FRISSÍTVE - Elhunyt Kányádi Sándor
  • 2018. szeptember 21., péntek
    Máté, Mirella
  • 14°
    Kolozsvár
    • 10°
      Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • 10°
      Barót
    • 10°
      Sepsiszentgyörgy
    • 16°
      Arad
    • 13°
      Gyulafehérvár
    • 16°
      Nagyvárad
    • 10°
      Beszterce
    • 12°
      Déva
    • 13°
      Nagybánya
    • 14°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 13°
      Szatmár
    • 12°
      Nagyszeben
    • 16°
      Temesvár
    • 10°
      Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6519 LEI
    • 1 USD = 3.9743 LEI
    • 1 GBP = 5.2505 LEI
    • 100 HUF = 1.4382 LEI

FRISSÍTVE - Elhunyt Kányádi Sándor


-A A+

FRISSÍTVE - Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze. Szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.

Kányádi Sándor Nagygalambfalván született 1929. május 10-én. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2017 decemberében Prima Primissima-díjjal tüntették ki. Kányádi Sándor 1950 óta publikált, gyermekeknek szóló verseskötetei (Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya) mellett drámai hangú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek meg.

2009-ben jelent meg Előhang című könyve, amely verseit és műfordításait tartalmazza. Válogatott versei jelentek meg 2012-ben a Székely könyvtár-sorozatban, és 2013-ban a budapesti Holnap gondozásában. A Corcovado Krisztusa. Válogatott versek és műfordítások címmel jelent meg gyűjteményes kötete 2015-ben a budapesti Szent István Társulat kiadásában.

Volt egyszer egy kis zsidó. Erdélyi jiddis népköltészet című, saját fordításait tartalmazó válogatáskötetét a Koinónia Kiadó adta ki 2010-ben. A kötetet Jánosi Andrea illusztrálta, a hozzá tartozó CD-mellékleten pedig a Gryllus testvérek és Szalóki Ági előadásában hallhatóak a megzenésített költemények. Három olyan lemez is született, amelyen a Kaláka, illetve Gryllus Dániel zenéivel kizárólag Kányádi-versek hallhatók: az első 2004-ben a Hangzó Helikon-sorozat induló kiadványa, a költő 75. születésnapjára időzített Kaláka-Kányádi album volt, ezt követte négy évvel később a Fehéringes versek című CD a költő felnőtteknek szóló munkáival, majd 2009-ben újabb Kaláka-Kányádi-lemez, ezúttal a gyerekeknek.

Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

Dávid Gyula: azt mondta ki, amit mindnyájan éreztünk

Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész szerint Kányádi Sándor a verseiben "azt mondta ki, amit mindnyájan éreztünk, csakhogy ő ki is merte és ki is tudta úgy mondani, hogy az magas művészet volt". H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója azt hangsúlyozta: eseménnyé vált minden olyan rendezvény, amelyen Kányádi Sándor is részt vett.

Dávid Gyula az MTI-nek adott nyilatkozatában felidézte: egy évvel járt Kányádi Sándor fölött a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban, és akkortól tartott a barátságuk, amikor 1944-ben cserkésztáborozóként éppen Kányádiékhoz osztották be segíteni a mezőgazdasági munkában. Így a kezdetektől követhette Kányádi Sándor pályájának a kibontakozását, alakulását.

Abban látta Kányádi költészetének a nyitját, hogy nagyon egyszerűen, nagyon közérthetően tudott elmondani olykor mellbevágó dolgokat is. "Kezdő költőként Arany János szellemében, de az akkori idők költészeti igényét túllépve, tisztán tudott szólni tiszta és igaz érzésekről, és ezt a képességét akkor is megőrizte, amikor ezek az érzések bonyolultakká váltak. Azt mondta el helyettünk, amit mi is éreztünk, de amit nem tudtunk szavakba önteni" - fogalmazott az irodalomtörténész. 

Azt is felidézte, hogy Kányádi nagy hangsúlyt fektetett az olvasókkal való személyes kapcsolat kialakítására. Elmondta: sokszor vett részt könyvbemutatókon, író-olvasó találkozókon Kányádi Sándorral, aki mindig elvarázsolta a közönséget. "Mindig azt éreztem, hogy a mesélése által el tud feledtetni mindent mindenkivel" - fogalmazott. Megemlítette: szívesen mesélt gyermekközönségnek is, "mert tudta, hogy a jövő a gyerekek lelkében van, akiknek már ebben a korban meg kell tanulniuk tisztán, szépen élni és írni". 

H. Szabó Gyula: Nobel-díj közelébe kerülhetett volna

A Kányádi Sándor meséléséről gyermekként szerzett élményeket említette H. Szabó Gyula is, a költő megannyi verseskötetét megjelentető Kriterion könyvkiadó igazgatója. "Nagyon mély benyomást gyakorolt mindannyiunkra. Nem csodálkoztam azon, hogy akkora sikerrel járta az iskolákat, és minden író-olvasó találkozót, könyvbemutatót valóságos eseménnyé avatott" - fogalmazott a kiadóigazgató. 

H. Szabó Gyula a versek mellett az erdélyi száz és jiddis népköltészeti fordításait is rendkívül jelentőseknek találta. Úgy vélte: ezekkel a fordításokkal tudatosan próbálta Erdély kulturális sokszínűségét felmutatni.  "Úgy érzem: a költészete értéke alapján odakerülhetett volna a Nobel-díj közelébe, csak nem volt olyan lobbierő mögötte, mint mások mögött. Nemcsak arra volt képes, hogy a romániai magyar költészet 1990 előtti ellenálló korszakában a legfontosabb gondolatainkat megszólaltassa, hanem képes volt átalakulni, és az új körülmények között sem veszítette el költői egyensúlyát, habitusát" - jelentette ki H. Szabó Gyula. 

A kiadóigazgató sajnálatosnak tartotta, hogy a kolozsvári magyarság nem tudta Kányádi Sándort a városban tartani azt követően, hogy a régi tulajdonos visszaigényelte a lakást, amelyben lakott. "Kényszerből hagyta el Kolozsvárt, és ez még sokáig fogja a lelkiismeretünket bántani" - fogalmazott H. Szabó Gyula.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X