Megvan, hogyan élhetnénk örökké
  • 2018. szeptember 18., kedd
    Diána
  • 21°
    Kolozsvár
    • 13°
      Csíkszereda
    • 20°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 20°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 14°
      Kézdivásárhely
    • 13°
      Barót
    • 14°
      Sepsiszentgyörgy
    • 24°
      Arad
    • 21°
      Gyulafehérvár
    • 25°
      Nagyvárad
    • 13°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 22°
      Nagybánya
    • 21°
      Marosvásárhely
    • 21°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 20°
      Nagyszeben
    • 24°
      Temesvár
    • 14°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Megvan, hogyan élhetnénk örökké


-A A+

" />

Örök időkig élhetnének az emberek, legalábbis az agyuk, amennyiben valaha létrejönnének olyan számítógépek, amelyek képesek lennének újraalkotni az idegsejtjeinket összekötő mintegy 100 billió kapcsolódást - vélekedett Hannah Critchlow, a Cambridge-i Egyetem neurobiológusa.

A tudós Walesben, a Hay-fesztiválon tartott előadást. Az 1988 óta évente megrendezett fesztivál célja fórumot teremteni az együttgondolkodásra arról, hogy milyen a világ, amelyben élünk, és milyen lehetne a jövőben.

"Elvben az ember létezhetne a számítógépben, ezt teljesen elképzelhetőnek tartom" - fogalmazott Hannah Critchlow. Mint kifejtette, az emberi agy elképzelhetetlenül bonyolult rendszer, ám a tudósok lassacskán kezdik megérteni a különféle funkcióit. Így elképzelhető, hogy idővel számítógépes programként lehet majd újraalkotni.

"Amennyiben kifejlesztenének egy olyan komputert, amely 100 billió hálózati kapcsolatot tudna létesíteni, megalkotnák a személyiségünket adó +nyomtatott áramkör+" - idézte a kutatót a The Daily Telegraph brit napilap honlapja. Hozzátette: a százmilliárd idegsejtünknek köszönhetjük, hogy azok vagyunk, akik. Ez a lehető legbonyolultabb "nyomtatott áramkör".

Hannah Critchlow előadásában megcáfolta azt a közkeletű elméletet, amely szerint agysejtjeinknek mindössze 10 százalékát használjuk. A funkcionális képalkotó eljárások bizonyították, hogy agyunk csupán energiatakarékos üzemmódban működik, és bizonyos régiókat kizárólag akkor "kapcsolja fel", amikor épp szükség van rájuk.

"Agyunk súlya mindössze 1,5 kilogramm, testtömegünknek alig 2 százalékát teszi ki, ugyanakkor rá jut szervezetünk energiafelhasználásának 20 százaléka" - érzékeltette a neurobiológus. Hannah Critchlow megerősítette, hogy különbözik a bal és a jobb agyféltekénk, és találtak bizonyítékot arra az elméletre is, miszerint a balkezes emberek kreatívabb személyiségek.

"A jobb féltekében, amely domináns a balkezeseknél, találhatók a kreativitáshoz kapcsolódó régiók. A legújabb kutatások bizonyították, hogy speciális, az agy jobb féltekéjét stimuláló eszközökkel, kiválthatók kreatív gondolatok. Jelenleg e célra már kaphatók olyan elektródákkal ellátott sapkák, amelyek stimulálják az agy megfelelő területeit" - fejtette ki előadásában Hannah Critchlow.



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X