Hegedüs Csilla: katalizátorokat igényel a szórvány

Szórványmenedzser szolgálat indítását jelentette be szerdán a kolozsvári RMDSZ-főtitkárság kulturális főosztályának vezetője. Hegedüs Csilla főtitkárhelyettest a kezdeményezésről kérdeztük.

Miért kezdeményezték és milyen célokat szolgál a szórványmenedzser szolgálat? 

A program pontos elnevezése Összetartozunk szórványmenedzser szolgálat. Ez a kezdeményezés a Szövetségi Küldöttek Tanácsa által tavaly decemberben elfogadott – és szintén a főtitkárság által kezdeményezett – Szórvány cselekvési terv egy részének a gyakorlatba ültetése. Lényege, hogy a főtitkárság munkatársai segítsék a szórványmegyék helyi és megyei RMDSZ-szervezeteit különböző közösségépítő, kulturálisörökség-megőrző, identitásmegőrző programok életbe léptetésében. Négy csomagból álló programcsoportot gondoltunk ki, ami alá sok-sok kis program tartozik, de természetesen a szórványmegyék RMDSZ-szervezeti ezeket kiegészíthetik más programokkal. Mi a pályázástól kezdve, a szervezésen keresztül a lebonyolítással végezve mindenben segítünk a szórványközösségek RMDSZ-szervezeteinek. Tulajdonképpen ráerősítünk a helyi kezdeményezésekre, mert nagyon sokszor az volt az érzésünk, hogy ötleteik vannak, a helyi körülményeket nagyon jól ismerik, viszont nincs meg az a szervezési tapasztalatuk és készségük, amire ezeknek a programoknak a lebonyolításához szükségük volna.hegedus1

Melyik az a négy nagy program, amit a szórványnak kínálnak?

Az egyik a Minden, ami magyar nevet viselő digitális kulturális hálózat létrehozása. Felmérünk mindent, amit a kulturális érték a szórványmegyékben, legyen az helyi néptánccsoport, helytörténeti múzeum, magyar ház, műemlék, hagyományos mesterség vagy akár egy különleges, az adott vidékre jellemző néptánc. Ezek adatai egy közös internetes felületen mind elérhetőek lesznek, egy részüket pedig nyomtatott formában, kiadványokban is összesítjük. A hálózat létrehozásával több célunk is van. Az egyik, hogy a szórványban élők tudjanak egymásról, tájékozódhassanak arról, hogy a szomszédos szórvány közösségben mik működnek. Úgy gondoltuk, hogy legjobban példákon keresztül tanul az ember, így az egyes közösségek elöljárói tanulhatnak egymástól. Másrészt így sokkal könnyebb a tömbmagyarság és a szórvány között kapcsolatokat építeni. Nekem is könnyebb például megszervezni a bonchidai kastélynapokat, ha tudom, hogy Csernakeresztúron működik egy hagyományőrző egyesület, és meghívhatom őket a rendezvényre. Emellett ezt a digitális hálózatot turisztikai célokra is lehet hasznosítani. A turista tudni fogja például, hogy Hunyad megyében melyek azok a települések, amelyeket érdemes felkeresni. A szórvány közösségek pedig szállást, étkezést biztosíthatnak a turistáknak, ami munkahelyeket teremthet. Egész települések kapcsolódhatnak be a turisztikai véráramba így.

A másik programunk a kulturális és a médiakínálat bővítése magyar napok, vándorelőadások, tanyaszínházak és más ilyen jellegű rendezvénye megszervezésével. Az egyik kedvenc tervem a Fogadj örökbe egy műemléket, amely révén egy műemléképület karbantartása és használata köré épülne egy magyarság-sziget. Lényege, hogy egy magyar középiskola vagy akár általános iskola diákjai örökbe fogadnak egy épületet – egy templomudvart, egy kastélyt –, s ott tartják a különböző rendezvényeiket, évzárójukat, ballagásaikat, Anna-napi báljukat. Ebben a szórványtérségben lévő magyarság-szigetben a magyar emberek együtt ünnepelhetnek. Ide tartozik egy szórvány médiahálózat létrehozása is, hogy mindazok magyarul beszélő emberek magyarul juthassanak hozzá a médiaszolgáltatásokhoz.

A harmadik program a magyarlakta régiók közötti kapcsolatok fejlesztéséről szó. Ami tulajdonképpen már beindult és jól működik, az a Székelyföld-szórvány partnerség. Mi ezt szeretnénk kibővíteni olyan kezdeményezésekkel, mint például buszkirándulások szervezése a szórványmegyékben és a székelyföldi településeken élő gyerekek számára. Ezáltal a gyerekek megismerkednek egymással, kapcsolatok épülnek közöttük. Szeretnénk ugyanakkor egy szórványbált is szervezni, amelyen tulajdonképpen a szórvány különleges kérdéseire hívnánk fel a figyelmet minden évben. Ez egy happening-szerű rendezvény volna.bonchida Negyedik programként támogatnánk a magyar szakmai és rétegszervezeteket a szórványban. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az identitás-megőrzésen, a közösségépítés mellett az egészséges gazdasági élet garantálná a magyarság megmaradását a szórványban. Tulajdonképpen kamara-jellegű érdekvédelmi szervezetek létrehozásában segítenénk fiatal magyar gazdákat, vállalkozókat, akik így tudnának egymáson is segíteni, és egy időn túl anyagi támogatóivá válhatnak a másik három programcsomagnak.

A főtitkárság hány munkatársára bíznának szórványmenedzseri feladatkört?

Úgy gondoltuk, hogy egy-egy szórványmenedzser két-három megyével foglalkozna, de nyilván ez még a kezdeti elképzelés. Hangsúlyoznám, hogy a menedzser inkább a katalizátor, tanácsadói szerepet játszik, a munkát a helyi szervezetek fogják elvégezni.

Melyek azok a megyék, amelyekre a szolgálat kiterjed?

Kilenc megyében gondolkozunk: Máramaros, Beszterce, Fehér, Szeben, Brassó, Hunyad, Temes, Arad és Krassó-Szörény.

Bukarestben is nagy számú magyar közösség él. Rájuk gondoltak-e?

A nagyvárosi szórványközösség kérdését külön kezeljük majd, mert számukra helyspecifikus programokat dolgoznánk ki. A szórványmenedzser szolgálat egyelőre erre a kilenc megyére terjedne ki.

Kimaradt?