Már csak pár nap van hátra karácsonyig, de Szatmárnémetiben nemcsak a piacok vannak tele eladásra kínált fenyővel, hanem a forgalmasabb utcák több kapualjai is.

Részben a magas árak, részben az üresedő zsebek fogják vissza a vásárlókat. Ám az is lehet, hogy mind többen látnak üzletet a karácsonyfában. Kisebb pénzért, 3O lejtől 8O-ig elsősorban az ismert, könnyebben tűlevélhullató közönséges hazai fajtát, főleg máramarosi luc- és erdei fenyőt lehet kapni. A szebb, tömöttebb és igen mutatós ezüst vagy ezüstös fenyőért, méretétől függően 1OO lejtől felfelé, egészen 6-7OO lejig kérnek. A drágább már 3-4 méter magas és mindenekelőtt a módosabb emberek, a gazdagabb vállalkozók és a közületek vásárolják.

Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy e fenyők többsége a skandináv országokból, Svédországból, Norvégiából, de leginkább Dániából származik. Helybeliek hozzák, az inkább bükk- és tölgyerdőkkel övezett Avasban élő üzletemberek, például a Kovács, az Opris és a Kiss családi vállalkozás. Mint tapasztaltuk: egyre keresettebb ez a fajta, amit Európában normann fenyőnek neveznek, főleg a kis és középméretűek, amihez már 1OO- 2OO lejért hozzá lehet jutni, van úgy, hogy egy szezonban az eladók kétszer is kérnek pótszállítmányt.

Mmegtudtuk, hogy Dániában sok-sok ezer család jövedelmét kiegészíti a karácsonyfának termesztett mutatós normann fenyő, mert nemcsak farmokon, de kisebb parcellákon és kertekben is ültetik. Miért éppen ott, kérdezhetnénk, amikor Dániának nincsen hegye? A válaszból kiderül, hogy nem annyira domborzat, mint inkább időjárás- függő. A nedves és hűvösebb időjárást igen-igen kedveli. Hát akkor a leleményes székelyek miért nem veszik át a „licenszet”, hisz arrafelé éppen így jár az idő? S persze, ott is sok ezer családnak adna kiegészítő jövedelmet. Vagy lehet mégis átvették, csak máshol árulják. Például Dániában.