Pénteken ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét.

Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutat be ünnepi szentmisét pénteken Esztergomban, a bazilika búcsúünnepén - közölte Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus röviddel halála után föltámasztotta „és magához emelte a mennyei dicsőségbe" édesanyja, Mária holttestét.

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században az egész Közel-Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.

Hittételként XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki, hogy a "Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe".

Nagyboldogasszony napja karácsony és újév mellett a harmadik olyan, úgynevezett parancsolt ünnep Magyarországon, amelyen a hitüket gyakorló katolikusoknak az egyház előírja a részvételt a szentmisén, akkor is, ha nem vasárnapra esik az ünnep.

Az MKPK sajtószolgálata hozzátette, hogy az ünnepet Szent István király is megtartotta és fontosnak tekintette. Ezt jelzi az is, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.