Hidegzuhanyként érte a magyar pedagógusokat a kormány „meggondolatlan rendelete”
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6603 LEI
    • 1 USD = 3.9613 LEI
    • 1 GBP = 5.2120 LEI
    • 100 HUF = 1.4399 LEI

Hidegzuhanyként érte a magyar pedagógusokat a kormány „meggondolatlan rendelete”


-A A+

A pedagógusok és a magyar politikai szervezetek is ellenzik azt a kormányrendeletet, amely előírja, hogy szaktanárokra bízzák a román nyelv oktatását a kisebbségi nyelven tanuló elemi osztályokban. Egyik napról a másikra hogy válhat a tanító szakképzetlenné, ami a román nyelv oktatását illeti? Hogyan taníthassanak a szaktanárok elemiseket, ha őket nem arra képezték? Miért a tanítókat okolják a gyenge érettségi eredmények miatt? – csupán egy pár példa a számos dillemmából, ami az elmúlt napokban uralta a közbeszédet.

Iskolakezdés előtt 10 nappal, augusztus 31-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2011/1-es oktatási törvény 263-as cikkelyét módosító kormányrendelet, amely előírja, hogy szaktanárok oktassák a román nyelvet a kisebbségi nyelven működő elemi osztályokban.

A Krónika figyelt fel elsőként az új jogszabályra, forrásokra hivatkozva azt írta: Valentin Popa tanügyminiszter megelégelte a sok panaszkodást arról, hogy a magyar gyerekek nem tudják megfelelően elsajátítani a román nyelvet. Mint ismert, idén az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is érkezett panasz az érettségi eredmények közzététele után, július 21-én Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke bejelentette: a hatósághoz fordulnak a román nyelv nem megfelelő módon történő oktatása miatt.

Máshol kell keresni a sikertelenség okát

3 ezer magyar tanítót, számos tanárt és 52 ezer gyermeket érint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint elfogadhatatlan, meggondolatlan, szakmaiatlan és jogszerűtlen kormányrendelet. Kétségbe vonja a tanítók eddigi munkáját, és a román szakos tanárokat egy olyan helyzetbe kényszeríti, amihez nincs képesítésük – mutat rá az RMPSZ állásfoglalása, amelyben azt is hangsúlyozzák: a második és negyedik osztályos országos mérések román nyelvből a magyar iskolákban nem gyengék, tehát máshol kell keresni a tizenkettedikes vizsgák sikertelenségének okát.

A pedagógusszervezet leszögezte: a tanítók felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, megtanulták a román nyelv és irodalom oktatásának sajátos, elemi iskolai módszertanát. Azáltal, hogy visszavonnák a tanítók jogát, hogy egy olyan tárgyat taníthasanak, ami az oklevelükön szerepel, kétségbe vonják a tanítók eddigi munkáját. Hozzáteszik, ezzel szemben a román szakos tanárokat nem arra képezték, hogy beszélni, olvasni, írni tanítsák meg a kicsiket. 

Az RMPSZ kitért arra is, hogy az elmúlt években a tanítók részt vettek a tantervek elkészítésében, elemi tagozatos román tankönyveket írtak, de ha a jogszabály hatályba lép, a tankönyvírók nem taníthatnak saját könyveikből.

Ugyanakkor a szövetség szerint máshol kell keresni a tizenkettedikes vizsgák sikertelenségének okát, mert a második és negyedik osztályos országos mérések román nyelvből a magyar iskolákban nem gyengék. Emlékeztetnek: a tantervreform idén eléri a hatodik osztályt, ezért addig, amíg ezek a diákok nem lesznek nyolcadikosok, illetve tizenkettedikesek, „garantáltak a rossz eredmények a cikluszáró méréseken, hiszen a VII–XII-es diákoknak nincs lehetőségük az elemiben elindított kommunikációs kompetenciájukat olyan szintre fejleszteniük, amivel a vizsgán boldogulnának”.

„Kérjük, ne űzzenek csúfot a tanítói hivatásból és saját állami felsőfokú intézményeik diplomáiból, lássák be, hogy tévedés történt, és vonják vissza ezt a rendeletet a lehető legrövidebb időn belül” – összegzett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.

A cikkely eltörlését vagy módosítását kéri az RMDSZ

Nem ért egyet a jogszabállyal az RMDSZ parlamenti csoportja sem – derül ki a szövetség hétfői hírleveléből. „A rendelet végrehajtása aggályos, hiszen egy előkészítő osztályos magyar gyermektől nem lehet elvárni, hogy kizárólag románul kommunikáljon. (...) Egyértelmű véleményünk, hogy az elemi oktatásban nem taníthatják a román nyelvet olyan pedagógusok, akik nem ismerik a magyar nyelvet, és nem sajátították el az alsó tagozaton alkalmazandó oktatási módszertant” – mutattak rá. 

Szabó Ödön, az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa a Transindexnek szerdán elmondta: kérték a tanügyminisztertől, hogy vonja vissza a szóban forgó rendeletet, de Valentin Popa ezt elutasította. A szövetség törvénytervezetet dolgoz ki, amellyel módosítaná vagy törölné a cikkelyt.

Benkő Erika parlamenti képviselő szerda reggeli napirend előtti parlamenti felszólalásában átpolitizált, a szakmai érveket nélkülöző döntésről beszélt. Kijelentette: az átpolitizált oktatás eredménye, hogy a legtöbb magyar anyanyelvű gyermek jobban beszél angolul, mint románul. Szerinte ez azért van, mert míg angolul beszélni tanulnak, románul versekre és archaikus szövegekre tanítják őket. „Nagyra értékelem a tanügyminiszter azon igyekezetét, hogy megreformálja a magyar gyermekek román nyelvoktatását, de azt gondolom, hogy egy reális, sikeres változáshoz konzultálni kell a magyar pedagógus szervezetekkel és a magyar közösség politikai képviseletével” – fogalmazott az RMDSZ-es képviselő.

MPP: a jogszabály csak zavart kelt

A cikkely visszavonását kéri a Magyar Polgári Párt (MPP) is. Biró Zsolt szerint elfogadhatatlan, hogy a szakma és a magyar közösség képviselőinek bevonása nélkül módosították a tanügyi törvényt tíz nappal az iskolakezdés előtt. A szervezet elnöke szerint folytatni kell a román nyelv külön tanterv szerinti oktatásának felső osztályokba való kiterjesztését, nem pedig „olyan tanárok kezébe adni a 6-7 éves gyerekek képzését, akik megfelelő képesítéssel sem rendelkeznek, akiktől a 0-IV osztályos módszertan teljesen idegen”. Egy ilyen jogszabály csak zavart kelt, nem szolgálja a román nyelv elsajátításának megkönnyítését – összegzett.

Tanfelügyelő: a rendelet nem a diákok érdekeit célozza

Elhamarkodott döntésnek tartja a román nyelv oktatására vonatkozó kormányrendeletet a magyar tagozatos elemi oktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelő. Galaczi Hajnalka lapunk érdeklődésére kifejtette: „ilyen horderejű döntések meghozatala a szakmában dolgozók véleménye kikérése nélkül elhamarkodottnak tűnik, mindkét fél kompetenciáit sérti – mind a román szakos tanárokét, mind az elemi tagozatosokét”. Szerinte az előírás nem fog minőségi változást hozni, a szaktanárokat nem arra képezték, hogy elemisekkel dolgozzanak.

„A román szakos tanárok az egyetemen gimnáziumi, illetve középiskolai diákok számára kidolgozott módszertant tanultak, ami lényegesen eltér a második nyelv oktatásának módszertanától, nem beszélve az életkori sajátosságok figyelembevételének prioritásáról, ami azt gondolom, az egyik legfontosabb alapérv és ellentmondana még az előírt és megkövetelt integrált tanítási folyamatnak” – mutatott rá aggályaira, majd hozzátette: a román nem tekinthető idegen nyelvnek. Az angolt, németet vagy franciát az elemisek heti egy óraszámban tanulják, majd harmadik és negyedik osztályban heti kettőben, és ezek a tanárok elsajátították az egyetemen az idegen nyelv tanításának módszertanát, míg a román szakos tanárok nem, magyarázta.

A rendelet nem a diákok érdekeit célozza, és nem fogja megoldani a gyenge érettségi eredmények helyzetét – szögezte le Galaczi Hajnalka. „Azok (az érettségi eredmények – szerk. megj.) több tényezőtől függnek, például a tanár, a diákok motivációja, az értékelés módszertana stb.” – mondta.

Szerinte Hargita megyében sokat tesznek azért, hogy a gyermekek elsajátítsák az ország nyelvét. „A román nyelv hatékony elsajátításáért olyan mértékű összefogás jött létre Hargita megyében, ami azt gondolom, példaértékű. Itt utalok azokra a helyi kezdeményezésekre, mint például a Hargita Megye Tanácsa és a tanfelügyelőség együttműködése. Szakemberek bevonásával  a megyei tanács létrehozott egy munkacsoportot, ami az erre vonatkozó kérdések és megoldások keresését, hatékony kezelését tűzte ki céljául” – fogalmazott. De számos eredmény a tanítók munkáját dicséri, például a tankönyvírás és -értékelés, munkafüzetek elkészítése, és számos innovatív módszerrel megtartott tanóra, fűzte hozzá.

Az elemi oktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelő több lehetőséget látna arra, hogy a gyermekek a mindennapi nyelvhasználatot gyakorolhassák. „A funkcionális nyelvhasználat hangsúlyosabbá tételében látnám a lehetőséget” –  válaszolta arra a kérdésünkre, hogy meglátása szerint hogyan lehetne még segíteni a magyar gyerekeket abban, hogy megtanulják az ország nyelvét. „Minél több olyan kommunikációs helyzetet kell teremteni, iskolán kívüli programok által is, amelyek az életközeli, mindennapi nyelvhasználat gyakorlására adnának lehetőséget” – érvelt, majd hozzátette: ehhez továbbra is szükséges, hogy a tanítók minél több ezirányú továbbképzésen vegyenek részt. „A nyelvtanulás folyamatában mi egy fontos, megalapozó, de nem az egyedüli lépcsőfokot jelentjük” – összegzett Galaczi Hajnalka.

A kormányrendelet akkor emelkedik törvényerőre, ha a parlament elfogadja.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X