• 2017. október 22., vasárnap
    Elõd
  • 14°
    Kolozsvár
    • 14°
      Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • 12°
      Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • 15°
      Kovászna
    • 15°
      Kézdivásárhely
    • 14°
      Barót
    • 13°
      Sepsiszentgyörgy
    • 14°
      Arad
    • 15°
      Gyulafehérvár
    • 11°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 11°
      Szatmár
    • 16°
      Nagyszeben
    • 14°
      Temesvár
    • 13°
      Brassó
    • 18°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.5975 LEI
    • 1 USD = 3.8945 LEI
    • 1 GBP = 5.1203 LEI
    • 100 HUF = 1.4922 LEI

Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (február 15-21.)


-A A+



Hogyan látja Bugár Béla és Menyhárt József a Híd-MKP közötti tárgyalásokat?

Megszólalt a héten a szlovákiai magyarok napilapjában, az Új Szóban a Híd és az MKP elnöke és Finta Márknak, illetve Lajos P. Jánosnak nyilatkozva értékelték azt a régóta várt pártközi egyeztetést, melyre február 17-én került sor a pozsonyi Most-Híd székházában. Bugár Béla „csak az első, de szükséges lépésnek tartja a pénteki fordulót” és ezután következik az igazi próbatétel, mert „a megyei választások az első lépcső ahhoz, hogy lássuk, működhet-e az együttműködés, hogy kiderüljön, őszinte-e az együttműködési szándék, vagy vannak olyan térségek, ahol a gyűlölet ennél nagyobb, és nem lehet együttműködni.” Menyhárt József úgy ítéli meg: „A 2017-es év a következő évtized próbája lesz, nem csak a 2020-s választásoké. Most kell jó eredményt elérni, utána tudunk lépésről lépésre építkezni. S itt nem csupán az MKP-Híd szembenállásról van szó, hanem az egész társadalom megosztottságáról.”

A Most-Híd pozsonyi székházában, a Szlovákiában ősszel sorra kerülő megyei választásokról tárgyaltak a Magyar Közösség Pártjának (MKP) és a Most-Híd vegyes pártnak a vezetői pénteken, melyről aznap mi is beszámoltunk röviden,  az MTI által közölt tudósítást átvéve. A távirati irodát, mint mi is megírtuk, Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke tájékoztatta a felvidéki magyarok döntő többsége által régóta várt pártközi egyeztetésekről s ugyanő számolt be arról a nála érdeklődő MTI-nek, hogy ez a konzultáció az első volt azok sorában, amelyet a két párt a megyei választások témájában tervez, a következőre pedig az MKP központjában kerül sor, melynek időpontját még nem véglegesítették. Az Őry által elmondottakból az is kiderült: a tárgyalófeleknek az egyeztetések első fordulójában két kérdésben sikerült dűlőre jutni. Egyrészt megegyeztek, hogy a két párt nem indít egymás ellen megyeelnök-jelölteket, másrészt pedig megállapodtak a megyei választásokon való együttműködés konkrét lehetőségeiről, melyben a pártok regionális szervezeteire hárul a kiegyezés felelőssége. 

Minderről, mint láthattuk, az MKP második embere számolt be a Magyar Távirati Irodának s e tudósításban arról már szó nem esett, hogy a két tárgyalódelegációt vezető Bugár Béla és Menyhárt József a megbeszéléseket követően sajtótájékoztatót is tartott, ahol mindketten értékelték a jelenlévő újságírók előtt az egyezségre jutás hátterét és az elkövetkezendő időszak tennivalóit. A jelek szerint az MTI pozsonyi tudósítója nem tartotta fontosnak megjelenni a Most-Híd székházában és a helyszínről beszámolni arról, hogy ott valóban nagy horderejű és reményekre feljogosító áttörés történt a két eddig rivalizáló párt viszonyában, s ennek egy közös sajtótájékoztató keretében határozottan hangot is kívánt adni a két pártelnök.

Meggyőződésünk, hogy hasznos lett volna, ha a magyar közvélemény arról is értesül, amit a két párt első számú vezetője kívánt az odasereglő újságíróknak elmondani, miben látják ők a közös nevezőre jutás előzményeit és jelentőségét és hogyan vélekednek a továbblépés esélyeiről. Kár, nagy kár, hogy kihagyta ezt az eseményt, bizonyára halaszthatatlan egyébirányú kötelezettsége volt. Egyébre nem is mernénk gondolni…

Pedig nem lett volna fölösleges, ha Magyarországon és Kárpát-medence szerte is értesülhetett volna a nagyérdemű arról, hogy Menyhárt József szerint ott nagyon fontos lépést tettek meg a felvidéki magyarság megyei képviseletének megerősítése érdekében, meg arról is, hogy ez alkalommal az MKP elnök üzenetértékű megállapítást tett, melyre talán nemcsak Felvidéken érdemes odafigyelni: „az a hétévnyi árokásás és egymás ellen feszülés a következőkben senkinek nem használ, hisz´ha belegondolunk, hogy most erős megyei képviselettel rendelkezik a felvidéki magyarság, és hogyha ezt tartani akarjuk, akkor mindent meg kell tenni, és meg kell hozni a hasznos döntéseket."

Hasonlóképpen, úgy gondoljuk az is jó lett volna, ha a Dunától délre, meg másutt is olvashatják a Bugár Béla által ott elmondottakat: „a két párt már nem engedheti meg magának, hogy bármely választási kampányban – legyen az parlamenti, megyei vagy helyhatósági voksolás – folytatódjon a sárdobálás.” Továbbá a szintén tőle származó, reményekre feljogosító és konstruktív állásfoglalást: „A tét az, tudunk-e úgy együttműködni, hogy az, ami az elmúlt hét évben felhalmozódott, azt minél inkább lefaragjuk a két párt együttműködése területén, és amennyiben ezt meg tudjuk tenni, ha központilag ebben megegyezünk, akkor azt kell sugallnunk, hogy ugyanennek a rendszernek kell működni lent is".

Az általunk ismeretlen okból történt tudósítói mulasztás már megesett, hadd ne is vesztegessünk rá több szót. Helyette inkább, hiszen a pozsonyi Trnavská cesta 37-ben, a Most-Híd székházban múlt péntek délután és este történtek joggal tarthatnak igényt arra, hogy legalább a maszol olvasói értesülhessenek az ott történtekről, lássuk miként értékelte a szlovákiai magyar-magyar kiegyezés érdekében tett, az áttörés esélyét kínáló tárgyalásokat Bugár Béla és Menyhárt József, a Most-Híd és az MKP elnöke.

Megtehetjük ezt annál is inkább, mert a szlovákiai magyar sajtóban ennek hatalmas visszhangja volt, több orgánum, közöttük elsősorban az Új Szó pedig több cikket is szentelt az eseménynek, a Hírek.sk portál pedig nemcsak részletes tudósítást közölt a helyszínről, hanem egy fotógalériát is közreadott a beszámolójában, melyből cikkünk fotóillusztrációi származnak. Az Új Szó utóbb pedig arra is vállalkozott, hogy két munkatársa, Finta Márk illetve Lajos P. János révén interjút készítsen a két pártelnökkel, ami Bugár és Menyhárt a Híd–MKP tárgyalásokról címmel jelent meg.

Szlovákia lakossága 2017 novemberében választ megyei képviselőket és megyeelnököt, a helyhatósági választás pedig egy évvel később, 2018 novemberében lesz esedékes. Egy nemrég elfogadott alkotmánymódosítás értelmében pedig 2022-ben a helyhatósági és a megyei választásokat együtt tartják meg. E várható permanens választási „nagyüzem” ismeretében az elsőként megszólaltatott Bugár Béla csak az első, de feltételemül szükséges lépésnek tartotta a pénteki tárgyalást. Úgy ítélte meg, a tét sokkal nagyobb, minthogy az csak az őszi megyei megmérettetésekre korlátozódna, „a megyei választások az első lépcső ahhoz, hogy lássuk, működhet-e az együttműködés, hogy kiderüljön, őszinte-e az együttműködési szándék, vagy vannak olyan térségek, ahol a gyűlölet ennél nagyobb, és nem lehet együttműködni.”

A Most-Híd elnöke nem véletlenül szólt kiemelten a „megálljt parancsolni a gyűlölködésnek”-ígényéről, mert prominens MKP-s felvidéki magyar politikusok és magyarhoni elvbarátaik, akárcsak a szócsöveikként működő médiájuk a vegyespárt elnökének gyalázásával, hazaárulózásával kelnek és fekszenek. Magunk is, e helyen többször tettük szóvá már, hogy milyen nemtelen és ízléstelen támadások célpontja volt az elmúlt években, két országban is Bugár Béla és az általa irányított párt azok részéről, akik folyamatosan az egység szükségességéről papolnak, de bort isznak és vizet prédikálnak, mindig és elszántan a széthúzást szolgálják, mert lételemük a viszályszítás. Ismételni magunkat nem akarjuk, de a legfrissebb példa szóbahozásától viszont nem tekinthetünk el, mivel az ügyeletes megmodóemberek egyike épp a mostani egyeztetése előestéjére időzítette agresszív támadását a Most-Híd ellen.

Miközben javában folytak a pénteki magas szintű egyeztetések előkészületei és Bugár már arról nyilatkozott, hogy az őszi regionális választás a Most-Híd és az MKP közötti együttműködés tesztje lehet, Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője azt fejtegette ezzel egy időben, szerdán, hogy ezt butaságnak tartja, mert: „A megyei választásoknak semmi közük a parlamenti választásokhoz, a parlamentinek pedig a helyhatóságihoz, még a választási rendszerek is mások. Bugár úr egy dolgot akar, korrumpálni az MKP-t, azt akarja, hogy az MKP egyetértsen azzal a komolytalan politikával, amit a Híd művel azzal, hogy belépett ebbe a kormánykoalícióba.” További okfejtésében pedig alább is tudta adni, amivel

kínos magyarázkodásra kényszerítette pártját, mert expressis verbis és többes számban kijelentette: „úgy véljük, hogy a Most-Híd párt egy bizniszpárt, a politikai biznisz pártja is”, ezzel a politikai formációval pedig „az MKP nem szeretne egy korrupciós pöcegödörbe lépni.”

Ezért is tartotta a tárgyalások mostani első fordulójában fontosnak az egyoldalú sárdobálás megszüntetésének szorgalmazását Bugár, és ezért válaszolta arra a kérdésre, mely azt firtatta, hogy vajon „az egymás elleni kampány tilalma csak a megyei választásokra vonatkozik?” a következőket: 

„Nem, általában érvényes, hogy nem indítunk a másik ellen lejárató kampányt. Érvényes a választások közti időszakokban is. Elmondtuk, hogy amennyiben az egyik párt valamelyik országos képviselője vagy akár helyi szervezetének elnöke negatív, támadó jellegű kijelentést tesz a másik párt bármelyik tagjáról, azt az illetékes párt vezetői leállítják. Ha tehát valamelyik vezetőnk támadná az MKP-t vagy annak elnökét, akkor az én feladatom lesz leállítani. És ezt ugyanolyan nyíltan kell tenni, ahogyan a lejáratás történt: ha például az Új Szóban, akkor nekem az Új Szóban kell ugyanúgy rendbe tennem, és el kell mondanom, hogy az ilyen ember vagy elfogadja a párt véleményét, vagy pedig nem tudunk vele tovább együttműködni. Az őszinte együttműködéshez ez kell. Tegnap tárgyaltunk Őry, Csáky és Gubík kijelentéseiről is. Az nem működik, hogy együtt akarunk működni, a másik párt EP-képviselője pedig bizniszpártról beszél és pöcegödörrel példálózik a Híd kapcsán.” 

Azon túl, hogy sikerült megegyezni, a Most-Híd és az MKP egymás ellen nem indít novemberben megyeelnök-jelöltet, a tárgyalások másik kardinális kérdésében is megtörtént a közös nevezőre jutás. Megállapodtak a helyi szintű együttműködés szorgalmazásában. Ennek gyakorlatba ültetése kemény diónak ígérkezik, hiszen a regionális szervezetekben egyaránt megtalálhatók a kiegyezés hívei és annak megveszekedett ellenzői is. A valódi próbatétel valóban ezen a szinten fog majd eldőlni s ezt Bugár is így látja az első tárgyalási kör után:

„A konkrét megegyezéseket a megyei szervezetekre bíztuk, ők fognak tárgyalni, ha nincs egyezség, akkor még egyszer átvesszük a lehetőségeket, és utána eldöntjük, hogy hogyan tovább. Abban is egyetértettünk, hogy igyekezni kell, hogy ne indítsunk egymás ellen megyeelnökjelölteket. Figyelmeztettünk ugyanakkor arra, hogy egyik párt sem „káderezheti” a másik jelöltjét, vagyis például a komáromi szervezet nem mondhatja azt, hogy nem értünk egyet a jelölttel, mert akkor a galántai vagy a dunaszerdahelyi szervezet is mondhatja a másik párt jelöltjére, hogy mi meg őt nem tudjuk támogatni. Szükség volt erre a megbeszélésre, de az eredményt akkor fogjuk látni, ha kiderül, hogy a megyék hogyan gondolkodnak.” 

Menyhárt József az Új Szó munkatársával beszélgetve mindenekelőtt a megbeszélések jó hangulatát kívánta kiemelni, amit szerencsére nem tudott beárnyékolni a veterán károgók méltatlan hangulatkeltése, az alpári „pöcegödrözés”:

„Konstruktívnak tűnt. Ha a másik fél nem fogadott volna el semmit, gyorsan véget is ért volna, ám nem így történt. Mindkét fél védte a saját álláspontját, a Híd azt, hogy vagy mindenütt meg kell egyeznünk, vagy sehol. Én már korábban is elmondtam, hogy az MKP számára mindenütt megegyezni nem elfogadható szempont, ugyanis a pártunk struktúrájából adódóan nálunk csak ott lehet megegyezni, ahol ezt a helyi szervezetek is akarják. A pénteki találkozónak ez lett a végkimenetele, a döntést a pártok alsó szintjeire utaljuk, a kerületi tanácsok hamarosan egyeztetni fognak. Ezután látjuk majd, hol lehet eredményes az együttműködés és hol nem. Szerintem a döntés pont ebből adódóan lesz hiteles, a helyi szervezetek tudják, hol érdemes együttműködni.” 

Ezt követően arról szólt, hogy a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor élesen eltérő tapasztalatokat hoztak az akkori helyi kiegyezési kísérletek az MKP és a Most-Híd között, mi változott meg mára?

„Most 2017-et írunk, a fogyásunk pedig még erősebben mutatkozik. A szórványban, ahol egyébként is nagyon kicsi a merítés, egymás ellen indulni nem járna eredménnyel, még megyei pozícióinkat is elveszítenénk. Az együttműködés haszna pont itt mutatkozna meg. A tömbben nem csupán a pártok jelöltjei mérkőznek meg, hanem a függetlenek is, más pártokról ne is beszéljünk. Ami 2013-hoz viszonyítva más lesz, az épp az, amiben pénteken megegyeztünk: hogy korrekt kampányt folytatunk, programokról, jelöltekről beszélünk, nem más pártok sározásával próbálunk előnyhöz jutni.”

Mint láttuk, Bugár számára – és tegyük hozzá, teljes joggal – alfája és ómegája a szlovákiai magyar-magyar kiegyezésnek a zsigeri gyűlölködés megszüntetése, továbbá az, hogy személyének és pártjának fenekedő ócsárlói fejezzék be egyszer s mindenkorra a lélek- és közösségromboló áldatlan tevékenységüket. A miként lehet megakadályozni egy decentralizált pártban a sárdobálást és mit kíván a pártvezetés tenni, ha ez mégis bekövetkezne olyan nyomasztó tehertételt jelent, aminek súlyosságával Menyhárt József is tisztában van, s nem is kívánt az erre vonatkozó újságírói kérdés elől kitérni:

„Nagyon sok olyan megyei képviselőnk van, aki becsületesen végigdolgozta az elmúlt négy évet. A megyében nagyon komoly döntési hatáskörök vannak, és ahol nincs ilyen képviseletünk, teret vesztünk. Az eredményeinkre kell összpontosítani, egyértelműen kommunikálni ezeket. Aki ezzel foglalkozik, annak nincs ideje mások sározására. Mintha az ember futóversenyen venne részt: ha mindig oldalra pislog, rosszabb eredményt ér el, mint ha előre figyel. Egyértelmű célok meghatározásával tudjuk megszólítani a választókat, sokkal korrektebbül, mintha mások eredményeit próbálnánk dehonesztálni.”

A mostani tárgyalási fordulóban, melyre mindkét fél úgy tekintett, hogy az egy hosszabb egyeztetési folyamat első állomása volt, az MKP és a Most-Híd vezetői megegyeztek abban is, hogy folytatják a tárgyalásokat, a legközelebbi találkozóra pedig az MKP pozsonyi székházában kerül sor. Értelemszerűen akkor már érdemi döntések előkészítéséről kell majd konzultálni, azaz ahogyan az MKP elnök fogalmazott az Új Szó munkatársának: „ott már jelöltekről, konkrét egyezségekről, vagy épp arról tárgyalunk majd, hol nem tudtunk megegyezni.” 

Az egyeztetéseknek ebben a korai fázisában Menyhárt nem is kíván állást foglalni pártjának biztos befutóként beharangozott lehetséges jelöltjeiről, köztük pártelnök-elődje, Berényi József, Nagyszombat megye önkormányzati alelnökének esetleges újrajelöléséről. Ehelyett inkább arról szól, ami személyi kérdéseknél lényegesen fontosabb, mert azzal az egész szlovákiai magyar közösség számára tud pozitív üzenetet megfogalmazni és felelni azoknak, akik a partvonal szélérő vagy azon kívül csak hurrogni képesek. Ezt így tette meg:

Sokan kritizáltak minket, miért tárgyalunk egyáltalán, hiszen jobb a pozíciónk. De mi nem alibiből egyeztetünk, és a másik oldalról is éreztem, hogy ennek számukra is tétje van. Nagyobb áldozatot mi hozunk, de itt nem az MKP-ról van szó, hanem az egész magyar közösségről.” 

Megszólalása végén az MKP elnöke a fentiek szellemében válaszol az őt kérdezőnek arról, hogy miként látja a jövőt, vajon megszűnhet a szekértáborosdi, vajon képes lesz túllendülni a két párt az elmúlt évek feszültségein?

„Hét év „hidegháborús” viszonya után egyik pillanatról a másikra nem fogják szeretni egymást azok, akik eddig kritizálták a másik felet, vagy dobálták rá a sarat. Ez egy adok-kapok viszony volt, és egyik fél sem maradt adós. A 2017-es év a következő évtized próbája lesz, nem csak a 2020-as választásoké. Most kell jó eredményt elérni, utána tudunk lépésről lépésre tovább építkezni. S itt nem csupán az MKP–Híd szembenállásról van szó, hanem az egész társadalom megosztottságáról.” 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup