• 2017. október 20., péntek
    Vendel
  • 16°
    Kolozsvár
    • 20°
      Csíkszereda
    • 18°
      Székelyudvarhely
    • 19°
      Gyergyószentmiklós
    • 18°
      Székelykeresztúr
    • 21°
      Kovászna
    • 21°
      Kézdivásárhely
    • 20°
      Barót
    • 20°
      Sepsiszentgyörgy
    • 20°
      Arad
    • 17°
      Gyulafehérvár
    • 18°
      Nagyvárad
    • 15°
      Beszterce
    • 17°
      Déva
    • 19°
      Nagybánya
    • 16°
      Marosvásárhely
    • 18°
      Zilah
    • 19°
      Szatmár
    • 22°
      Nagyszeben
    • 22°
      Temesvár
    • 20°
      Brassó
    • 23°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5921 LEI
    • 1 USD = 3.8901 LEI
    • 1 GBP = 5.1168 LEI
    • 100 HUF = 1.4895 LEI

Foghíjas mosoly: évekig tartó fogkrém, tíz éves fogkefe


-A A+



Romániában az egy főre eső évi fogpaszta-fogyasztás átlaga egy tubus. Ez a szám az utóbbi időben kis növekedést mutatott faluhelyen, ahol még ennyi fogpaszta sem fogyott évenként lakosonként. A románok átlagosan évenként cserélnek fogkefét. Románia mindezzel mélyen elmaradt az európai átlag mögött. Az adatok a GlaxosmithKline (GSK) felméréséből származnak.

Húsz százalék nem mos fogat

Az évi egy tubus fogpasztafogyasztás csupán annak köszönhető, hogy faluhelyen szinte megkétszereződött a fogkémhasználat. A faluhelyen jelzett megkétszereződés gyakorlatilag azt jelenti, hogy átlagosan minden faluhelyen élő lakos háromévenként használ el egy tubus fogpasztát. Ez a szám korábban elérte a hat évet!

Városon viszont a felmérés szerint az eddiginél valamivel kevesebb fogpaszta fogy: egy-egy városi lakos másfél tubust használ el évenként, a 2012-ben mért két tubus helyett. A városiak nagyjából kétévenként cserének fogkefét – faluhelyen 10 évig is eltart a fogkefe.

A GSK felmérésből kitűnik, hogy a németek 77 százaléka három havonként cserél fogkefét – igaz, naponta minimum kétszer is most fogat.

A felmérésből az is kiderül, hogy a románok 20 százaléka egyáltalán nem mos fogat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Romániában mindegy négymillió embere elhanyagolja a tisztálkodásnak ezt a fontos elemét.

A drámai helyzetre való tekintettel tavaly a parlamenthez benyújtottak egy törvénytervezetet, amely legalább a gyermekek esetében javítana mindezen. A jogszabálytervezet értelmében az óvodások és iskolások három hónaponként ingyen fogpasztát és fogkefét kapnának. A törvénytervezetnek megfelelően ugyanakkor a gyermekek számára ingyenessé tennék évente egy fogászati konzultációt. A kezdeményezés sorsa azóta is ismeretlen.

Mosolyogj, Románia

Mindennek következtében a romániai gyermekek negyven százalékának lyukasak a fogai, az 5 és 13 éves gyermekek tejfogai esetében ez a szám eléri a 75 százalékot. Az érintett gyermekek 90 százalékát nem viszik fogorvoshoz.

Románia lakossága több mint 80 százaléknak vannak problémái a fogával, a leggyakoribb a lyukas fog, a begyullad foggyökér.

A romániai gyermekek 38 százalékának van fogköve, ezek jelentősen hozzájárulnak a fogak romlásához, ínygyulladáshoz vezethetnek.

Romániai illetékesek szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a megelőzésre. Az egészség- és családügyi bizottság elnöke, Rodica Nassar úgy véli, mindehhez országos programra lenne szükség. Az iskolákban fogorvosi kabineteket kellene létesíteni, tudatosítani kellene a lakosságban, milyen betegségeket okozhatnak az elhanyagolt fogak. Ezért rendkívül fontosnak tartja az olyan kampányokat, mint például a Mosolyogj, Románia, amely legutóbb például a Vigyázz a fogaid egészségére jelmondat alatt zajlott.

Fogorvosok szerint a három hónapnál tovább használt fogkefe megtelik baktériumokkal.

Só, tömjén, kalapács…

A románok közül a fogmosást vagy a fogorvosi kezelést „házi módszerekkel” helyettesítik. Sokan porított aszpirint tesznek a fájós fogra, amely csupán kiégeti a fogínyt is.

Vannak, akik permetet (sprayt) használnak. Ez időlegesen enyhítheti a fájdalmat, a bennük lévő toxikus anyagok azonban jelentősen ártanak a fogidegeknek. Egyesek sót tesznek a fájós fogra. A só viszont dehidratáló hatású, és voltaképpen csak fokozza a gyulladást. A petrezselyem sem használ hosszú távon, bár bizonyos anyagai fájdalomcsillapító hatásúak, de ez a „kezelés” befertőzheti a gyulladásos területet. Többen tömjénhez folyamodnak. A tömjén ugyan baktericid, fertőtlenítő és sebgyógyító hatású, azonban meglehetősen agresszív gyantafaj, és hosszú távon nem mulasztja el a fog betegségét.

A „bátrabbak” harapófogóhoz folyamodnak, ami – a fogorvosok egybehangzó véleménye szerint – a legveszedelmesebb módszer. A lyukas fogat ugyanis legtöbbször nem lehet teljes egészében kihúzni, a harapófogó ellentétben tönkreteszi a fogat, fog- és gyökérmaradványok maradnak az ínyben, de a harapófogó kárt tehet a szomszédos fogakban is. A fájdalom viszont nem tűnik el, sőt, legtöbbször csak fokozódik.

Ezek a „módszerek”, a fogorvosok szerint, sokkal többet ártanak, mint használnak, legfeljebb csupán ideiglenesen enyhítenek a bajon. A foggyökér gyulladását nem szüntetik meg, és csak tetőzik a bajt. Ilyen körülmények között a Mosolyogj, Románia kampányok ellenére az „ország mosolya” igencsak foghíjasra sikeredik.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup