Kastélyok, arisztokraták Erdélyben – bemutatták Margittai Gábor könyvét
  • 2018. szeptember 25., kedd
    Eufrozina, Kende
  • 12°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • 13°
      Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • 13°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • 15°
      Arad
    • 11°
      Gyulafehérvár
    • 14°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 14°
      Nagybánya
    • 12°
      Marosvásárhely
    • 13°
      Zilah
    • 14°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • 15°
      Temesvár
    • Brassó
    • 17°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6603 LEI
    • 1 USD = 3.9613 LEI
    • 1 GBP = 5.2120 LEI
    • 100 HUF = 1.4399 LEI

Kastélyok, arisztokraták Erdélyben – bemutatták Margittai Gábor könyvét


-A A+

Margittai Gábor Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című könyvét mutatták be péntek este Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Castellum Alapítvány szervezésében. A könyvről, a megírásának előzményeiről a szerző beszélt, részleteket a kötetből Kilyén Ilka színművész olvasott fel.

Haller Béla, az erdélyi arisztokrata családokat egyesítő Castellum Alapítvány elnöke mutatta be Margittai Gábort a közönségnek. Sokan emlékeztek rá, hiszen nemrég, néhány éve a marosvásárhelyi vármúzeumban A Szamársziget szellemkatonái című fotókiállítással mutatkozott be, ahol annak a kutatásának a lépéseit és az eredményeit ismertette, amelyet – akárcsak a kastélyok és udvarházak kutatásai során – feleségével, Major Anitával végzett.

A Szardínia szigetén megkeresett és feltárt egykori első világháborús fogolytáborról és annak magyar vonatozásairól született egy könyv, egy vándorkiállítás és egy dokumentumfilm. A munka abból a szempontból sem volt eredménytelen, hogy megmozdultak az érintettek és az egykori magyar fogolykápolnár felújították, majd 2016. májusában Áder János Magyarország államelnöke jelenlétében újraszenteltek.

Az egykori arisztokrata hajlékok, kastélyok, udvarházak, kúriák sorsához, mai állapotához is hasonló méltányossági igénnyel és igazságérzettel közelítettek. A kötetet Magyarországon már több helyen bemutatták, Erdélyben első alkalommal Marosvásárhelyre hozták el, hogy majd továbbvigyék és más helyszíneken, a Székelyföldön is bemutassák.

Történelmi oknyomozás

A 2000-es évek elején a Felvidéken történt a feleszmélésük – vallotta Margittai Gábor a könyv előzményeinek ismertetésekor, – hasonlóképpen a Dél-Erdélyben látottakkor, amikor a fákkal átnőtt kastélymaradvány előtt megdöbbenve álltak, vagy, – ahogy ők nevezték – a térdig érő kastélyokat járták körül, majd dokumentálták, lefotózták, interjúkat készítettek a környéken lakókkal, az egykori tulajdonosok leszármazottaival. Sírkertet fotóztak a birkalegelő szélén, vagy – olyan kastélymaradványt, amelyek falai között a juhait legeltető pásztor azt mondta, ha ő nem lenne és nem erősítette volna meg a falakat, már annyi sem maradt volna azokból, amennyit még ott találtak.

A Hátszegváraljai templom, a malomvízi Kendeffy kastély, a Nopcsa család kastélya, tömegsír – amelyről a babonás román lakosság ma is azt vallja, éjszakánként hallani lehet a lemészárolt és ott elhantolt asszonyok és gyermekek jajveszékelését – volt az úticéljuk, kutatásaik fókusza, ahogy Kassa, vagy a Tátra sem kerülte el a figyelmüket, amelyek egykor többségében magyarok lakta város volt, vagy a magyar turizmus és alpinizmus születésének a helye.

A könyv alapja a megrendülés

A bemutatott kötet célja a kastélyok mellett az arisztokrata családok bemutatása, ahogy a körülöttük élő közösségek ismertetése is – hangsúlyozta Margittai Gábor, aki Major Anitával előbb a lőcsei magyarok életére voltak kíváncsiak, arra, hogy hogyan élnek most és minduntalan romos kastélyokba és az onnan kiűzött családokba „botlottak”, olyan emberekkel találkoztak, akikre csak felnézni lehet, akik drámai történetek hordozói, panellházakban éltek, de méltóságukat megőrizték. Pedig nem lehetett könnyű évtizedekn át megőrizni a szellemi és lelki épségüket olyan kürülmények között, mikor azt hallották, hogy ők a kizsákmányolók, a rendszerellenesek, a népnyúzók, holott tudták, hogy nem zsákmányoltak ki senkit, hogy megélhetést biztosítottak sok család számára.

„Ott ragadtunk és elkezdtük körüljárni a témát” – mondta Margittai. A szepesvölgyi Görgey-, a Mednyánszky-, a Gömöri-, a borostyánkői- kastély történetét és mai helyzetét kutatva jutottak el az erdélyi kastélyokhoz, amelyek már korábban is érdekelték őket. A koronkai Toldalagi-, a kerelőszentpáli Haller-, az alvinci Martinuzzi-, a bethlenszentmiklósi-, a marosújvári Teleki- kastély felvételeit vetített le a szerző többek közt, bemutatva azt, hogy ami még pár évvel ezelőtt állott, mára méginkább, vagy teljesen elpusztult. természetesen pozitív példákat is bemutatott, mint a kerezsdi Bethlen-kastélyt, ahol folyamatos a munka, Böjte Csaba alapítványa jóvoltából.

Funkció nélkül nincs esély a fennmaradásra

A legnagyobb problémát a felújítás mellett a funkció megtalálása jelenti – mutatott rá a szerző, aki több éves kutatói tapasztalata során azt látta, hogy az a templom, amelynek már nincs gyülekezete, vagy az a kastély, amelynek nincs funkciója, kevés esélyt kap a fennmaradásra. Egykor ezekhez a főúri épületekhez, kastályokhoz, udvarházakhoz, földbirtokok, erdők tartoztak, amelyek megmunkálásából, hasznából tudták fenntartani azokat.

Ma, ha visszakapja egy leszármazott az egykori örökségét az is gond, hogy miből újíttassa fel, de továbbá mégnagyobb, hogy mit kezdjen vele. Hiszen a legtöbben átlagpolgári fizetésből, nyugdíjból élnek, nem telik ezekre a beruházásokra. Valamennyiből nem lehet kastélyszállót létesíteni, hiszen nincs annyi turista, aki e „felsőkategóriás” szolgáltatásokat meg tudná fizetni. A könyvben báró Apor Csaba történetét is felgozta, aki az ingatlanok visszaszolgáltatása mellett az elkobzott munakeszközöket is követelte vissza, a teljes restitúciót próbálta megvalósítani.

Változtatni a közgondolkodáson

Előző könyveinek, akárcsak ennek, volt egy olyan, kevésbé titkolt célja, hogy utazásra ösztönözze az olvasókat – árulta el a szerző, aki olyan visszajelzéseket is kapott, hogy ezt a célt valamennyire sikerült is elérni. Sokan elindultak, utazóklubok alakultak, mert felkeltette a kíváncsiságukat mindaz, amit Margittai Gábor leírt, bemutatott. Ugyanakkor azt is szeretné elérni, ha megváltozna a közgondolkodás az arisztokráciával szemben. Ez a nehezebb, hiszen a félévszázados gyakorlat, az arisztokraták negatív megítélése, megszilárdult a gondolkodásban.

A további tervei között Margittai Gábor a decemberben a pasti Vigadóban bemutatott kiállítás erdélyi turnéját említette, illetve egy dokumentumfilm-sorozat elkészítését. Ebből már két rész elkészült, a világhálón megtekinthető – hívta fel a figyelmet.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X