Veterán verdák vonultak Vásárhelyen
  • 2018. szeptember 23., vasárnap
    Tekla
  • 14°
    Kolozsvár
    • 15°
      Csíkszereda
    • 14°
      Székelyudvarhely
    • 15°
      Gyergyószentmiklós
    • 14°
      Székelykeresztúr
    • 18°
      Kovászna
    • 18°
      Kézdivásárhely
    • 15°
      Barót
    • 16°
      Sepsiszentgyörgy
    • 18°
      Arad
    • 14°
      Gyulafehérvár
    • 15°
      Nagyvárad
    • 13°
      Beszterce
    • 17°
      Déva
    • 15°
      Nagybánya
    • 13°
      Marosvásárhely
    • 15°
      Zilah
    • 15°
      Szatmár
    • 15°
      Nagyszeben
    • 17°
      Temesvár
    • 16°
      Brassó
    • 19°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Veterán verdák vonultak Vásárhelyen


-A A+

Harmincöt oldtimer, vagyis 30 évesnél idősebb személygépkocsi, köztük Cadillac, Ford, Volkswagen, Ford perfect, Mercedes, Skoda, Fiat, IMZ, Citroen, Dacia, Trabant, valamint két veterán motorbicikli vonult végig Marosvásárhely utcáin szombaton. Az eseményt a marosvásárhelyi Classic Car Club szervezte.

Nem mind veterán, ami öreg, de szép…

Az igazi veteránok mellett olyan járművek is felvonultak, amelyek öregek ugyan, de több eredeti alkatrészt pótolni kellett már bennük, ezért nem felelnek meg a gyűjtők által felállított szigorú szabályoknak, viszont a retro érzést teljesen hozták, és a szenvedély hódolói láthatóan a szívüket is beleadták a szombat délutáni pózolásba. Olyan járművekkel is találkoztunk, amelyeket a tulajdonos saját ízlése szerint alakított, nagyjából megőrizve a régies külalakot. Így „ültetett” autót többet is számláltunk a parádén, meg egy hasonlóan átalakított motort is.

Marosvásárhelyen második alkalommal szervezték meg a parádét, csatlakozva az országos mozgalomhoz, amelyben további tizenöt városában az országnak vonultak fel a „nagyöregek”– tudtuk meg a szervezőtől. László Róbert a maszol.ro-nak elmondta, az őszi parádén valamivel kevesebben voltak, mint most, azóta néhány gépkocsit eladtak a tulajdonosaik, illetve néhányat éppen most újítanak fel. 

László Róbert a parádé legkorosabb gépkocsijával vonult végig a sor elején, egy 1932-es C4 típusú Citroennel. „2008 óta az enyém, 2009-től használom, azóta nagyobb problémája nem volt” – magyarázta, elárulva azt is, hogy hétvégenként használja a család, általában sétakocsikázásra, kis kiruccanásokra. A törzskönyvezett autó 15 évig múzeumi tárgy is volt, mielőtt Lászlóhoz került.

„Te ezt nem értheted!” – a civil sofőrök egy része érzéketlen maradt 

Az autótulajdonosoknak időben fel kell készülniük egy ilyen parádéra, hiszen ha nem használják rendszeresen a gépkocsit, akkor lehet, hogy már az indításnál baj van. 

Az elég hosszú felvonulási útvonalon - Dózsa György út, Kövesdomb, Tudor lakónegyed, Hosszú utca, Lajos király utca, Kárpátok sétánya és végül a Maros parti Sörpatika – többször előfordult, hogy nem indult egy-egy autó, vagy a körforgalomban való hosszabb várakozás miatt leállt és ezért félre kellett tolni. 

Mivel a szokatlan látvány nem hatott meg minden civil sofőrt, így a körforgalmaknál a veterán menet olyan betolakodókkal gyarapodott, akik legújabb gyártmányú városi terepjáróval szitkok közepette előzték ki a régi kisautókat. „Egyáltalán nincs ez a típusú kultúra kialakulva nálunk Vásárhelyen, az emberek nemcsak  hogy nem tudják mit kezdjenek egy ilyen látvánnyal, de van, hogy észre sem veszik, milyen értékek sorakoznak itt fel” – magyarázta László Enikő, aki egy pompás piros 1600 TL típusú, 1968-ból származó Volkswagennel robogott a felvonulásra. 

http://www.youtube.com/watch?v=DZ3nx-NHwqU&feature=youtu.be

A Classic Car Club által szervezett parádé lényege éppen az volt, hogy megmutassák a városnak, hogy léteznek még ilyen gépkocsik és vannak megszállott emberek, akiknek ez a hobbija. 

Erkölcsi értékrendet képviselnek

A veterán járművek szerelmeseit nagyon különböző okok terelték a szenvedélyük felé, ám igazi veteránautósnak az számít, aki szigorúan betartja a szakmai alapszabályokat. A részvevők szerint a közös hobbi ennek ellenére összetartja a társaságot, mivel ők egy erkölcsi értékrendet képviselnek. 

Természetesen van, aki egyértelműen nyerészkedési célból foglalkozik régi autókkal: sétakocsikázástól egész a kopott járművek aprólékos felújításáig ebbe bármi belefér. Van, aki romantikából, a régi filmek hangulatát idézi valahányszor bele- vagy ráül a veteránjára. 
A legtöbben azonban tiszta szerelemből választják az autót, ahogyan a leültetett Trabant tulajdonosa, vagy egy „hippi” Volkswagent benépesítő fiatalok. 

Szemlélet-, netán életmódváltást jelent ilyen járművel közlekedni? – tanakodtunk az egyik résztvevővel, aki érdeklődésünkre elmondta, nem is annyira váltásról van szó, mint inkább arról, hogy rátaláltak az igazi, a hozzájuk legközelebb álló stílusra. 
„Most már a digitális fényképezőgépet is lecseréltük hagyományosra, a görkorcsolyánk helyett is a régi, kerekes görkorcsolyát keressük” – osztotta meg velünk életérzését Nagy Beáta, aki egy harminc éves Simson Schwalbe kismotor utasaként érkezett a barátjával. „Azt mondja a barátom, én vagyok a szerelme, ez a gyönyörű vas pedig a csaja” – szemléltette Beáta a családi szenvedélyt és elárulta, az ő szíve vágya egy '66-os Fiat, ami „kicsi, ügyes, elegáns”: pont az ő személyiségéhez illik.

 



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X