• 2017. június 23., péntek
    Zoltán
  • 31°
    Kolozsvár
    • 25°
      Csíkszereda
    • 26°
      Székelyudvarhely
    • 24°
      Gyergyószentmiklós
    • 26°
      Székelykeresztúr
    • 27°
      Kovászna
    • 27°
      Kézdivásárhely
    • 25°
      Barót
    • 26°
      Sepsiszentgyörgy
    • 32°
      Arad
    • 31°
      Gyulafehérvár
    • 30°
      Nagyvárad
    • 18°
      Beszterce
    • 31°
      Déva
    • 27°
      Nagybánya
    • 26°
      Marosvásárhely
    • 28°
      Zilah
    • 26°
      Szatmár
    • 32°
      Nagyszeben
    • 32°
      Temesvár
    • 26°
      Brassó
    • 33°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5673 LEI
    • 1 USD = 4.0905 LEI
    • 1 GBP = 5.2034 LEI
    • 100 HUF = 1.4773 LEI

Miben különböznek a kolozsvári román és magyar hallgatók?


-A A+



A kolozsvári magyar egyetemi hallgatók többsége szakmai érdeklődésből választott szakot, míg a román diákok számára inkább az illető szak reputációja volt a fontos – derült ki Veres Valér szociológus és Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet igazgatójának közös tanulmányából, amelyet pénteken mutattak be Kolozsváron.

A tanulmányhoz a Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia EMTE diákjait kérdezték meg, ez utóbbiak a 3700 válaszolóból körülbelül harminc főt téve ki.

Kiderült, a magyar diákok 36,2 százaléka származik faluról, míg a románoknak 29,6 százaléka. Ennek oka Veres szerint az, hogy számos szak csak a BBTE-n elérhető, így például ha valaki fizikatanár akar lenni, míg a román diákok számos kisebb egyetemen tanulhatják ezt a szakot, azonban többnyire csak a BBTE-n.

Pénteken délelőtt, Kolozsváron mutatták be a tizenhárom éve alapított Erdélyi Társadalom folyóiratot a BBTE Szociológia és Szociális Munka karán. A lap főszerkesztője, Veres Valér kifejtette, a lap négy nemzetközi adatbázisban is elérhető mostanra, és Magyarországon is egyre elismertebbé válik. A konferencia első előadásának témája a kolozsvári tudományegyetemek hallgatóinak szakválasztási motivációit vizsgálata volt, a társadalmi hátteret, nemzeti-nyelvi hovatartozást is figyelembe véve. 

Látható az is: a magyarok körében kevesebben tanulnak tovább mesterin, mint a románok körében, legalábbis ha ugyanazt az egyetemet vesszük figyelembe. A magyar diákoknak ugyanakkor 68 százaléka tanul magyarul, negyede románul és 7 százaléka románul vagy németül.

Megvizsgálva a szülő iskolázottságát vizsgálva kiderült, hogy míg országos szinten 15 százalékos a felsőfokú végzettségűek aránya, addig az egyetemi hallgatók szüleinek 31-34 százaléka végzett egyetemet.

A tanulmányból kiderült az is, a szakválasztás motivációi meglehetősen sokszínűek: az első kategória a szak jó reputációját, a második a szakterület iránti érdeklődést, a harmadik a diploma munkaerőpiaci hasznosíthatóságát jelölte, létezett ugyanakkor egy negyedik kategória, amelyben az alacsony tandíj, mások ajánlása stb. lettek egybegyűjtve. A szakmai érdeklődés 66 százalékát jellemezte a magyar diákoknak, míg a románoknál 46,9 volt ez mindössze, és többen választottak a reputáció miatt az adott szakot vagy a diploma értéke miatt.

Az A szakválasztás és az iskolai kompetenciák társadalmi háttere és motivációi, nemzetiség szerint, a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében című tanulmány itt érhető el, a lap alján, pdf formátumban.

Kiderült az is, a magyar tannyelvű középiskolába járók erősebbek az önállósodás kialakításában, a baráti kapcsolatok megerősítésében és a magolás elutasításában. A kisebb településről származók ugyanakkor inkább érzik úgy, hogy intézményük segíti őket, mintha jobban belátnák, milyen felzárkóztató funkciója van akár a középiskolának, akár az egyetemnek – hangzott el.








EZT OLVASTA MÁR?

X