• 2018. november 14., szerda
    Aliz
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • 10°
      Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • 10°
      Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6599 LEI
    • 1 USD = 4.1469 LEI
    • 1 GBP = 5.3479 LEI
    • 100 HUF = 1.4438 LEI

Hatvan éve szól a Marosvásárhelyi Rádió


-A A+

Fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte a hétvégén a Marosvásárhelyi Rádió, amely csütörtökön a Marosvásárhelyi Állami Filharmóniával közös hangversenyre várta a hallgatóit.

Péntek este a román szerkesztőség ünnepelt a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, míg szombaton a Kultúrpalota nagytermében a magyar szerkesztőség műsorát láthatták, illetve hallhatták a rádiózók.

Szünetjel és a kor hangulata

Az 1956-os magyar forradalom után másfél évvel, pontosan 1958. március 2-án, vasárnap reggel fél hatkor szólalt meg először a Marosvásárhelyi Rádió – idézte fel az indulás első perceit Boér Károly, akinek műszaki munkatársai archív felvételről bejátszották az első perceket, a magyar és román nyelvű köszöntést, amelyben hosszan dicsérték a szocialista rendszert, annak megvalósításait és magát a pártot.

Az első eufórikus nap után következtek a dolgos hétköznapok, és elindult a Székelyföld hangja című műsor – mondta a rádiószerkesztő, aki beszélt a szünetjelekről is. Kezdetben egy metronóm kattogása volt a szünetjel, majd megszületett az igény egy saját szünetjelre. A kor hangulatát tükröző zenei műből jött létre, évtizedekig szólt, majd 1998-ban alkották meg azt, amelyik ma is hallható. Ezt Bartók Béla 1936-os zongorajátéka, az Este a székelyeknél című műve ihlette.

30 percestől a 24 órás adásig

Hatvan éve építi a rádió a saját útját, de soha sem egyedül, mindig ott voltak mellette a hallgatói is – mondta ünnepi beszédében Szász Attila, a magyar szerkesztőség vezetője, aki nemcsak a teremben ülőket köszöntötte, hanem azokat is, akik a rádiókészülékek előtt, vagy a rádió Facebook-oldalán követték élőben a szombat esti eseményeket.

Harminc percről eljutott a 24 órás műsorig – hangsúlyozta a főszerkesztő, – aki elmondta, körülbelül 200 ezren hallgatják naponta a Marosvásárhelyi Rádiót, amelyet ma már nem csak a közép- és rövid hullámon, de interneten is lehet fogni.

Egykori és mai munkatársak

Az egykori, ma már nyugalmazott munkatársak közül idősebb Borbély Zoltánnal, zenei szerkesztővel beszélgetett Boér Károly. Kiss Csaba Jászberényi Emesére emlékezett, míg Gáspár Sándort és Borbély Melindát Nagy Miklós Kund egykori főmunkatárs interjúvolta meg.

Borbély Zoltánnak köszönhető a több tízezer hangfelvételt tartalmazó zenei felvétel. Évtizedekig dolgozott a Kultúrpalotában, ahol a hangversenyeket, zenei eseményeket rögzített, hangmesterként nem csak a rádiónál, de a televíziónál és az Electrecord hanglemezkiadónál is dolgozott. Gáspár Sándor a rendszerváltást követően volt a rádió igazgatója, az újrakezdés kötődik a munkájához, Borbély Melinda a rádió modernizálását, a hagyományos hangszalagról és vágásról a számítógépes programra való áttérést koordinálta.

Nagy Miklós Kund a Marosvásárhelyi Rádió 1985-ös bezárásáig volt szerkesztő, számos interjú és riport készítője. A legvégén azt kérdezte két interjúalanyától, hogy milyen nemű a rádió. Gáspár Sándor férfinak, míg Borbély Melinda természetesen nőnek tartja a rádiót.

Az ünnepi műsor utolsó momentumaként felhívták az összes volt és mai munkatársat a színpadra, a nyugalmazottakat, a külsősöket, tudósítókat, szerkesztőket és műszakisokat egyaránt.

Mostantól 24 órás műsoridővel

Március 2-tól 24 órában saját műsort sugároz a Marosvásárhelyi Rádió. Éjfél után a legnépszerűbb, leghallgatottabb rovatokat ismétlik, majd világzenét közvetítenek. Reggel 5-kor – figyelve a legkorábban kelőkre, a vidéki gazdákra – tematikus műsorral kezdik az adást. Hatkor a szokásos reggeli magazinműsorral folytatják.

A műsorrács nem változik, a rovatok megmaradnak, a szerkesztők pedig a hallgatók változatos igényeire való tekintettel állítják össze a műsorokat. Ahogy Szász Attila mondta, sokféle hallgatója van a rádiónak, a társadalmi, gazdasági szempont mellett fiatalok és idősek, nők és férfiak, vidékiek, nagyvárosiak, szórványban élők és székelyföldiek, gazdálkodók és értelmiségiek hallgatják. Közszolgálati rádióként mindenkire tekintettel vannak, valamennyi igénynek eleget tesznek.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X