• 2018. október 23., kedd
    Gyöngyi
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 12°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 12°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 10°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6671 LEI
    • 1 USD = 4.0557 LEI
    • 1 GBP = 5.2855 LEI
    • 100 HUF = 1.4444 LEI

Meteorológus: tipikusan Medárd-év volt az idei


-A A+

Manapság a sajtó- és köznyelvben is előszeretettel használjuk az időjárás vagy a meteorológiai jelenségek leírására a „szokatlan”, „szélsőséges” jelzőket. Valóban helyesen tesszük, vagy pedig fel kellene ismernünk, hogy ma már a változó, kiszámíthatatlan időjárás a megszokott a térségünkben, és az lesz majd a meglepő, ha valamely nyáron nyárias, vagy egy ősszel netán igazi őszies időnk lesz? Makkai Gergely meteorológust kérdeztük az elmúlt időszakban tapasztalható romániai időjárásról.

Ha csak az idei tavaszi és a nyári hónapokat nézzük, mozgalmas évünk volt: egymást követő vihar- és árvízriadókról szóltak a híradások, háztartásokat öntött el a víz, amikor pedig már nagyon nyaraltunk volna, viharos, szürke, hűvös napokra ébredtünk heteken keresztül. A nyári hőség sokat váratott magára, azonban a legfrissebb hírek szerint szeptember közepéig nem szabadulunk tőle.

Makkai Gergely meteorológus szerint a változó időjárás egyértelműen a globális felmelegedéssel magyarázható. „A szakemberek évek óta figyelmeztetnek, hogy gyökeres változások állnak be az eddig megszokott időjárási viszonyokban” – mondta, azonban arra nem számítottak, hogy ezek a változások ilyen gyorsan fognak bekövetkezni. 10-15 évvel ezelőtt azt gondolták, csak száz év múlva fog bekövetkezni az, amit ma élünk, magyarázta.

Tipikusan Medárd-év volt az idei

„Az év nagyon nagy szárazsággal indult, és mindenki azt jósolta, hogy az év további időszakában  – különösen a nyári periódusban – ilyen lesz” – fogalmazott a szakember. Az elvárások ellenére azonban 2018. egy tipikus Medárd-év volt, tette hozzá.

Ismert, hogy a népi hiedelem szerint ha Medárd napján, azaz június 8-án esik az eső, akkor onnan számítva negyvennapos esőzés várható. Ennek tudományos magyarázata, hogy ilyenkor általában nedvesebb légtömegek törnek be a térségünkbe, de nem feltétlenül június 8-a a döntő, pár nap eltérés is lehet, ismertette a meteorológus.

„Ilyenkor felerősödik a csapadékra való hajlam. A csapadék mennyisége nem kötelező módon, de az idén ez is bekövetkezett, nagyon heves esőzések is előfordultak, voltak olyan egy szakaszban lehullott esőmennyiségek, amelyek egy havi mennyiséget is kitettek” – mondta.

Figyelmeztetett, különbséget kell tenni a hazai és az európai helyzet között, minden térségre más időjárási viszonyok voltak idén jellemzők. Az elmúlt napokban például nagy hőség volt nyugaton, Portugáliában, Spanyolországban több mint 40 fokot mértek – ez a hőség lassan terjed keletre is –, Németországban és Svájcban pedig a szárazság okozott gondot.

Megváltoztak az áramlási irányok

„Valamely terület időjárását mindig a terület fölött állomásozó légtömeg tulajdonságai határozzák meg. Hogyha például meleg a légtömeg, akkor télen, amikor normálisan itt a mérsékelt égövön alacsony hőmérsékletekkel állunk szembe, felmelegedés van. Vagy ha nyáron hideg légtömeg költözik be, lehűl az idő, és nem a naptári időszaknak megfelelő időjárási képletekkel találkozunk” – tájékoztatott Makkai Gergely.

„A légtömegeket mindig az úgynevezett akcióközpontok, a magas légnyomású és alacsony légnyomású központoknak az eloszlása mozgatta. Mindig a magasabb légnyomás felől áramlott a levegő az alacsonyabb légnyomás felé, hogy kiegyenlítse a légnyomást. Az utóbbi néhány millió évben a mi térségünkben és Európa-szerte is kialakultak viszonylag stabil helyzetű anticiklonok és ciklonok, tehát alacsony légnyomású és magas légnyomású területek” – magyarázta.

A légkör melegedésével azonban a levegő hőmérséklete globálisan megváltozott. „Ez azt jelenti, hogy az akcióközpontok – amelyek elsősorban a hőmérséklet hatására alakulnak ki – eddigi stabil helyzete megbomlott. Így megváltozott a területek fölött áramló levegők rendszere, és nem azok az áramlási irányok maradtak meg, amelyek sok millió éven keresztül sajátosak voltak erre a vidékre” – mutatott rá a meteorológus.

Megjelentek a retrográd, visszafele pörgő ciklonok, ami azt jelenti, hogy a mediterráni ciklonok haladnak a Balkán, majd nyugat fele. Eddig a nyugati áramlás volt a jellemző térségünkre, azaz előbb-utóbb nálunk is olyan időjárás volt, mint tőlünk nyugatra. „Átalakult az egész áramlási rendszer nemcsak Kelet-Európában, hanem az egész világon, és így rendkívül váratlan helyzetek alakulnak ki” – összegzett a szakember.

Mi jöhet még?

Makkai Gergely szerint ezeknek a változásoknak a fényében át kellene gondolni azt is, amit az egyetemen tanítanak, mert az, amit ő 30-40 évvel ezelőtt elsajátított, ma már nem valós.

Arról, hogy a jövőben mi várható a térségünkben, elmondta: a szakma szerint néhány évtized múlva a mediterrán övezetben tapasztalható időjárás fog itt is uralkodóvá válni, azaz lesz egy hosszú, forró, aszályos és száraz nyarunk és egy csendesebb, csapadékosabb téli időszakunk. Hozzátette, el kell érni egy újabb egyensúlyi állapotot, és ma a legrosszabb, az átmeneti időszakban vagyunk.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X