• 2017. október 23., hétfő
    Gyöngyi
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • 12°
      Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 10°
      Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 11°
      Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5988 LEI
    • 1 USD = 3.9154 LEI
    • 1 GBP = 5.1585 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (június 21-28.)


-A A+



Menyhárt József a felvidéki MKP elnöke: „Vagy találunk utat magunknak, vagy csinálunk egyet.”

Megszólalt a héten a Felvidék.mában Szalai Erika és beszámolt a Dunamocson megtartott II. Duna-parti Piknikről, ahol a meghívott politikusok, újságírók, vállalkozók és más közéleti szereplők jelenlétében a Magyar Közösség Pártjának (MKP) több vezetője évértékelést tartott, majd eszmecserére került sor a szlovákiai magyar közösség számára fontos kérdésekről. Az idei találkozón bejelentették: mintegy félmilliárdos pénzügyi támogatás érkezik Magyarországról az ottani sajtó részére és szintén budapesti pénzből Esterházy Akadémia néven szellemi műhelyt hoznak létre a közélet iránt érdeklődő huszonévesek számára. 

Ezelőtt egy évvel, 2016. június 26-án, bevallottan hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Komárom és Párkánytól egyaránt 25 kilométernyi távolságra található, mintegy 90 százalékban magyaroklakta Dunamocson az I. Duna-parti Pikniket, amelynek célja a szervezők szándékai szerint az volt, „hogy teret adjon a közéletünkben érlelődő időszerű kérdések kötetlenebb megvitatásának, a felvidéki magyar közösségért munkálkodók közötti eszmecserének.”

A kitűnő konyhájáról és magyaros ételeiről fogalommá vált Dunamocsi Csárda festői környezetében megtartott első zártkörű rendezvényre MKP-s felvidéki magyar politikusok, vállalkozók és újságírók kaptak meghívót. A fórum ötletgazdája és egyben főszervezője, Vörös Szabolcs akkor így indokolta a kezdeményezést: „a rendezvény azért jött létre, hogy közelebb hozza egymáshoz a politikust, a vállalkozót, a médiában dolgozókat és a közélet iránt érdeklődőket.”

Történt ez mindössze két héttel az MKP érsekújvári tisztújító kongresszusa után, ahol csaknem teljesen megújult a felvidéki magyarok pártjának a vezérkara. Az itt jelenlevők elsősorban arra kívántak fókuszálni, hogy megvitassák az elkövetkezendő egy esztendő tennivalóit. „A cél az, hogy felállítsunk egyfajta jövőképet, amihez viszonyítva a következő találkozón felmérhető lesz, hogy mit sikerült teljesíteni és mit nem”fogalmazta meg a találkozó vezérgondolatát az I. Duna-parti Piknik tető alá hozója. Vele együtt a többi résztvevő is hitet tett amellett, hogy a kibeszélésnek, a közös gondolkodásnak csak akkor van értelme, ha annak lesz folytatása is. Megegyeztek, hogy egy év múlva újra találkoznak ugyanitt és a résztvevők megvonják a mögöttük hagyott esztendő mérlegét.

Az 1943-as Szárszói Találkozót, a magyar rendszerváltásban komoly szerepet játszó Lakitelki Sátort és a Kötcsei Találkozókat példának tekintő tavalyi „felvidéki piknikezők” közül Duray Miklós például egyebek mellett arról értekezett, hogy az MKP-nak a szlovákiai magyarság érdekképviseletén túlmenően is vannak halaszthatatlan teendői. Nevesítette is ezeket: sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a Szlovákiában élő többi kisebbségre és a magyarlakta régiókban élő szlovákokra is. Emellett újra kell gondolni az MKP felépítését és mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy a pártérdek és a civil szféra érdeke közelítsen egymáshoz.

Az új MKP-elnök, Menyhárt József múltév júniusának végén elégedetten szólt a pártvezetésben frissen megtörtént és ígéretesnek tűnő generációváltásról, majd arról, hogy már most el kell kezdeni a felkészülést a 2017-es őszi megyei választásokra. Nem habozott kimondani a talán legnagyobb dilemmáját sem, amire megoldást akar csapatával mihamarabb találni. „Gond van a fejekben, kiemelten a fiatalabb korosztályok kapcsán” – fogalmazott és úgy ítélte: „az ifjabb generáció nem tudja beazonosítani magát. Az MKP-nak olyan politikát kell folytatnia, amely segít helyreállítani a felvidéki fiatalok önképét.” Erre lehetőséget is látott, mert jól tudta: a tisztújítás nyomán megújult pártvezetés messzemenően elkötelezett abban, hogy hangsúlyosabban foglalkozzon ifjúság- és családpolitikával. Úgy vélte, mindezekhez megvan a hátországa is, mert „az aratnivaló sok, de van hadra fogható erő.”

Bárdos Gyula Csemadok elnök is amellett érvelt, hogy a felvidéki magyar politizálás jövője csak a közösség által elfogadott, hiteles emberekkel elképzelhető. Önkritikusan visszatekintve az elmúlt negyedszázadra, melynek során ő is csaknem mindvégig egyik meghatározó egyénisége volt a szlovákiai magyar politikai elitnek, rámutatott arra, hogy „’89-et követően a személyes és csoportérdek sokszor felülírta a közösség érdekeit.” Azt is kifejtette nyomatékosan: „Ha megújulásról beszélünk, új kommunikációra és új arcokra van szükség.”

Az újfajta kommunikáció érdekében, aminek fontosságát Berényi József, az MKP korábbi elnöke is nem győzte eléggé hangsúlyozni, a piknikezők többórás vitát is tartottak, melyen a felvidéki magyar televízió, rádió, nyomtatott és elektronikus sajtó helyzete, valamint a konzervatív újságírás esélyei kerültek terítékre. A közös gondolkodást felvezető vitaindító előadásában Pogány Erzsébet, a Felvidék.ma portált kiadó Szövetség a Közös Célokért igazgatója egy új szlovákiai magyar napilap létrehívása mellet érvelt, mert szerinte a pozsonyi Új Szó mellett a felvidéki magyarság képes még egy napilapot eltartani. Mint mondotta: „Önerőből, a sok hírportál összefogásával, a hetilap terjesztési és nyomdai tapasztalatával el kellene érnünk, hogy legyen egy olyan napilapunk, amely nekünk és rólunk szól. Erre kell magyarországi támogatást szerezni, megfelelő koncepciót letenni az asztalra és egymással szót értve, nem egymás lobbiját kioltva erre összpontosítani”

A vasárnap, június 25-én megtartott II. Duna-parti Piknikre a tavaly elhatározottak szellemében került sor, a rendezvény „politikai-blokkjában” megszólalók mindegyike tartotta magát az egy esztendővel korábbi vállaláshoz. A meghívottak – gyakorlatilag ugyanazok, akik tavaly is itt voltak – annak jegyében értékelték egy esztendő történéseit, hogy „mit sikerült teljesíteni és mit nem.”

A számvetést – mint olvasható Szegedi Erika helyszíni tudósításában – az MKP elnöke kezdte, aki utalva egy előző heti közvélemény-kutatásra, mely hosszú idő után, pontosabban hét év elteltével, első alkalommal mérte az MKP-t lehetséges parlamenti pártként, mindenekelőtt arról beszélt: a remélt pozitív elmozdulást tűnik visszaigazolni a Polis intézet felmérése. Ebben szerepe lehet annak, hogy „az elmúlt egy évben felállt egy új elnökség, megújult az MKP vezetése, melynek tagjai szakmai hozzáértésükkel a közösségeinket érintő témákban dolgoztak. Ezek között nagyon sok fiatal vállalt jelentős szerepet, ifjú titánként, tehát van, aki továbbvigye a stafétát.”

„Vagy találunk utat magunknak, vagy csinálunk egyet” címet viselő beszámoló tanúsága szerint az elmúlt egy esztendő pozitív hozadékaként említette az MKP első embere az új elnökség felállása és a rugalmasabb pártstruktúra megteremtése mellett a múltév novemberében Dunaszerdahelyen megvalósult Magyar-Magyar Párbeszédet, melyet azért kezdeményezett a magyar párt, hogy ott „megvitassák a felvidéki magyarságot érintő kérdések közül az oktatásügy helyzetét, s a jövőben ne csak a politikai pártok közötti vitára korlátozódjék az, hanem induljon el egy össztársadalmi együttgondolkodás.”

Az akkor minden résztvevő által elfogadott közös nyilatkozat a szlovákiai magyar iskolák megmaradása érdekében egyértelműen jelezte: a kisebbségi közösség számára stratégiai kérdésekben sikerülhet a közös nevezőre jutás. Viszont az is tény, hogy a biztató kezdet után a folytatás megtorpant, s a fél év múlva, november 4-én esedékes megyei választásokon, a legtöbb helyen megismétlődik majd az MKP–Híd vetélkedés, mely borítékolhatóan a szlovák jelölteket fogja majd kedvező helyzetbe hozni.

„A magyar-magyar párbeszéd előkészülete volt annak, ami a megyei tárgyalások során megmutatkozott” – fogalmazott a pártelnök s egyúttal utalt arra, miért nem sikerült a közös jelöltállítás Bugár Béláékkal: „regionális pártként a térségben hiteles arcai vannak az MKP-nak, ezért nem kell méltatlan alkukba belemenni.”

Menyhárt évértékelőjének végén az elmúlt esztendő eredményeit összegezte. Mint kiderült a részletes beszámolóból: van is mivel büszkélkedni. Viszont nem árult zsákbamacskát és arról is beszámolt, a mérlegkészítés aligha sikerülhetett volna ennyire pozitívan, ha nincs a magyarországi stratégiai partner megkülönböztetett odafigyelése, ami imponáló mértékű anyagi támogatásban öltött testet.

Olvassuk, miként hangzik mindez a helyszíni tudóstó tolmácsolásában. Ennek végén azt is megtudjuk, miért is lett a most bemutatott cikk címe az üzenethordozó és elszántságot tükröző „Vagy találunk utat magunknak, vagy csinálunk egyet.”

„Az elmúlt egy év eredményeit végezetül négy pontban foglalta össze az MKP elnöke. Elsőként a párt fiatalítását említette, amely továbbra is folytatódik, itt főleg a Via Nova fiataljaira számítanak majd. Második, fontos eredményként értékelte az MKP oktatási stratégiáját. Menyhárt megemlítette, hogy nemrégiben volt egy Fidesz-MKP találkozó Budapesten, amelyen a több órás egyeztetés során Orbán Viktor miniszterelnök nyomatékkal kérte, hogy készítsék el a felvidéki magyarok oktatási stratégiáját. „Ezt a találkozót nem mi kezdeményeztük, minket oda hívtak, ami nagy dolog szerintem” – fogalmazott Menyhárt József. Elmondta, az oktatás területén az MKP egy határozott stratégián dolgozik, amelyet Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke egy szakértői csapattal végez. Szólt a következő hónapokat meghatározó gazdaságélénkítő csomagról is, melynek megvalósítása még az idén megkezdődhet, és a felvidéki kis- és közepes vállalkozásokat segíti majd a Baross Gábor Alapon keresztül.

Negyedik pontként a média szerepéről beszélt az MKP elnöke, aki Churchillt idézve annak a véleményének adott hangot, hogy még mindig van irányított közbeszéd és vannak médiák, amelyek országos szinten ugyanazt szajkózzák. Ezért az MKP alulról építkezve, egy regionális erős sajtót próbál létrehozni, amelynek lesz nyomtatott és online változata is. „Ebbe szeretnénk bekapcsolni az összes jelenlévő hírportált, gyakorlatilag összesíteni az erőinket, egy csapatba állítani” – mondta. Menyhárt bejelentette: másfél hete a magyar kormány részéről döntés született, melynek értelmében félmilliárd forintot kap az MKP médiastratégiájának kidolgozására és beindítására a következő fél évben. „Reményeim szerint ezt a nagy összegű támogatást egy olyan alap kezeli majd, amely kikezdhetetlen, és amely erővel képviseli azt a szemléletet, amelyet a magyar közösség fontosnak tart” – fűzte hozzá.

Az MKP elnöke az ókori hadvezér, Hannibál szavaival fejezte be beszédét: „Vagy találunk utat magunknak, vagy csinálunk egyet”. Menyhárt szerint ebben az évben a megyén erővel kell prezentálni azt, hogy egy regionális párt az MKP, hiteles arcokkal. Ehhez kell simítani és felépíteni azt a kommunikációt, amelyet aztán folyamatosan életben kell tartani. „Azt az utat, amit egy év alatt megtettünk és napi munkával építettünk, az nem egy kis csapat, nem egy ember tette – közösen tettük. Az elődök tapasztalatára építve, a fiatalok hevével fűtve és a régióban való erős jelenlétünkkel kell ezt végig vinni. Kérem a további segítséget, kérem a bizodalmat az elnökség felé, kérem a kritikákat és kérem a pártoló mellénk állást is, mert így lehet csak közösséget építeni” – fejezte be beszédét az MKP elnöke a II. Duna-parti pikniken.”

A mérlegmegvonást Menyhárt elődje, a volt pártelnök, Berényi József folytatta, aki jelenleg Nagyszombat megye önkormányzatának alelnöke és ősszel indul megyéjében az elnöki posztért. Elmondta, nincsenek illúziói, hiszen csak a Híddal való együttműködéssel lehettek volna reményei a sikerre: „Bizonyos áldozatok felvállalásával megcsíphettük volna az elnöki pozíciót, de ezzel a véleményemmel kicsit egyedül maradtam. 23 százaléknyi magyarsági arány mellett egy megyében két magyar nemzetiségű jelöltnél a győzelem esélye nem nagy.”

Hadd tegyük hozzá itt a tisztánlátás kedvéért: az áldozatvállaló ez esetben, de nem csak itt, a Híd kellett volna, hogy legyen. Viszont már világossá vált az előzetes konzultációkon és ezért is szakadtak meg áprilisban az egyeztetések Menyhárték és Bugárék között, hogy a tárgyalófelek érdekei gyökeresen eltérnek és egyik fél sem hajlandó ezeken felülemelkedni. A Híd egy hosszú távú együttműködés alapjait szerette volna letenni, ami a jövő évi önkormányzati, majd a két és fél év múlva következő parlamenti választásokon folytatódott volna, amihez az első bizalomerősítő lépés lehetett volna a közös jelöltek állítása a novemberi megyei választásokon. Az MKP ezzel szemben úgy ítélte meg: előbb a személyi kérdésekben kell dűlőre jutni s minden más csak utána jöhet. Például ragaszkodott ahhoz, hogy Berényi jelölése nem lehet alku tárgya, s maga a pártelnök is kifejtette: hiába lenne akár az országos vezetés szintjén hajlandóság a kompromisszumokra, a felgyülemlett sérelmek okán olyan magas Bugárék elutasítottsága, hogy „vannak helyek, ahol elképzelhetetlennek tartják az együttműködést a Híddal.”

A másik megyeelnök-aspiráns, Farkas Iván szavaiból, aki Nyitra megyében indul magyar elnökjelöltként az MKP színeiben, ahol képviselőként jelenleg is tagja a területi önkormányzatnak, az derült ki a pikniken, hogy még matematikailag sincsenek esélyei a győzelemre. Ott ahol az olvasóink által e rovatban korábban bemutatott neonáci Marián Kotleba pártja egyre erősebben előretör, a szlovák pártok megtesznek mindent azért, hogy szoros összefogás jöjjön létre velük szemben. Ennek lehetnek kedvező hozadékai a magyar párt számára, mert Farkas szerint „az elmúlt 16 évet jellemző események, azaz a szlovák nagykoalíció és a magyarok ellenfeszülése most megtörni látszik. Innentől kezdve a nagy dilemma az lesz, hogy az eddigi mederben történő politizálást választják, vagy a Kotleba-párt elnökjelöltjének előretörését akadályozzák meg.”

A II. Duna-parti Piknik „politikai blokkjának” utolsó előadója Gubík László volt, aki a Via Nova elnöke az ifjúsági csoport tevékenységének aktualitásait ismertette, köztük a július 5-9. között megrendezésre kerülő V. Martosi Szabadegyetem részletes programját is. Cikkünk szerzője a Gubík által bemutatott tájékoztatóból egyetlen mozzanatot kívánt részletesen ismertetni. Ebből kiderült: a bőkezű budapesti támogatóknak köszönhetően új oktatási intézmény van születőben Felvidéken. Erről eddig a nyilvánosság vajmi keveset tudhatott meg azon kívül, hogy a politikus egy hónappal ezelőtt

bejelentette: régóta dédelgetett álmának megvalósulását tette most lehetővé a Bethlen Gábor Alap. „Eldöntöttem, hogy belevágok egy hosszú távú tehetséggondozó projektbe, és közéleti akadémiát alapítok. Iránytűként pedig Esterházy adja magát” – nyilatkozta a Felvidék.mának.

Iránytű tehát már volt, aztán meglett a finanszírozó is. Most pedig már lehetett konkrétumokról is beszélni Dunamocson négy nappal ezelőtt. Gubík – mint megtudható Szalai Erika cikkének záró részéből – ki is rukkolt egyes technikai részletekkel. A leglényegesebbet, azt hogy hol és kik biztosítják majd a képzést, egyelőre nem kívánta elárulni.  Mint közölte, mindezekről a közeljövőben megrendezendő „felvidéki Tusványoson”, a jövő hónap elején megrendezésre kerülő V. Martosi Szabadegyetemen fog majd szólni.

„Gubík László, a Via Nova elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a számbeli kisebbségi létben csak akkor maradhatunk meg, ha minőségben különbözni fogunk a többségtől. Ezért Esterházy János örökségére építve indítja el a mártír-politikus nevét viselő akadémiát, ahol a közélet, az újságírás és a politika iránt érdeklődő fiatalok képzését biztosítják. A nyilvánosság előtt eddig nem ismert konkrétumokról is szólt: jelentkezni 30 éves korig lehet, érettségizők még nem, de első éves egyetemisták már igen. A jelentkezési határidő várhatóan július vége. A jelentkezőktől 2-3 oldalas esszé megírását várják öt meghirdetett témában, illetve két ajánlólevelet is szükséges mellékelni köztiszteletben álló, tudományos területen vagy a közéletben tevékenyen szereplő személyektől, valamint csatolni kell egy motivációs levelet is. A papír alapú jelentkezést követően augusztusban sor kerül a szóbeli felvételi vizsgára, előreláthatólag 12-20 fővel a képzés szeptemberben indul.

A képzésről elmondta: négy szemeszterből áll majd, a képzéseken részt vevő hallgatók havi 200 eurós ösztöndíjban részesülnek, de bentlakást is tudnak biztosítani. Az oktatásról a továbbiakban elmondta, hogy a hallgatók csoportja az alapozást követően két körre válik: az Esterházy Körben politikusképzés, a Márai Körben pedig újságíróképzés folyik majd. A helyszínről Gubík annyit árult csak el, hogy a Martosi Szabadegyetem nyitónapján, július 5-én derül majd ki.”

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup