• 2018. november 13., kedd
    Szilvia
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -0°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • 10°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6586 LEI
    • 1 USD = 4.1342 LEI
    • 1 GBP = 5.3120 LEI
    • 100 HUF = 1.4475 LEI

Politikusok, művészek csatlakoztak az Ezer per tavaszához


-A A+

Közéleti személyiségek csatlakoztak a kolozsvári Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport Ezer per tavasz nevű kampányához. A többnyelvűségért indítandó per melletti kiállásuk indokait szerdán délelőtt ismertették egy sajtótájékoztató keretében. 

Bethlendi András, a kezdeményező csoport egyik tagja bevezetőként bemutatta a február 8-án indított Ezer per tavasza nevű kampányt. Ennek előzményeként a Kolozsvári Táblabíróság úgy döntött, hogy a Kolozs Megyei Törvényszék korábbi ítélete ellenére Kolozsváron nem helyezhetők ki a többnyelvű helységnévtáblák. A táblabíróság perrendi kifogásokra hivatkozva bírálta felül a az alapfokú ítéletet: úgy érveltek, hogy egy külföldön bejegyzett civil szervezetnek nincs joga a többnyelvűségért perelni Romániában. A perről bővebben itt olvashat

A civilek tehát a táblabíróság döntése után úgy gondolták, lépniük kell: létrehozták a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoportot, amely az elmúlt három és fél hónapban 14 alkalommal lépett akcióba, villámcsődületet, közvitát szerveztek, lakossági kérvényeket továbbítottak a városházára, valamint felpereseket toboroztak a most már Romániában bejegyzett, és a városházát perelő Minority Rights Egyesületbe. 

Bethlendi elmondta, több mint kétezer polgár írta alá a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését követelő kérvényeket, ám ezekre felületes választ kaptak a városházától, amely gyakorlatilag ignorálja a Kolozsvárra is érvényes „hússzázalékos törvényt”. Céljuk, hogy ezer felperest állítsanak a Minority Rights Egyesület mellé, ezért a kolozsvári románokat és magyarokat egyaránt arra kérik, hogy segítsék az ügyet. A nyári időszakban jelentős közösségi eseményeken szeretnék tematizálni a problémát.

Vákár István Kolozs megyei tanácselnök arról beszélt, hogy a mozgalom előtt már négy évvel előterjesztették azt a tervezetet, amely a többnyelvű táblák vagy obeliszkek anyagi hátterét biztosította volna.

Politikusoknál szimpatikusabbak

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere beszámolója szerint egy korábbi tanácsülési vitában hangzott el PSD-s városatyától: a probléma az, hogy holland civil szervezet kezdeményezte a pert. Kiemelte, 2011 elején 13500 aláírást gyűjtöttek ahhoz a polgári kezdeményezésű tanácshatározathoz, amelyet kötelességét mellőzve a polgármester nem tűzött napirendre.

A Musai-Muszáj kezdeményezésének azért örvendett, mert a politikusoknál szimpatikusabban, más hangot megütve próbálták elérni egyrészt a kolozsvári magyarság egységes fellépését, másrészt a többségiek, a románság támogatásának kiszélesítését – fogalmazott az alpolgármester.

Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese kiemelte, a többnyelvűség kiszélesítését képviseli az egyetem berkeiben is. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója azt a kérdést tenné fel: ki szórakozik azzal, hogy egy ezer éve létező magyar közösséget arra késztet, albérlőnek érezze magát? Őrült idiótaságnak nevezte, hogy pereskednünk kell a többnyelvű helységnévtábláért.

A kolozsvári színház évek óta a román közönség befogadója lett, növekvő számban jönnek román nézők is az előadásokra – mondta el Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, ezért "a normalitás talaján" várja el, hogy a nyelvi jogokat tiszteletben tartsák.

„Nekem a kérés nagy szégyen”

Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia EMTE dékánjaként arról beszélt, hogy a vezetők felelőssége, milyen attitűdöt vetítünk rá a városra, ezért is döbbent meg azon, hogy Emil Boc polgármester fellebbezett a perben. „Nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem” – idézte Nagy Lászlót Gergely Balázs, ezzel foglalva össze véleményét az „abberált” helyzetről.

Marius Tabacu, a kolozsvári filharmónia igazgatója úgy fogalmazott: ezek a problémák csak akkor léteznek, amikor arra kényszerítenek, hogy odafigyeljenek rájuk. "Ha normalitásban élnénk, ezek a kérdések nem vetődnének fel, nem kellene perelni, tárgyalni" – jelentette ki.

„Leordították a fejemet”

Csoma Botond kolozsvári városi tanácsos arra figyelmeztetett, az elmúlt években sokat próbáltak tenni a többnyelvűségért, aláírást gyűjtöttek, vitákban próbálták meggyőzni a román többséget arról, hogy „talán nem veszítik el Erdélyt, ha többnyelvű táblákat helyeznek ki”. Véleménye szerint a mai napig a szavazatvesztéstől félnek igazából, ez a politikai félelem szerinte túldimenzionált.

Oláh Emese tanácsos a városban elsőként tapasztalt negatív élményét osztotta meg. Elmondta, amikor a buszon magyarul beszélt, egy idős férfi „leordította a fejét emiatt”. A civil kezdeményezések a „funari mentalitást” hivatottak eltüntetni  mondta.

„Közügyekkel foglalkozó fiatalként kutyakötelességem csatlakozni ” – fogalmazott Geréd Imre tanácsos kiemelve, az ifjúsági fővárosi címet a város a multikulturalitása miatt nyerte el, a pályázatot fel is kell tölteni tartalommal. A sajtótájákoztató végén a résztvevők aláírásukkal felperesként csatlakoztak a többnyelvű helységnévtáblákat követelő perhez. 

 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X