A keresztényüldözésre hívta fel a figyelmet Erdő Péter Máriaradnán
  • 2018. szeptember 23., vasárnap
    Tekla
  • 13°
    Kolozsvár
    • 12°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 15°
      Kovászna
    • 15°
      Kézdivásárhely
    • 12°
      Barót
    • 13°
      Sepsiszentgyörgy
    • 14°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 11°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 11°
      Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 14°
      Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • 13°
      Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

A keresztényüldözésre hívta fel a figyelmet Erdő Péter Máriaradnán


-A A+

A bíboros, esztergom-budapesti érsek volt a Kisboldogasszony-napi ünnepi szentmise főcelebránsa.

"Szűz Mária születésével megszületett az az ember, aki mentes volt az áteredő bűntől, személyében pedig feltűnt a közeledő Krisztus fényének első sugara" – fogalmazott Erdő Péter bíboros a Szűzanya születésének napján, Kisboldogasszonykor Máriaradnán. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke volt a főcelebránsa a történelmi Magyarország egyik legősibb búcsújáróhelyén, az Arad megyei kegyhelyen tartott ünnepi szentmisének, és beszédében a keresztények üldözésére is felhívta a figyelmet.

Magyarország prímása szerint Mária születésnapja egyszerre az öröm és a félelem napja. Öröm, mert személye Krisztus közeledtét jelezte, másrészt félelem, mert Jézus eljövetele, halála és feltámadása a győzelmet jelenti a gonosz lélek és a bűn felett. Ezért fél a gonoszság az igazságtól – mondta a bíboros.

„Sokszor az az érzés támad bennünk, hogy valami elhibázott volt már a kezdet kezdetén. Hogy az emberi társadalmak valami ősi, nagy, közös bűn terhét hordozzák. Ezért romboljuk le mindig, amit építettünk, ezért találkozunk az értelmetlen gyűlölködés és a bosszú csapdáival, amelyek nemzedékről nemzedékre terhelik egész népek életét. Ezért érezzük néha, hogy félresiklott a világ, hogy a környezetünket pusztító, és végül a saját életünket veszélyeztető nagy folyamatokat napi önzésünk vagy tehetetlenségünk miatt nem tudjuk megállítani” – mondta az egyházfő, aki szerint innen ered a keresztények máig tartó üldöztetése.

„Bénultan és tétlenül szemléli gyakran az úgynevezett művelt világ a tömeges gyilkosságokat, vagy azt, hogy a Közel-Keleten szinte teljesen eltűntek a keresztények, olyan közösségek, amelyek a bibliai idők óta éltek ősi lakóhelyükön. És azt is tehetetlenül nézi a világ, hogy az utóbbi hetekben Indiában, Kerala államban, ahol az ősi keresztények laknak, nem engedik, hogy a segélyszállítmányok elérkezzenek az árvízkárosultakhoz, mondván, hogy ott úgyis csak keresztények laknak” – fogalmazott.

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke végezetül emlékeztetett arra, hogy Máriaradna a történelem viharai folytán különböző nemzetiségű híveknek lett a hitbéli mentsvára, és ezek a közösségek a mai napi egymás mellett békében megférve, közösen könyörögnek a Szűzanyához, és ehhez hasonlóan a vilgában is békének, elfogadásnak, megértésnek kellene lennie a különböző vallások és etnikumok között.

A szetnmisén Erdő Péter mellett koncelebrált Böcskei László nagyváradi megysépüspök és Roos Márton temesvári nyugalmazott megyéspüspök, és jelen voltak a régió egyházmegyéinek paptestvérei. A máriaradnai ünnep már csütörtök este megkezdődött, és azóta folyamatosan tartották a miséket a különböző nemzetiségű híveknek, akik a stációkat is végigjárták a Maros kies völgyében fekvő templom és ferences rendház mögötti Kálváriadombon. Voltak zarándokok, akik gyalog érkeztek a kegyhelyre Temesvárról, vagy még messzebbről is.

A történelmi Magyarország egyik legősibb búcsújáróhelyére, Máriaradnára évente több mint tizenkét zarándoklatot szervez a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, de a Szűzanya születésének napján, Kisboldogoasszonykor szervezett búcsú a legnagyobb, a háromnapos ünnepen közel 15 ezren keresik fel a kegyhelyet. Elsősorban magyarajkú hívek, de román, bolgár, horvát, szlovák és más nemzetiségű katolikusok is jönnek a Bánságból, a Partiumból és a Dél-Alföldről. Idén annak jegyében szervezik a búcsúkat, hogy 350 éve került az egykori radnai ferences kápolnába az oltáron ma is látható Mária-kép, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X