Erdélyi sci-fi regényt mutattak be a Várkert Fesztiválon
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • 11°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 11°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 11°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • 10°
      Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 11°
      Arad
    • 10°
      Gyulafehérvár
    • 13°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 12°
      Nagybánya
    • 10°
      Marosvásárhely
    • 12°
      Zilah
    • 12°
      Szatmár
    • 10°
      Nagyszeben
    • 12°
      Temesvár
    • Brassó
    • 16°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6578 LEI
    • 1 USD = 3.9575 LEI
    • 1 GBP = 5.1941 LEI
    • 100 HUF = 1.4395 LEI

Erdélyi sci-fi regényt mutattak be a Várkert Fesztiválon


-A A+

Zágoni Balázssal A Gömb című könyvéről beszélgetett Papp Attila Zsolt szombaton, a Várkert Fesztiválon. A Barni-könyvek szerzője főként gyerekeknek szánt írásaival debütált idáig, azonban fia kamaszkora valóban megihlette, így fogott hozzá a kalandregény megírásához. Filmszerű elbeszélés, amely a felnőtteket is ugyanúgy vonzza, mint a fiatalokat.

Az alkotás a Fekete fény sci-fi sorozat első kötete, amelyben két generációval később játszódó, disztópikus világ tárul az olvasó elé, a képzelt jövőben. A történet alappillére a városállamok rejtett izgalma, vagyis, hogy a világ nem globalizálódó, hanem fragmentálódó, lokalizálódó univerzum felé halad.

„Ki kellett találni egy ilyen rendszernek az előzményeit, következményit és szociális hátterét. Mit jelent az, hogy adósságot öröklünk a szüleinktől, hogy nagyikat varrnak a nyakunkba, valamint, hogy miben nyilvánul meg egy cinikus városvezetés” – fogalmazott a szerző. 

A könyv három szintre épül: van egy kalandregény vonulata, amely magával sodorja a befogadót, a második egy futurisztikus, szociológiai lépcsőfok, a harmadik pedig a transzcendens, azaz a Gömbbel való találkozás. Zágoni Balázs felvázolta: az elődök adósságának felvállalása előfeltétele annak, hogy valaki bármilyen városi szolgáltatásban részesülhessen, aki erre nem hajlandó, az kiköltözhet a városból. A városon kívül élők kolóniákba tömörülnek, és egy fal jelzi, hogy a társadalom peremére szorítottak.

A szerelmi szál sem maradhat ki a könyvből, Vik és Alja két polarizált világból valók, a fiú gombászkolóniában él, míg a lány a város lakója. Románcuk természetes válaszreakció arra, ahogyan a társadalom él, a nagy szabatosság ellenére ők visszatérnek a gyökerekhez, a tisztasághoz, kapcsolatuk lovagromantikával hozható párhuzamba. Ezután pedig a címadó Gömb került terítékre, amely Papp Attila Zsolt szerint deus ex machina elemként avatkozik bele a cselekménybe. Kérdéses, hogy ki vagy mi irányítja, félni kell tőle, vagy esetenként segít.

Végezetül Zágoni Balázs megemlítette, hogy a regényben felismerhetőek az erdélyi tájak, de legfőképpen nyelvezete árulkodik hovatartozásáról, hiszen transzilvanizmusokkal tarkított. Dóka Péter, a könyv szerkesztője arra törekedett, hogy ezeket minél jobban megőrizze a szövegben, a csóré szó például egy a sok közül, amelyet a magyarországi Móra kiadónál nem értettek meg.

A beszélgetés után lehetőség nyílt dedikációkat kérni a szerzőtől.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X