• 2018. május 27., vasárnap
    Hella
  • 24°
    Kolozsvár
    • 21°
      Csíkszereda
    • 25°
      Székelyudvarhely
    • 18°
      Gyergyószentmiklós
    • 25°
      Székelykeresztúr
    • 18°
      Kovászna
    • 18°
      Kézdivásárhely
    • 21°
      Barót
    • 20°
      Sepsiszentgyörgy
    • 26°
      Arad
    • 24°
      Gyulafehérvár
    • 27°
      Nagyvárad
    • 22°
      Beszterce
    • 22°
      Déva
    • 27°
      Nagybánya
    • 24°
      Marosvásárhely
    • 25°
      Zilah
    • 26°
      Szatmár
    • 24°
      Nagyszeben
    • 26°
      Temesvár
    • 20°
      Brassó
    • 24°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6288 LEI
    • 1 USD = 3.9524 LEI
    • 1 GBP = 5.2780 LEI
    • 100 HUF = 1.4479 LEI

Diszkrét lelemény - Balázs Imre József szerzői estjén jártunk


-A A+

Nem csak felolvasott, hanem énekelt is a kolozsvári Bulgakov Kávézóban összegyűlt közönségnek Balázs Imre József költő, szerkesztő, egyetemi tanár, az E-MIL Álljunk meg egy szóra irodalmi beszélgetéssorozatának keddi vendége. Az erdélyi magyar irodalom „diszkrét” és „leleményes” hangja válaszolt László Noémi házigazda és pályatárs kérdéseire.

A székelyudvarhelyi születésű Balázs Imre József ígéretes matematikusi pálya előtt állt, amikor 1994-ben a magyar-angol szak mellett döntött. 1996-tól, másodéves egyetemista korától publikál kritikákat és verseket. Az egyetem elvégzése óta tanít, ma már docensként. 1998-ban megjelent első kötete volt a Forrás-sorozat legutolsó darabja a Mentor-kiadónál. 1999-től a Korunk irodalom és kritika rovatának szerkesztője, 2008-től 2012-ig a lap főszerkesztőjeként dolgozott.„Versíró ember elég sok volt, kritikaíró kevesebb, akik voltak, Pál Zita vagy Sántha Attila, elég hamar felhagytak ezzel a dologgal, én meg nem. Nekem elég gyorsan le is osztották az Előretolt Helyőrség környezetében a kritikusi szerepet” – mesélt a pályakezdésről Balázs Imre József.

„Hosszútávfutónak tartom magam”

Annak ellenére, hogy szinte egy generációhoz tartoztak, Balázs Imre József nem osztotta az Előretolt Helyőrség költőinek harsányságát. „A Székelyföldről érkező költők hangja erős, markáns, különösen abban az időzónában, a ’90-es évek derekától a 2000-es évekig. Te ebből kilógsz” - jegyezte meg László Noémi.

A különbséget Balázs Imre József abban látja, hogy nem osztozott az Előretolt Helyőrség „titánjaival”, Orbán János Dénessel és Sántha Attilával az általuk kreált „ellenségképen”, ami az „érthetetlen irodalmat”, Nádas Pétert, Esterházy Pétert vagy Garaczi Lászlót jelentette. „Most nagyon leegyszerűsítettem a dolgot, de nyilván azért kellett a helyőrségnek ez az elhatároló dolog, hogy ők lehessenek azok, akik vagányak, akik Rejtő Jenő nyomdokain haladnak, akiket mindenki olvas a apad alatt, és akiket húszezer példányban fognak megvenni a boltokban. Ezt a marketingstratégiát, kicsit úgy, mint ami Kosztolányiékat és Babitsékat zavarta Ady Endrében a huszadik század elején, belehallottam ebbe az egész játszmába” – jellemezte az akkori kolozsvári hangulatot Balázs Imre József, de sietve azt is hozzátette, hogy ennek ellenére szerette, amit a helyőrséges költők írtak.

„Hosszútávfutónak tartom magam, kevesebbet változtam, mint néhányan ebből a ’90-es évek elején indult körből” – összegzett a költő.

„Ráférne a magyar kultúrára egy kis avantgárd”

Balázs Imre József az erdélyi magyar avantgárdról írt doktori disszertációt. Mint kiderült, az ötletet egy felkérés adta: Géczi János, a Kalota kiadó igazgatója arra kérte, hogy erdélyi magyar költészeti antológiát szerkesszen 1918 és 2000 közötti költőkből. A létező költészeti antológiákat átnyálazva észrevette, hogy ezekből következetesen kimaradt a Bartalis János és a Horváth Imre közötti generáció, azaz hiányzott 13 év. Kiderült, hogy akkor születtek az erdélyi avantgárd költők, Becsky Irén, Becsky Andor vagy Ormos Iván, akikről azóta se nagyon beszélnek, mert nem jutottak el addig, hogy kötetük legyen, viszont „telepublikálták az akkori folyóiratokat.”

Balázs Imre József rámutatott: a magyar kultúrából hiányzik az avantgárd, míg a cseheknél, románoknál, franciáknál ez sokkal erősebb. A maga részéről a tanulmányok mellett verseiben is foglalkozott ezzel, főleg 2014-es Jung a gépteremben című kötetének verseibe „szivárgott be” a szürrealista hatás, mondta.

Jung, illetve a vidra motívuma mellett szó esett még a buszsofőrről is, aki mindenkit hazavisz, de azt nem lehet tudni, hogy ő hogyan jut haza. Meggyógyíthatja-e az orvos saját magát? Megválthatja-e a Megváltó saját magát?  – mondott néhány analógiát a végtelen logikai játékra a költő. Az est közönsége jókat kuncogott az ebből a gondolatból született versek, A buszsofőrszállító buszsofőr, illetve A buszsofőr otthona felolvasása közben.

 A beszélgetést rendhagyó módon egy saját fordítású Ada Milea, és két saját megzenésített vers zárta. Balázs Imre József leszögezte, már Bob Dylan Nobel-díja előtt is érdekelte a megzenésített vers. Iskoláskorában a rocksztár szerepével is rokonszevezett, később a gyerekközönség hozta elő belőle a zenét, egy amfiteatrumnyi gyermek előtt merített először bátorságot a gitárjából. A dalszövegeket egyébként fontos lépésnek tartja a kortárs költészet felé, nem véletlen, hogy magyar dalszövegekről szóló szakdolgozatot is irányított a bölcsészkaron. „A mostani kamaszok, amikor a kortárs vershez próbálnak közeledni, jól teszik, ha Hiperkarmát hallgatnak. A Kispál és a Borz, Péterfy Bori, a Hiperkarma nagyon kortársak és versként is megállják a helyüket” – mondta.

HIRDETÉS









EZT OLVASTA MÁR?

X