Bejártuk a Vallásszabadság Házát, Kolozsvár egyik legmenőbb belső terét
  • 2018. szeptember 18., kedd
    Diána
  • 26°
    Kolozsvár
    • 21°
      Csíkszereda
    • 27°
      Székelyudvarhely
    • 20°
      Gyergyószentmiklós
    • 27°
      Székelykeresztúr
    • 19°
      Kovászna
    • 22°
      Kézdivásárhely
    • 21°
      Barót
    • 21°
      Sepsiszentgyörgy
    • 29°
      Arad
    • 26°
      Gyulafehérvár
    • 28°
      Nagyvárad
    • 20°
      Beszterce
    • 21°
      Déva
    • 28°
      Nagybánya
    • 26°
      Marosvásárhely
    • 28°
      Zilah
    • 28°
      Szatmár
    • 26°
      Nagyszeben
    • 29°
      Temesvár
    • 21°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6478 LEI
    • 1 USD = 3.9793 LEI
    • 1 GBP = 5.2258 LEI
    • 100 HUF = 1.4303 LEI

Bejártuk a Vallásszabadság Házát, Kolozsvár egyik legmenőbb belső terét


-A A+

600 éves műkincsek, középkori pince és szarvasrajz, rekonstruált 19. századi polgári miliő, titkos ajtók – mindezt Kolozsvár egyik legrégebbi háza, a 15. század elejére visszavezethető unitárius püspöki ház rejti. A Mátyás király szülőházával egyidős épület emeletén működik július elejétől a Vallásszabadság Háza, ahol az unitárius egyház valláskutató központot, kiállító- és előadóteret rendezett be az 1568-as tordai vallásügyi határozat 450. évfordulójára. Érdemes a Kolozsvári Magyar Napok alatt, vagy más alkalmakkor vezetővel bejárni az épületet, mert így a kiállított műkincsek és régészeti leletek mellett az intelligens, utókorbarát felújítás részleteit is észre fogjuk venni.

Ez a fotó kakukktojás a válogatásban: nem a mostani épületbejáráson, hanem a Vallásszabadság Háza avatóünnepségén készítette Tasi Annabella kolleganőm.Ha sikerült beazonosítani a házat (1989. december 21. sugárút 14.), ráközelíthetünk a részletekre. A gótikus kapu zárókövén az S. T. monogramot azonosították be a művészettörténészek, ez annak az ismeretlen, de minden bizonnyal nagyon módos kolozsvári polgárnak a címere, aki a 15. század második felében az addig két különálló házat boltíves kapubejáróval egyesítette.Eredetileg ugyanis két ház volt itt, egy nagyobb, ahol most vendéglő üzemel, és egy kisebb, nagyjából a mostani könyvesbolt helyén. Ez utóbbi ajtaját reneszánsz ajtókeret díszíti, amely a mai Unitárius Kollégium helyén álló egykori lakóházból származik.A ház legkorábbról megmaradt része a középkori pince. A szakszerűtlen útépítés során egyszerűen beomlasztották egyik sok száz éves boltívét, amit így a restaurátorok kénytelenek voltak betonívekkel alátámasztani.A pince falán láthatók még az építkezéskor használt faállványzat habarcsban megmaradt nyomai.Az emeleten is látható egy rész a középkori falból, a koromnyomokból ítélve itt ún. füstház volt, az a helyiség, ahová a fűtés-főzés melléktermékét vezették el.Az épületben jól elkülöníthetőek a sokszoros változtatások nyomai. Az unitárius egyház csak 1883-ban vásárolta meg az épületet, azelőtt számos család lakott benne és változtatott rajta a saját igényei szerint. Ezt a régi, szűk lépcsőt, amelynek a kapaszkodóját láthatóvá tették a restaurátorok, az 1700-as években beköltöző Wesselényi család már nem használta, helyette széles lépcsőházat építtetett.A Wesselényi család talán még látott ilyen faajtót a házban. Ez a reneszánsz darab Nyárádszentlászlóról származik.Ugyanebben a szobában a nagybányai festőiskola egyik alapító tagjának, Thorma Jánosnak a munkái láthatóak, korabeli polgári miliőben. A berendezés nem tartozik szorosan a házhoz, bár valószínű, hogy az 1883 után itt lakó püspökök hasonlóan elegáns környezetben éltek.Ez a leendő valláskutató központ bútorzata, átlátszó asztallapba épített régészeti leletekkel. A teremben az erdélyi felekezetek együttélésének történetét feltáró kutatók dolgozhatnak majd.A házban unitárius vonatkozású kegytárgyakból és dokumentumokból rendeztek be kiállítást. Ez például Dávid Ferenc kelyhe és a prédikációit tartalmazó könyv. De látható itt 600 éves török imaszőnyeg is, ami adományként kerülhetett az egyházhoz valamelyik sikeres útjáért hálás kereskedőtől.Ez volt a ház legreprezentatívabb terme, most az unitárius püspökök arcképei díszítik és rendezvényeket tartanak itt.Falburkolata középkori falat rejt, Barazsuly Viki, a Korzo Egyesület idegenvezetője épp ezt mutatja egy titkos ajtó felnyitásával. A restaurálás során a legkevésbé „invazív” és a legkönnyebben visszabontható beavatkozásokat választották a szakemberek.A kályhacsempe is hordozhat politikai üzenetet: az Izraelt megtámadó Holofernészt a bibliai történet szerint Judit egyedül, csellel győzte le, a történet megjelenítése pedig arra utalt, hogy a kis, gyenge Erdély is le fogja győzni az erős török ellenséget. A csempedarabot más, feleslegessé vált hulladékkal együtt töltelékként használták későbbi átépítés során, így őrződött meg.Szintén a régészeti kiállítás része ez a 600 éves váza, ami csodával határos módon egyben maradt meg a pincében.Az épületbejárás végén ezzel az alig kivehető középkori szarvaskörvonallal örvendeztették meg a látogatókat. A Vallásszabadság Háza a 9. Kolozsvári Magyar Napok alatt több programot is szervez, ezek itt érhetőek el.