munkavállaló képességeit, ha ezt indokoltnak találja. Vállalja továbbá, hogy a munkáltatóval együtt összeállítja a munkaszerződést, az adatokat német nyelven elküldi a munkáltatónak, és a szerződésből juttat egy román nyelvű példányt a munkavállalónak. A közvetítői szerződés szerint a maradék 680 lejt az ügyfélnek akkor kell kifizetnie, ha a munkaszerződést megkötik.

Arra a kérdésre, hogy a 760 lejben benne foglaltatik-e az utazási költség, a jogtanácsos elmondta, a cég a szerződés h 1-es pontja szerint látszólag fedezi ezt, majd később pontosít: a munkavállaló köteles kifizetni a jogi és utazási költségeket. Szőcs Izabella felhívta a figyelmet arra is, hogy a 760 lejnek nincs köze az iratcsomó kezeléséért elkért 500 lejhez, két külön történetről van szó, még akkor is, ha a cég azt állítja, az 500 lej a munkaközvetítői, illetve útiköltségek nagy részét fedezi. Az 500 lejes iratcsomó-kezelési költség kifitettetése azért is visszatetsző, mert a szerződésben az áll, a közvetítőnek nem kötelező feladata értesíteni a munkakeresőt, ha annak dokumentációja hiányos.

Mikor igényelhetnék vissza az ügyfelek a pénzt?

Mindössze a 80 lej felét lehet visszaigényelni, ha a munkaközvetítő nem teljesíti a szerződésben foglaltakat. Azaz ha a munkakereső a szerződés lejárta előtt (180 nap) nem kapott semmilyen ajánlatot, vagy a közvetítő nem keresett neki munkát – magyarázta a jogász.

A jelenlegi jogszabályok szerint Romániában a munkaközvetítő a munkaszerződés megkötése előtt kérhet ellenjuttatást a közvetítésért, emiatt is kiszolgáltatottak a romániai munkavállalók.  Ennek megváltoztatására tavaly tettek a törvényhozók egy kísérletet, végül nem lett belőle jogszabály.

Szőcs Izabella arra is felhívta a figyelmet, hogy a két cég nem szerepel az Országos Adatvédelmi Hivatal nyilvántartásában (Autoritatea Naţională de Supraveghere a Prelucrării Datelor cu Caracter Personal), pedig törvény kötelezi őket erre. Minden egyes olyan cégnek, amely külföldi munkaközvetítéssel foglalkozik, és személyes adatokkal dolgozik, regisztrálnia kell magát a hatóságnál, a hatóság hivatalos adatai szerint ez viszont nem történt meg. 

A jogtanácsos két lehetőséget lát jogorvoslatra a becsapottak számára, mindkettővel egyszerre, vagy külön-külön is lehet élni. Az egyik a büntetőjogi feljelentés csalásért, a másik a polgári pereskedés, melynek során kérvényezni lehet mindkét szerződés semmissé nyilvánítását megtévesztés miatt. Ezen kívül anyagi és erkölcsi kártérítést lehet kérni a Kolozsvárra utazás, a szállás költségei, illetve a munka nélkül töltött időért.

„Ha elmennék Kolozsvárra, valakik sérülnének”

Érdeklődésünkre Tódor Bernadett elmondta, ők egyelőre azért nem léptek, mert információik szerint több panaszost a cég a rendőrséggel távolíttatott el a székhelyükről, ugyanakkor a rendőrségen úgy tájékoztatták őket, a szerződést aláírták, így nem tehetnek semmit. Akadályt jelent az is, hogy a panaszosok beszámolója szerint csak Kolozsváron lehetne feljelentést tenni a cég ellen, a román nyelvtudás hiánya a Hargita megyei kárvallottak számára viszont ezt megnehezíti.

Tifán Győző elmondta, időközben tudomást szerzett arról, hogy csupán 40 lejt kaphatna vissza a cégtől, így saját maga érdekében nem utazott fel ismét Kolozsvárra. „Attól félek, ha elmennék Kolozsvárra, valakik sérülnének” – mondta. Tódor Bernadett és Tifán Győző elmondták, nem volt tudomásuk arról, hogy akár polgári pert is indíthatnának a cég ellen, erre elméletileg akkor kerítenének sort, ha elegendő panaszost sikerülne rábeszélniük a jogorvoslatra. 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?