A nulladik pontról indulnak – sürgősen megoldanák a medvekérdést Hargita megyében
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • 11°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 11°
      Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 13°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • 10°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 10°
      Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • Brassó
    • 16°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6578 LEI
    • 1 USD = 3.9575 LEI
    • 1 GBP = 5.1941 LEI
    • 100 HUF = 1.4395 LEI

A nulladik pontról indulnak – sürgősen megoldanák a medvekérdést Hargita megyében


-A A+

A hétvégén Tusnádfürdőn történt kettős medvetámadást követően hívták össze hétfőre a Sürgősségi Esetek Hargita Megyei Bizottságát a csíkszeredai megyeházára. Az ülésen a prefektusi hivatal, a megyei tanács, valamint azon intézmények képviselői voltak jelen, amelyek érdekeltek a medvekérdésben. A tanácskozásra meghívást kapott Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter is, ő azonban végül nem jelent meg.

A bizottsági ülésen Jean Adrian Andrei prefektus elmondta, hogy a tanácskozás összehívása elengedhetetlenné vált, mivel a tusnádfürdői medvehelyzet még soha nem volt ennyire aggasztó. Emlékeztetett, hogy az elmúlt három évben 33 alkalommal támadt emberre a medve Hargita megyében.

A kormánymegbízott véleménye szerint az első és legfontosabb dolog, hogy a megelőzésre fektessenek minél nagyobb hangsúlyt főleg azáltal, hogy kellőképpen tájékoztatják a lakosságot arról, hogy mit kell tenniük, ha medvével találkoznak. A csendőrök és rendőrök hangsúlyosabb jelenlétét is szorgalmazta az érintett terülteken. A prefektus ugyanakkor nehezményezte az erdei házak jelenlétét. Meglátása szerint a medvék túlszaporodtak, és sajnálattal vette tudomásul, hogy a környezetvédelmi minisztérium által még áprilisban közzétett akciótervet azért támadták meg a civil szervezetek, mert tartanak a trófeavadászat visszatérésétől.

A legmagasabb szinten kell az ügy mellé álljanak

Borboly Csaba, megyeitanács-elnök azt mondta, amíg a környezetvédelmi minisztérium nem hozza meg a szükséges lépéseket, addig a helyiek keze meg van kötve. Visszaemlékezett rá, hogy a megyei tanács már 2009 óta folyamatosan a figyelem középpontjában tartja a medvék ügyét, és figyelmeztetnek arra, hogy ezekhez az állatokhoz másként kell viszonyulni, mint a többi védett fajhoz.

Hangsúlyozta, hogy Romániának tanulmányoznia kellene a többi európai ország által alkalmazott módszereket, ugyanis az olyan államokban, mint Finnország, Svédország, Lengyelország, Szlovákia vagy Horvátország, megfelelő módon, és a törvényes előírásokat maradéktalanul betartva kezelik a medvekérdést.

„Nagyon jó, hogy elkészült az akcióterv, amely megfelelő módon áll hozzá a kérdéshez, azonban, ha még évekbe telik a benne foglaltak életbe léptetése, akkor nem értünk el semmit, hiszen a károk és a támadások addig is szaporodnak” – fejtette ki a megyei tanács elnöke, aki szerint addig nem lesz igazi megoldás, amíg a megelőzés elősegítéséhez nem rendelnek hozzá anyagi keretet a környezetvédelmi alapból. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy a mezőgazdasági és a környezetvédelmi miniszter mihamarabb üljenek le egymással, és keressenek egységes megoldást.

Rámutatott, az elmúlt hétvégén a juhtartó gazdák is összegyűltek, hogy megvitassák a problémáikat, és többször elhangzott az, hogy nagyon körülményes a medvekárok bejelentése, és annyira keveset hagynak jóvá, hogy inkább már nem is jelentik a medvetámadásokat. Az elpusztított állatok tetemével sem tudnak mit kezdeni, így azokat rendszerint a juhászkutyák eszik meg. Borboly szerint is megfelelően kell tájékoztatni a lakosságot arról, hogy mi a teendő, ha medvével találkoznak, de sajnos sokszor az is gondot jelent, hogy egyesek szelfizni akarnak az állattal.

A medvék számára táplálékul szolgáló, nem megfelelően tárolt háztartási szeméttel kapcsolatban kifejtette, hogy kétélű a dolog, ugyanis ha teljesen lezárják az utcai konténereket, akkor félő, hogy a medvék még gyakrabban bejárnak a lakóházakhoz.

Borboly véleménye szerint a kukázó, településekre rendszeresen bejáró medvéket el kell távolítani, mert senkinek nincs joga ahhoz, hogy odaküldjön más embereket, hogy fegyverhasználati engedély nélkül csupán sípokkal felszerelkezve űzze el őket. A megyei tanács elnöke ezzel arra utalt, hogy a hegyi csendőröknek csupán a sípal, vuvuzelákkal van joguk közbeavatkozni medvetámadás esetén.

Jean Adrian Andrei azt kérte a megyeitanács-elnöktől, hogy lépjen kapcsolatba a Hargita megyei parlamenti képviselőkkel és szenátorokkal, hogy mihamarabb szülessen jogszabály az üggyel kapcsolatban.

Bevezetnék újra a 2016 előtti beavatkozási kvótákat

Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, az Országos Környezetőrség főbiztosa, a meghívásnak eleget nem tevő környezetvédelmi minisztert képviselte. Elmondta, hogy a probléma sokkal összetettebb, mint ahogy az első látásra tűnik. Leszögezte: a helyzet akkor vált igazán súlyossá, amikor a Cioloş-kormány teljes kilövési és beavatkozási tilalmat rendelt el, holott az azelőtt hatályos törvények sem a vadászatot támogatták.

Megjegyezte, hogy a minisztériumban ismerik a problémát és annak súlyosságát is, ezért is indult el egy 10 millió euró értékű pályázat, amelyet az akciótervben meghatározott intézkedések mentén alkalmaznak. Mint mondta, félő, hogy a medveállomány genetikai átalakuláson megy át, miközben nem létezik megfelelő vadászatmenedzsment. Egyre kevesebb továbbá a kapitális hímmedve, amelyeknek a feladata lenne az állományszabályozás, ugyanakkor a faj szempontjából kirívó és eddig példátlan módon sok bocsot hoznak világra a medvék, már ötbocsos anyamedvével is találkoztak – ilyen szintű szaporulat eddig nem volt jellemző a fajra.

Szép Róbert nehezményezte azt az Európai Unióban is bevett hozzáállást, hogy minden ragadozó állat fokozottan védett, míg a prédaállatokra messze nem fordítanak ekkora figyelmet – véleménye szerint hosszú távon ez is az ökológiai egyensúly felborulásához vezethet.

Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy nem szabályozták az erdei gyümölcsök gyűjtésének módját és idejét, soha senkit nem büntettek még ezért meg, holott a medvéknek is szükségük lenne „csendórára” az erdőben. A medvék élőhelye sajnos újabban nagyon tagolt, nehéz a köztük történő átjárás, azonban Szép Róbert hangsúlyozta, hogy kifejezetten Hargita megyében az elmúlt időszakban nőtt az erdős területek mérete.

Rámutatott: a környezetvédelmi minisztérium a régi beavatkozási kvóták visszavezetését szorgalmazza, a cél az, hogy ott lépjenek közbe, ahol valóban szükség van erre. Ha saját kezűleg tesznek igazságot az emberek, az is árt a medvepopulációnak, ugyanis az állományt szakszerűen kell szabályozni. Végezetül kifejtette, hogy a miniszter a napokban készül aláírni azt a rendeletet, amelynek köszönhetően a vadásztársaságok egyszerűbben is közbeléphetnek.

A kártérítés legyen pontosan szabályozva

Borboly Csaba rossz szemmel nézte, hogy a Hargita megye által kért kártérítési igényléseknek csak a 12 százalékát hagyták jóvá, míg más megyékben, ahol nem is jelent akkora veszélyt a medve, jóval nagyobb arányban kaptak beleegyezést. Szerinte ez azért történt, mert a kártérítési igénylési iratcsomókat indokolatlanul részletesen kell összeállítani, fényképekkel, vérmintákkal stb.

Szép Róbert helyesbített: nem kell részletes dokumentáció, számtalan példa van arra, hogy egyetlen jó és részletes leírás alapján, bizonyítékul szolgáló fényképek és minták hiányában is jóváhagyták a kártérítési igénylést, de azok a Hargita megyei gazdák, akik panaszkodnak, általában még arra sem vették a fáradságot, hogy részletes leírást adjanak az esetről.

Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója annyival egészítette ki a vitát, hogy amikor a munkatársai a helyszínre látogatnak, hogy a kárfelmérést elvégezzék, akkor a legtöbbször azt állapítják meg, hogy az állatokat nem zárták be megfelelően, vagy beengedték az erdőbe legelni. Ilyen esetekben nem hagyhatják jóvá a kártérítési igénylést, mivel a gazda nem tett meg mindent, hogy az állatait megvédje. Az igazgató szerint a helyi önkormányzatokat is érdemes számon kérni, ugyanis például a tusnádfürdői polgármester korábban ígéretet tett arra, hogy térfigyelő kamerákat szerelnek fel az utcákban, amelyek segítségével könnyen megállapítható lenne, hogy melyik medve támad az emberre, vagy okozott más kárt.

A tanácskozás végén a felek egyetértettek abban, hogy mindenki a saját területén még aznap munkába kezd, hogy a helyzetre mielőbb megoldás szülessen. Szép Róbert azzal a megjegyzéssel zárta a vitát, hogy „a nulladik ponton vagyunk, most kell összehangoltan cselekednünk”.   



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X