• 2018. január 24., szerda
    Timót
  • -10°
    Kolozsvár
    • -10°
      Csíkszereda
    • -8°
      Székelyudvarhely
    • -14°
      Gyergyószentmiklós
    • -8°
      Székelykeresztúr
    • -14°
      Kovászna
    • -13°
      Kézdivásárhely
    • -10°
      Barót
    • -11°
      Sepsiszentgyörgy
    • -1°
      Arad
    • -9°
      Gyulafehérvár
    • -2°
      Nagyvárad
    • -12°
      Beszterce
    • -12°
      Déva
    • -5°
      Nagybánya
    • -8°
      Marosvásárhely
    • -8°
      Zilah
    • -5°
      Szatmár
    • -9°
      Nagyszeben
    • -1°
      Temesvár
    • -11°
      Brassó
    • -2°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6679 LEI
    • 1 USD = 3.8116 LEI
    • 1 GBP = 5.3186 LEI
    • 100 HUF = 1.5063 LEI

Ők a Káposztanyírők Aranyászói – az Aranyfeszt csíkszépvízi nyerteseivel beszélgettünk


-A A+



Erőss Nóra, Erőss Izabella, Deák Dorottya, Lakatos Krisztina és Balázs Bence. Ő alkotják a Káposztanyírők Aranyászói nevű csapatot, amelyik néhány nappal ezelőtt megnyerte a Kolozsváron szervezett Aranyfesztet. A csíkszépvízi Nyírő József Általános Iskola diákjaival a versenyen szerzett tapasztalataikról, valamint az irodalomhoz és Arany Jánoshoz való megváltozott viszonyukról beszélgettünk.

A Káposztanyírők Aranyászói egybehangzóan állítják: az összetett és szokatlan feladatok megdolgoztatták őket, ezért nagy elégtétel volt számukra, hogy végül őket hirdették ki győztesként. Mint mondták, meglepődtek, hiszen a többi csapat is nagyon ügyes volt, szoros volt a verseny. Mindössze egyetlen dolgot hiányolnak: nem láthatták a versenytársak összes munkáját, pedig szívesen összehasonlították volna azokat a sajátjukéval.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából 7–8. osztályosoknak szervezett országos diákvetélkedőt, amelyet a Csíkszépvíz községi Nyírő József Általános Iskola csapata nyert meg. Erdély kilenc megyéjének 18 csapata mutatkozott be az RMDSZ kulturális és társadalomszervezési főosztálya által szervezett vetélkedőn december 8–10-én, Kolozsváron. Az első helyezettek brüsszeli tanulmányi utat nyertek Winkler Gyula európai parlamenti képviselő jóvoltából. A második és harmadik helyezett csapatok (a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskola és a küküllődombói Ádámosi Általános Iskola) egy-egy értékes könyvcsomagot nyertek az IDEA könyvtér jóvoltából.

A csapat különleges nevet választott magának, ők voltak a Káposztanyírők Aranyászói. A diákok magyarázata szerint azért káposzta, mert Szépvíz nevezetes ennek a zöldségnek a termesztéséről, nyírők iskolájuk névadója, Nyírő József után, az Aranyászóban szerepel az ász kifejezés, amely arra vonatkozik, hogy ők lennének az ászok, azonban aranyásókként is definiálják magukat, és persze a verseny központi alakja, Arany János is megjelenik benne.

Még karikatúrát is rajzoltak

A diákok elmondták, hogy amikor a versenyre történő benevezés után megismerkedtek a feladatokkal, nagy kihívásként tekintettek azokra. Lakatos Krisztina szerint azért volt izgalmas a felkészülés, mert a kreatív oldalukat kellett megmutatniuk. Azonban ezzel nem ért véget a verseny, ugyanis a kolozsvári „döntőben” személyesen is bizonyítaniuk kellett rátermettségüket, ráadásul úgy, hogy a csapattagok nem is közösen tevékenykedtek, hanem a tulajdonképpeni ellenfeleikkel dolgoztak együtt: többek között levelet, verseket, balladákat írtak, karikatúrákat rajzoltak.

„Nagyon izgatottan vártuk már az eredményhirdetés végét. Amikor ismertették a harmadik és a második helyezettet, nem is tudtam, hogy mire számítsak. Aztán elkezdték mondani, hogy az első díjat nem egy nagyvárosi iskola, hanem egy vidéki település nyerte Szent László útján, felcsillant a szemünk, hiszen ekkor már több mint gyanús volt, hogy mi leszünk azok” – mesélt az izgalmakról a hetedik osztályos diáklány.

Mint mondta, neki azért tetszett ez a verseny, mert olyan dolgokat tudhattak meg Arany Jánosról, amelyek nem hangzanak el mindenhol. Számára a legérdekesebb új információ a költőről az volt, hogy Arany sokáig nem is gondolkozott azon, hogy írással foglalkozna.

Erőss Nóra csíkszentmiklósi diák számára a bemutatkozó videó készítése volt a legizgalmasabb feladat a verseny során. Neki is nagyon tetszett a vetélkedőben az, hogy kreatív feladatokat kaptak, hiszen – mint mondta – az iskolában nem szoktak tőlük karikatúrát kérni egy irodalmi műről.

Már az út is izgalmas volt

A csíkszépvízi Balázs Bencének már a Kolozsvárra vezető út is izgalmas volt, mivel nem a szokásos – Székelyudvarhelyt, Ludast és Tordát érintő – útvonalon közelítették meg a várost, hanem a Maros mentén haladtak Régen érintésével. Külön tetszett neki, hogy a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban szállásolták el őket.

„Nagyon tetszettek a megbeszélések a zsűritagokkal, akik kortárs írók, költők voltak. A sajtó és az irodalom nyelvezete közötti különbségekről húztuk meg a határt. Írtunk szöveget arról is, hogy Arany János hogyan írna a bevándorlás témájáról, mindenki egy-egy mondatot írt, és így raktuk össze egy szöveggé. Majd arról beszéltünk közösen, hogyan képzelünk el egy irodalmi hőst, ez alapján pedig naplóbejegyzést kellett írunk egy napjukról” – magyarázta a nyolcadikos diák.

„A városi csapatokat is megelőztük”

A szintén csíkszentmiklósi Erőss Izabella számára az is az élmény része, ahogyan a csapatuk összeállt, hiszen nem mindenkivel ismerték egymást korábban. Jól működött a kommunikáció, és mindezek mellett Kolozsváron is csak jó élményeket szereztek.

„Jól esett, amikor elmondták, hogy falusi csapat nyert, és hozzátették, elismerésre méltó, hogy a városi csapatokat is megelőztük. Jól esett a biztatás miszerint, hogyha akarjuk, bármit megtehetünk függetlenül attól, hogy hol élünk” – mesélte a csíkszentmiklósi lány.

A csíkszépvízi Deák Dorottya számára is a karikatúrakészítés volt a legizgalmasabb feladat, ugyanis sokat gondolkoztak azon, hogy a rajzokon milyen, Arany balladáihoz kapcsolódó poént ábrázoljanak. A lány két karikatúrát is rajzolt, illetve az Arany-antológiába – amelynek elkészítése szintén a verseny része volt – több illusztrációt is készített.

A tanárt is sok hasznos impulzus érte

A csapatot Tamás Tünde magyar nyelv és irodalom tanár vezette, aki külön kiemelte, hogy a feladatokat nem tanárok, hanem alkotóművészek találták ki, akik egészen más szemszögből közelítették meg a versenyt.

„Meghökkentő volt, de bebizonyosodott, hogy mennyire működik. A versenynek köszönhetően is megerősödött bennem, hogy bátran és sokkal nyitottabban, lazábban kell megközelíteni az irodalmat, de emellett azért nagyon kell ügyelni a választékos, tiszta beszédre, megfogalmazásra. Én a magyar nyelv egyik zsenijének, ha nem a legnagyobb zsenijének tartom Arany Jánost, és ma nem állna ott a magyar irodalom, ha nem lett volna Arany János” – vallja a magyar szakos tanár.  

Szavai szerint ki kell lépni a tanterv keretei közül, amihez talán a tanároknak nincs annyi bátorsága.  „Volt, mit tanulnom, szivacsként szívtam magamba azt is, amit más csapatok csináltak, és magamban mérlegeltem, hogy kik az igazi ellenfeleink. Saját magad megismeréséhez többek között ez is hozzátartozik: hogy tudd reálisan felmérni, hogy mire vagy képes, mekkora lélegzetet kell venned ahhoz, hogy végig menj azon az úton, amelyen elindultál” – összegzett a pedagógus. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup