Hogyan fogyasztanak kultúrát az erdélyi fiatalok? Megtudtuk a Szociológus Napokon
  • 2018. szeptember 22., szombat
    Móric
  • 17°
    Kolozsvár
    • 22°
      Csíkszereda
    • 18°
      Székelyudvarhely
    • 22°
      Gyergyószentmiklós
    • 18°
      Székelykeresztúr
    • 23°
      Kovászna
    • 23°
      Kézdivásárhely
    • 22°
      Barót
    • 23°
      Sepsiszentgyörgy
    • 20°
      Arad
    • 18°
      Gyulafehérvár
    • 23°
      Nagyvárad
    • 21°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 20°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 19°
      Zilah
    • 21°
      Szatmár
    • 18°
      Nagyszeben
    • 20°
      Temesvár
    • 23°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6559 LEI
    • 1 USD = 3.9517 LEI
    • 1 GBP = 5.2123 LEI
    • 100 HUF = 1.4386 LEI

Hogyan fogyasztanak kultúrát az erdélyi fiatalok? Megtudtuk a Szociológus Napokon


-A A+

Négy típusú kulturális fogyasztót lehet elkülöníteni az erdélyi magyar fiatalok körében – hívta fel a figyelmet Szabó Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza.

A társadalom, de különösen a fiatalabb generációk gyors változást élnek meg, ahol a fogyasztás formálja elsősorban az identitást, de fontos szerepet játszanak az életükben a fesztiválok is – mondta el Szabó Júlia.

Szabó több elméletet vázolt fel: van megközelítés, amely szerint elit- és tömegkultúra áll szemben egymással, de más szerint a média és reklámok határozzák meg az egyéni identitásokat. Egy harmadik megközelítés ezt a két nézetet próbálja szintetizálni, mert egyik sem tud teljeskörű magyarázatot adni.

Szabó a GeneZYs 2015 kutatás adataiból dolgozott, amely a kulturális, szabadidős aktivitásokra is rákérdezett. Négy klasztert különített így el: a screenagerek-et, a magaskultúra-orientáltakat, a mindenevőket és a passzívakat.

A screenagerek szorosan kapcsolódnak az internet világához, elsősorban otthon néznek filmeket, hallgatnak zenét és játszanak, chatelnek, és elsősorban városi környezetben élnek és fiúk, akik érettségi diplomával rendelkeznek.

A magaskultúra-orientáltak színházba, hangversenyekre járnak elsősorban, de blogírással, festéssel, rajzolással is foglalkoznak. A mindenevők minden területen aktívak, azaz a magaskultúrában is „jól teljesítettek”, de kocsmába, plázába is szívesen jártak. A passzívak közé azok tartoznak, akik elsősorban zenét hallgatnak, tévéznek és a barátokkal lógnak – összegzett a kutató.

Az apa foglalkozása a mindenevők körében különösen fontos volt, és az iskolázottság is számított. A magaskultúra-orientáltaknál elsősorban az iskolázottság számított, a screengereknél a nemi identitás. A passzívakhoz képest a magasabb végzettségű apa gyereke nagyobb eséllyel pályázik bármelyik másik kategóriába, a mindenevők a vezető pozíciójú apák sarjai közül kerülnek ki elsősorban.A kutatás alátámasztja, hogy a fogyasztói társadalomban erős individualizációs hullám indult el, ahol elsősorban az életkor, életstílus és képzettség meghatározó. A társadalmi rétegződés és kulturális fogyasztás közötti viszonyt a társadalmi státus és iskolázottság határozza meg leginkább – fogalmazott Szabó, rámutatva arra is: még mindig található egy markáns réteg, akik továbbra sem aktívak.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X