• 2018. július 23., hétfő
    Lenke
  • 17°
    Kolozsvár
    • 17°
      Csíkszereda
    • 17°
      Székelyudvarhely
    • 14°
      Gyergyószentmiklós
    • 17°
      Székelykeresztúr
    • 14°
      Kovászna
    • 16°
      Kézdivásárhely
    • 17°
      Barót
    • 16°
      Sepsiszentgyörgy
    • 19°
      Arad
    • 17°
      Gyulafehérvár
    • 16°
      Nagyvárad
    • 16°
      Beszterce
    • 14°
      Déva
    • 19°
      Nagybánya
    • 17°
      Marosvásárhely
    • 18°
      Zilah
    • 19°
      Szatmár
    • 17°
      Nagyszeben
    • 19°
      Temesvár
    • 16°
      Brassó
    • 21°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6562 LEI
    • 1 USD = 3.9954 LEI
    • 1 GBP = 5.2019 LEI
    • 100 HUF = 1.4298 LEI

Ezek Európa új kulturális fővárosai


-A A+

Január elejétől a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet - közölte az Európai Bizottság szerdán.

Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében.Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében - tette hozzá az uniós biztos.

A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét.

A bizottsági tájékoztatás szerint Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik.

Leeuwarden (frízül Ljouwert, Stadsfries nyelven Liwwadden) a tíz történelmi fríz város egyike, Hollandia északi tartományának, Frízföldnek a székhelye. A 2017-es adatok szerint 108 891 fő lakja. A középkorban fontos kereskedelmi központ volt, hiszen a Middelzee nevű öböl partján feküdt, ez azonban a 15. században kiszáradt, így a város is veszített jelentőségéből. Leeuwarden ad otthont az ország legnagyobb marhavásárának, áldozócsütörtökön pedig Hollandia legnagyobb virágpiacát tartják itt. Frízföldön a holland mellett a fríz is hivatalos nyelv, használják kormányzati szinten, a közigazgatásban, az oktatásban és a médiában. Egyes városokban, így Leeuwardenben is az ún. stadsfries (városi fríz) nyelvet is beszélik, ami valójában egy holland nyelvjárás erős fríz hatással. Június 20. és 24. között Leeuwardenben szervezik a FUEN-kongresszust, amelynek 2017-es kiadását Kolozsvár látta vendégül.

Mint kiemelték, a kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának.

Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.

Valletta, máltai nevén Il-Belt 1964 óta Málta fővárosa, lakossága 6315 fő, így az Európai Unió legkisebb fővárosa. Nevét alapítójáról, Jean Parisot de La Valette johannita nagymesterről kapta, aki a török ostrom után kezdte el a máltai lovagrend új székhelyének építését. Valletta megőrizte lovagkori arculatát, a britek, akik 1800-ban hódították el a gyarmatot a franciáktól csupán néhány épületet emeltek a városban, mint például a Királyi Operaházat. A második világháború hatlamas pusztítást okozott a városban. 1945. január 30. és február 3. között Vallettában találkozott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, hogy előkészítsék a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat.

Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet.

Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X