Nincs gazdája a negyven évre tervezett háromszéki hulladékkezelőnek

Háromszéken megépült az új, környezetbarát hulladékkezelő központ, de gondot okoz, hogy nincs aki működtesse egyelőre. Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter, illetve Borbély László és Korodi Attila korábbi miniszterek háromszéki elöljárók és intézményvezetők részvételével szerveztek látogatást hétfőn a Maksa és Lécfalva között megépült telephelyen, amely a következő 40 évben kellene befogadja a háromszékiek hulladékát.

A Kovászna megye Integrált Hulladékrendszerének Fejlesztési Egyesületének (ADI-SIMD) elnöke, Ambrus József rámutatott, hogy Háromszék volt az ország első olyan megyéje, ahol teljesítették az uniós követelményt, és bezártak minden régi, nem eurokonform szeméttelepet. Emellett uniós támogatással megépült az új hulladéklerakó, de még nincs, aki működtesse. A fejlesztési egyesület előkészítette a dokumentációt a működtető cég kiválasztásáról szóló licitre, amelyet hamarosan meghirdetnek.

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint közel tíz éves projekt zárult le az építkezés befejezésével. Emlékeztetett, arra hogy 2010-ben sikerült aláírni a 28 millió eurós uniós finanszírozási szerződést, majd a hazai közbeszerzési eljárás miatt sokéves késéssel indult az építkezés, az építő kiválasztására kiírt liciten résztvevő cégek pereskedése miatt. Végül a nyertes cég a rendelkezésre álló összeg alig 56 százalékáért, mintegy 16 millió euróért vállalta a munkálatokat. Tamás Sándor a rossz közbeszerzési törvényt bírálva rámutatott, hogy 535 napig tartott, amíg sikerült kiválasztani az építő céget.

Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter rámutatott: abszurdnak tartja a kialakult helyzetet, hogy Maksán megépült egy korszerű hulladéklerakó, és nincs, aki azt működtesse, ezért a háromszékiek hulladékát Brassó megyébe szállítják. Hozzátette, az ország több megyéjében hasonló a helyzet, és nem normális, hogy a több megyébe keresztül-kasul szállítsák a hulladékot, ami egyrészt sokba kerül a lakosságnak, másrészt terheli a környezetet. Grațiela Gavrilescu Háromszéken azt ígérte, hogy ezen a héten egyeztet az Európai Alapok miniszterével, a Közbeszerzéseket Felügyelő Hatóság és a Versenytanács vezetőivel arról, hogy hagyják jóvá, hogy átmeneti jelleggel, egy évig az önkormányzati tulajdonban lévő köztisztasági vállalat működtesse az új hulladéklerakót.  

Borbély László, volt környezetvédelmi miniszter, RMDSZ képviselő emlékeztetett, hogy 2012-ben Románia az első volt az Európai Unióban a víz és hulladékkezelési projekteket célzó aláírt finanszírozási szerződések tekintetében, mintegy 5 milliárd euró értékben írtak alá szerződéseket, gond az, hogy a rossz közbeszerzési eljárások és ebből adódó pereskedések miatt nem tudjuk lehívni a pénzt.

Korodi a kormányt bírálta

Kemény hangon bírálta a román kormányt Korodi Attila, volt környezetvédelmi miniszter, RMDSZ képviselő, aki szerint az uniós pénzből megépített hulladéklerakót nem szabadna kiadni magáncégeknek, hiszen azok a profitszerzésben érdekeltek, ezért előfordulhat, hogy tíz év alatt megtöltik szeméttel a lerakót, amely egyébként negyven évig lenne képes befogadni a háromszékiek hulladékát. Korodi rámutatott, hogy az unió ezekkel a beruházásokkal a hulladék újrahasznosítást és értékesítést ösztönzi, de ha egy magáncég kezébe kerül a működtetés, ez a szempont nem érvényesül, másrészt félő, hogy a lakosságnak is többe kerül a szemétszállítás, mert magas lesz a lerakási költség.

Korodi Attila szerint a direkt odaítélésnek van törvényes alapja, hiszen a felújított vízrendszereket is a közművek kapták meg, nem kellett annak működtetésére versenytárgyalást szervezni. A maksai hulladéklerakó ügyében leveleztek Brüsszellel, az uniós fórumok rábólintottak erre a lehetőségre, de a hazai Versenytanács és a Közbeszerzéseket Felügyelő Hatóság ezt nem engedélyezi. A volt környezetvédelmi miniszter szerint a háromszéki köztisztasági vállalatnak lenne tudása, tapasztalata és felszerelése is a maksai hulladéklerakó működtetésére.

Mint arról beszámoltunk, Kovászna megyében a maksai lerakó építési munkálataival párhuzamosan felszámolták és ökologizálták a bodzafordulói, kovásznai és kézdivásárhelyi régi szeméttelepeket, nemrég bezárták a sepsiszentgyörgyit is, ezért jelenleg az egész megye hulladékát Brassóba szállítják.

A Tega köztisztasági vállalat igazgatója Tóth-Birtan Csaba korábban rámutatott: a sepsiszentgyörgyi szeméttelep bezárása és a hulladék Brassóba való szállítása jelentősen megemeli a költségeiket, viszont egyelőre igyekeznek felvállalni a többlet kiadást, és nem emelik díjszabásaikat, de amint nem tudják fedezni a költségeket kénytelenek lesznek drágítani. A brassói lerakóba tonnánként 83 lejért fogadják be a háromszékiek szemetét, de az odaszállítás üzemanyag költsége is megemelkedik.

A sepsiszentgyörgyi lakosság jelenleg személyenként havi 7 lejt, a vidékiek havi 5 lejt fizetnek a hulladékszállításért. Cégek, intézmények köbméterenként 70 lejes díjat fizetnek.

Az egész megyét kiszolgáló korszerű lerakó építését Maksa és Lécfalva közti 15 hektáros területen fekszik, van hulladékválogató, komposztáló üzem és több hektáros lerakóhely a következő legalább 40 évig be tudja fogadni a háromszékiek hulladékát. Számítások szerint jelenleg évi mintegy 33 ezer tonna szemetet termel a lakosság, amiből 6000 tonna szelektíven válogatva kerül a lerakóba.

Kimaradt?