• 2018. október 20., szombat
    Vendel
  • 11°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • 10°
      Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • 10°
      Sepsiszentgyörgy
    • 10°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 12°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • 11°
      Déva
    • 11°
      Nagybánya
    • 10°
      Marosvásárhely
    • 11°
      Zilah
    • 11°
      Szatmár
    • 13°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • 10°
      Brassó
    • 15°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6669 LEI
    • 1 USD = 4.0761 LEI
    • 1 GBP = 5.3090 LEI
    • 100 HUF = 1.4425 LEI

460 éves Csíkszereda, kétnapos „időutazásra” hívnak


-A A+

Csíkszereda várossá nyilvánításának 460. évfordulója alkalmából a Csíki Székely Múzeum 2018. április 19-20-án helytörténeti konferenciát szervez az intézményben. A tervezett előadások Csíkszereda mai közigazgatási területét érintik, a kezdetektől egészen az 1989-es forradalomig.

Csütörtökön és pénteken kétnapos időutazásra hív Csíkszereda: ugyanis a Csíki Székely Múzeum a szervezője és helyszíne a város cím megszerzésének 460. évfordulójára szervezett szakmai konferenciának. Az esemény meghívója szerint a konferencia jól illeszkedik a készülő – várhatóan augusztusban megnyíló – várostörténeti kiállítás elméleti hátterének megalapozásába, és a szervezők szerint ez segítheti a kiállítás könnyebb megértését is.Amint arról tájékoztattunk, 7 teremben, mintegy 500 négyzetméteren terül majd el a kiállítás, mely az Árpádházi-időktól kezve a Ceaușescu-éra végéig terjedő időszakot mutatja be: bepillanthatunk például sörfőzdébe, patikába vagy mészárszékbe is, de az 1989 előtti csíkszeredai panellakások egyikének ablakain is be-bekukucskálhatunk majd – miközben a Kondukátor hatalmas, 2 x 2 méteres fényképe tekint le majd ránk.

„Ne dobd ki!” jeligével adománygyűjtő felhívást tett közzé a Csíki Székely Múzeum, mely szerint 1960-as évekbeli szobabútort keresnek a múzeum készülő várostörténeti kiállítására. Arra kérik a lakosságot, hogy ha valaki megválni szándékszik az ebből az időszakból származó vitrines szekrényétől, tévéasztalától, vagy foteljeitől, jelezze az intézmény e-mail címén (info@csikimuzeum.ro) vagy telefonszámán: 0753/073531.

A kétnaposra tervezett konferencián olyan előadásokat hallgathatunk, amelyek a település történetét különböző szempontok alapján mutatják be: egyrészt régészeti, néprajzi kutatásokról hallhatunk, de a politika, társadalom, kultúra, városfejlődés, intézménytörténet tematikában is hallhatunk előadást. A kétnapos konferencia programja a település kialakulása, az újkori város, a város a századfordulón, Csíkszereda a világháborúk forgatagában és a szocialista város blokkokba szerveződik. Föltűnő, hogy a több mint 20 előadás egyike se szentel külön figyelmet a megyésítés utáni időszaknak – tehát Csíkszereda utóbbi 50 évének. A Maszol a múzeum sajtóosztályán érdeklődve megtudta: a szervezők tavaly felhívással fordultak a szakmához, és a meghirdetésükre érkezett témákból állt össze a konferencia programja.

Az évforduló történelmi alapja

1558. augusztus 5-én, 460 évvel ezelőtt adományozott városi címet Csíkszeredának Izabella királyné. Ez a Tordán keltezett oklevél az első olyan történeti forrás, amely Csíkszeredát mezővárosként említi, ezzel együtt felmenti különböző adófizetések alól, ezáltal segítve a város gazdasági fejlődését és a település lakosságának a növekedését.

Bethlen Gábor fejedelem - aki ekkoriban éppen a székelyek eljobbágyosodását igyekezett megakadályozni - trónra kerülését követően elvette a város kiváltságait, és a települést hű szolgájának, a háromszéki származású Mikó Ferencnek adományozta, akit közben Csíkszék főkapitányává is kinevezett.

Az adományozás oka feltehetően a Mikó vár építéséhez is köthető, ehhez ugyanis anyagi forrásokra és munkaerőre is szükség volt, az ezáltal jobbágysorba került városi polgárok így kötelesek voltak részt venni a Mikó vár építésében.Mikó Ferenc 1635-ös halálát követően, a városlakók I. Rákóczi Györgyhöz fordultak a korábbi jogaik visszaszerzése érdekében. A fejedelem még abban az évben visszaadta a korábban szerzett kiváltságokat, amelyeket fia, II. Rákóczi György adománylevelében újra megerősített.

I. Apafi Mihály által 1670-ben Csíkszereda mezővárosnak adományozott kiváltságlevele egyben tartalmazza az összes korábbi fejedelemtől kapott oklevelek szövegeit is. A fent említett oklevelek nem maradtak fenn az utókor számára, szövegüket az Apafi Mihály által kibocsátott eredeti oklevélből ismerhetjük meg, amelyet a Csíki Székely Múzeum levéltári gyűjteményében őriznek, áll a múzeum konferenciával kapcsolatos tájékoztatójában.

A konferencia részletes programja:

Április 19. csütörtök

10.00 Köszöntők: Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, a konferencia házigazdája és Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere

A település kialakulása

10.30 Csomortáni Magdolna: Csíkszereda város településszerkezeti fejlődése által meghatározott helységnévváltozások

10.45 Botár István: Árpád-kori falu nyomai Csíksomlyón

11.00 Darvas Loránt: Régészeti kutatások a  Csíkszereda-i Kőrösi Csoma Sándor utcában. 

11.15 Rüsz-Fogarasi Enikő: Örökösödési mechanizmusok a fejedelemség kori székely (mező)városokban

11.30 Tüdős S. Kinga: Csíkmadarasi Bogáts Dénes „derekas munkája”

11.45 – 12.00 Hozzászólások, vita

12.30 – 13.30 Ebédszünet

Az újkori város

13.30 Pál-Antal Sándor: Csíkszereda a 48-as forradalom előestéjén

13.45 Málnási Levente: Csíkszereda, mint vásárközpont

14.00 Kocsis Lajos: Györgyjakab Márton, az első csíkszeredai világi nyomdász

14.15 Garda Dezső: Gyergyószentmiklós útja a mezővárostól a megyei jogú városig

14.30 Seres Attila: Csíkszereda és Hargita megye szovjet szemmel az 1970–1980-as években

14.45 – 15.00 Hozzászólások, vita

Város a századfordulón

15.30 Nagy Zsolt: Csíkszereda rendezett tanácsú város szerepe a vármegyei gyümölcsészet fellendítésében – infrastrukturális beruházások és intézményhálózat a 19–20. században

15.45 Gidó Csaba: Makadámút, macskakő, aszfaltjárda. Közútfejlesztések Csíkszeredában a     19–20. század fordulóján

16.00 Lőrinczi Dénes: A Magyar Királyi Csendőrség Csíkszeredai Parancsnoksága

16.15 Róth András: Tanárok szerepe a csík(szereda)i kultúrában és közéletben

16.30 Szabó András: Csíkszereda rajzoktatásának és képzőművészeti életének kezdetei

16.45 – 17.00 Hozzászólások, vita

17.00 – 17.15 Első nap zárása, beszélgetés

Április 20. péntek

Csíkszereda a világháborúk forgatagában

09.00 Ráduly Róbert Kálmán: A csíki sportélet kezdetei

09.15 Daczó Katalin: Csíkszereda pusztulása 1916-ban a korabeli sajtó tükrében

09.30 Hegedűs Enikő: A csíksomlyói Székely Népművészeti és Egyházművészeti Kiállítás – adatok az 1930. évi csíksomlyói kiállítás egyházművészeti anyagához

09.45 Nagy József: A Magyar Királyi Honvédség és Csíkszereda városa, 1940–1944. Tervek és megvalósítások

10.00 Szabó E. István: Csíkszereda 1940–1942 között

10.15 Oláh Sándor: „Hivatalnokváros, nyaralóváros, sportváros”? A városfejlődés és társadalmi recepciója: Csíkszereda, 1940–1944

10.30 Murádin János Kristóf: „Mindent Erdélyért!”. Az Erdélyi Párt csíkszeredai szervezetének története 1940–1944 között

10.45 – 11.00 Hozzászólások, vita

A szocialista város

11.15 Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Csíkszeredában

11.30 Hozzászólások, vita

11.45 Filmvetítés – Nem engedtek a 68-ból (50 perc)

12.40 Konferencia zárása



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X