Szakszerű és hathatós segítségnyújtás a kolozsvári bántalmazott nőknek
  • 2018. szeptember 18., kedd
    Diána
  • 21°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 20°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 20°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 14°
      Sepsiszentgyörgy
    • 24°
      Arad
    • 21°
      Gyulafehérvár
    • 25°
      Nagyvárad
    • 13°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 22°
      Nagybánya
    • 21°
      Marosvásárhely
    • 21°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 20°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 14°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Szakszerű és hathatós segítségnyújtás a kolozsvári bántalmazott nőknek


-A A+

Az év végéig megnyílhat Kolozsváron a bántalmazott nők számára létrehozott tanácsadói központ – tájékoztatott Oláh Emese alpolgármester a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett beszélgetésen, amelyen László Éva pszichológus, a Nők az Erőszak Ellen ARTEMIS Egyesület egyik alapítótagja is részt vett. Lesújtó adatokról, tudatosításról, segítségnyújtásról esett szó.  

László Éva elmondta, többek között idős-, gyermek- és partnerbántalmazást különítenek el. Arra figyelmeztetett, a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak ugyan egymást metsző jelenségek, de nem jelentik ugyanazt.

Kulcsár Árpád moderátor szerint a sajtóban számos, egymásnak néha ellentmondó adat jelenik meg arról, hogy mennyire elterjedt Romániában a családon belüli és a nők elleni erőszak. László Éva szerint a sokkoló adatok többet ártanak, mint használnak. „Az utóbbi években úgy látom, mind a magyar, mind a román sajtóban nagyon felkapott lett az a mondat, hogy minden harminc másodpercben megvernek egy nőt. Én igyekszem, még tegnap is próbáltam a nyomára bukkanni annak a forrásnak, amire ez az adat támaszkodik, még egyelőre nem találtam meg. Ha kutatóként, felelős szakemberként gondolkodom, arra hívnám fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú, nagyon frappánsnak, figyelemfelkeltőnek tűnő információk többet ártanak, mint használnak. Annak az elvnek, hogy nagyon sokkoló, felrázó információt kell adni a publikumnak, lehet egy bumeránghatása, mert ha nem reális, nem megalapozott, akkor az egész kampányban vagy bármilyen más kommunikációs csatornán jövő információban joggal kételkednek” – fejtette ki.

Minden harmadik nő élt át bántalmazást

Ugyanakkor hozzátette, nagyon nehéz a pontos információknak utána járni. 2013-as az a legfrissebb attitűdvizsgálat, amelyben a szociológusok azt kérdezték egy adott populációtól, hogy szerintük mennyire elterjedt a jelenség, ismernek-e ilyen helyzeteket a környezetükben. A nők elleni erőszakról ebből az derült ki, hogy Romániában minden harmadik nő élete folyamán legalább egyszer élt át szexuális, lelki vagy fizikai bántalmazást. A megkérdezettek több mint 43 százalékának pedig tudomása van arról, hogy a közvetlen ismeretségi körében történt családon belüli erőszak. Az esetek 70 százalékában a feleség az elszenvedő fél, utána jönnek a gyerekek, az idősek, majd a férj. A regisztrált bejelentések száma 2016-ban 36 ezer körül, 2017-ben 30 ezer körül mozgott.

Oláh Emese szerint ezeknek a nyilvánosság előtt hangoztatott sokkoló adatoknak a célja a tudatosítás, az ösztönzés, szembesíteni akarnak azzal, hogy mennyire kritikus helyzet áll fönn. Elismerte azonban, nagyon nehéz egy egyensúlyt kialakítani a szakmai szempontból helyes és az ösztönző kommunikáció között.

Nemzetközi becslések szerint egy nő körülbelül nyolcszor próbál véget vetni az erőszakos kapcsolatnak, mielőtt a rendőrséghez fordul vagy szaksegítséget kér – tudatta László Éva. Ez változhat annak függvényében, hogy mekkora támogatást kap a környezetétől a bántalmazott. Tapasztalata szerint az áldozatok jellemzően csak szélsőséges helyzetekben fordulnak a rendőrséghez, akkor, amikor úgy érzik, hogy életveszélyben vannak. A pszichológus hangsúlyozta: nem az a szándék, hogy kizárólag rendőrségi úton lehessen ezeket a helyzeteket rendezni, de van, amikor ez az egyetlen megoldás.

Igyekeznek szakmai segítséget is nyújtani, de továbbra is vannak olyan megyék az országban, ahol egyáltalán nincs szakszolgáltatás. Ugyan minden polgármesteri hivatalban létezik szociális szolgáltatás, de itt nem mindig szakképzett személyek dolgoznak. Egy 2014-es összesítés szerint 73 menhely van Romániában.

Kolozsváron folyamatban van a tanácsadói központ (Maramureșului 1. szám) és a menhely létrehozása is. Oláh Emese alpolgármester elmondta, azért vállalta fel ezt az ügyet, mert ügyvédként sokszor szembesült azzal, hogy sem a jogi keret, sem pedig a nyújtott szolgáltatások nem elegendők arra, hogy szakszerű, hathatós segítséget kapjanak a családon belüli erőszak áldozatai. A tanácsadói központban pszichológus, szociális tanácsadó és jogi tanácsadó fog dolgozni, reményeik szerint az év végéig sikerül befejezni a tatarozási munkálatok, és megnyitják a központot, míg a menhely a jövő év projektje. 

„A gyereked sem hívhatja meg a barátait a születésnapjára”

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működnek ezek az intézmények, László Éva elmondta: a tanácsadói központban az áldozatot egy tanácsadó fogadja, aki meghallgatja a panaszt, és felkészíti a nőt a további lépésekre, következményekre. A szociális munkás ezt követően felméri a helyzet súlyosságát, hogy mennyire gyors beavatkozásra van szükség. A menhely akkor javasolt, ha az áldozatnak nincs más lehetősége, tehát nem sikerült kivitelezni, hogy az agresszor kikerüljön a családból, vagy nincsenek rokonok, akikhez fordulni lehet, ezért a tanácsadónak az erőforrásokat is fel kell mérnie.

„Gondoljunk bele, mennyire nehéz úgy élni a mindennapokat, hogy nem mondhatod meg a legjobb barátnődnek, a testvérednek, a szüleidnek, a főnöködnek, hogy te hol laksz. Ezt a gyerekkel is meg kell beszélned, hogy ő sem hívhatja meg a barátait a születésnapjára, nem mondhatja meg, hogy elköltözött, sőt egy bizonyos területen belül ha ismerőssel találkozik, nem szabad vele szóba állnia, valamilyen bocsánatkérő szöveggel nagyon rövidre kell fognia a saját és a bentlakók biztonságának megőrzése érdekében” – utalt László Éva arra, hogy a menhelyek címe nem publikus. A tanácsadás folytatódik akkor is, ha az áldozatnak van más lakhatási lehetősége, és nem kerül a menhelyre, tette hozzá a pszichológus.

A menhelyen ideiglenesen tartózkodnak az áldozatok, a szakemberek nem akarják, hogy ott ragadjanak, és ne lássák a következő lépést. Ahhoz, hogy a nők talpra álljanak, és ne essenek vissza a bántalmazó kapcsolatba, jól jön az önkormányzattól igényelhető lakbértámogatás, amelynek bevezetését Oláh Emese alpolgármester kezdeményezte. A támogatás a hátrányos helyzetű, társadalmilag kirekesztett személyekre, illetve családokra is vonatkozik. A lakbérpótlékról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. 

Szó esett arról is, hogy milyen frusztrációk, problémák húzódhatnak az agresszor viselkedése mögött. László Éva szerint vannak klinikai esetek is, pszichés problémákkal küzdő bántalmazók, azonban nem ez a jellemző. Az agresszorok általában azt gondolják, hogy jogukban áll mást bántalmazni, akinek meg az a dolga, hogy szót fogadjon. Tanult viselkedésről is szó lehet, ha a környezete arra buzdította, hogy erőből érje el azt, ami számára fontos. Hozzátette, amennyiben az agresszor azt látja, hogy nincs következménye az erőszakos viselkedésének, folyamatosan megússza, csak tovább erősödik az a meggyőződése, hogy az agresszió egy jól bevált módszer a problémák megoldására. Az alkoholfogyasztás is közrejátszik az erőszakos viselkedés kialakulásában, hangzott még el a beszélgetésen.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X