Nem elég a kommunista diktatúrát elítélni: az erdélyi magyarságnak újra kell építenie azokat az intézményeket, amelyek az 1956-os magyar forradalmat követő megtorlásnak estek áldozatul - hangoztatta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje csütörtökön Csíkszeredában, ahol a városi önkormányzat és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei szervezetének 56-os megemlékezésén mondott beszédet.

"A múlt örökségétől addig nem szabadulhatunk, amíg például a(z 1959-ig önálló magyar állami egyetemként működő) Bolyai Egyetemet, amely az 1956-os forradalom egyik romániai áldozata, és annak szellemiségét nem lehet visszaállítani" - mutatott rá a politikus.

A Szakszervezetek Művelődési Házában tartott megemlékezésen az RMDSZ elnöke kiemelte: a magyaroknak, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében, október 23-a ünnep, a szabadságért vívott forradalom ünnepe.

"Csaknem 60 évvel ezelőtt Erdély-szerte lelkesedéssel és szorongva, aggódva és szolidárisan figyelte minden magyar ember azt, ami Budapesten történt (...) Azokban a hetekben a magyar nemzet szabadságszeretete elemi erővel tört fel, söpört végig egy városon, egy országon és messze túlszárnyalta az 1947-es békeszerződés rögzítette határokat. Először üzente azt a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető" - hangoztatta.

Az 1956-os forradalmat a román kommunista hatóságok ürügyként használták az erdélyi magyar értelmiség megfélemlítésére: a román hadbíróságok 826 embert, köztük 620 magyart ítéltek el mintegy 14 ezer évnyi börtönre, a politikai komisszárok pedig több mint ezer magyar hallgatót zártak ki az egyetemekről.

Hozzátette: Magyarország ereje akkor egymagában kevésnek bizonyult, de a kommunizmus európai méretű bukását elindította, előkészítette más közép-európai nemzetek szabadságharcát.

"A nemzetnek közös törekvéseiben egységesnek kell lennie, mert a történelem bebizonyította, mi csak magunkra számíthatunk. Közös törekvésünk, hogy a magyar nemzet Európában sikeres és tiszteletre méltó nemzet legyen" - jelentette ki az RMDSZ államfőjelöltje a csütörtök esti csíkszeredai megemlékezésen.

A szövetégi elnök a Művészetek Házában azt is kiemelte: Erdélyben az 1956-os forradalomnak fontos intézmény is áldozatául esett – a Bolyai Egyetem. Mindaddig nem beszélhetünk a kommunizmus rémképétől való szabadulásról, amíg a magyar közösség akkor elvesztett jogait nem állítják vissza.

Az RMDSZ államelnök-jelöltje arra emlékeztette hallgatóságát, hogy szinte hatvan éve Erdély-szerte is lelkesedéssel és szorongva, aggódva figyelték a magyar emberek a budapesti történéseket, azt a pillanatot, amikor egy nép először üzente azt a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető.

 „Az 1956-os forradalom arra mutatott rá, hogy a diktatúra nem egy világtörténelmi kényszerűség, hanem egy embertelen ideológia erőszakos rátelepítése egy szabadságszerető népre. Ez a felismerés fogta egységbe pillanatok alatt a magyar társadalmat” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Ünnepi beszédében arra is kitért: a magyar nemzetre történelme ama vészterhes pillanatában tisztelettel tekintett a világ közvéleménye.

Kelemen Hunor délután megkoszorúzta a Gloria Victis emlékművet a csíkszeredai 1956-os téren. Az 56-osok szövetsége, a város és a magyar főkonzulátus közös megemlékezésén Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is koszorúzott.