• 2018. július 17., kedd
    Endre, Elek
  • 21°
    Kolozsvár
    • 19°
      Csíkszereda
    • 22°
      Székelyudvarhely
    • 18°
      Gyergyószentmiklós
    • 22°
      Székelykeresztúr
    • 20°
      Kovászna
    • 20°
      Kézdivásárhely
    • 19°
      Barót
    • 19°
      Sepsiszentgyörgy
    • 26°
      Arad
    • 20°
      Gyulafehérvár
    • 25°
      Nagyvárad
    • 16°
      Beszterce
    • 19°
      Déva
    • 25°
      Nagybánya
    • 20°
      Marosvásárhely
    • 24°
      Zilah
    • 25°
      Szatmár
    • 22°
      Nagyszeben
    • 25°
      Temesvár
    • 19°
      Brassó
    • 27°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.6572 LEI
    • 1 USD = 3.9685 LEI
    • 1 GBP = 5.2603 LEI
    • 100 HUF = 1.4421 LEI

Magyar dal fél évszázad legjobb román zenéi között


-A A+

Fél évszázad legreprezentatívabb romániai dalai közé válogatták be a Kis dalt, Kinde Annamária és a Garabonciás együttes szerzeményét. „Döbbenetes és rendkívül megtisztelő, hogy bekerül az ember egy ilyen válogatásba” – reagált a Maszolnak Csutak István, a zenekar alapító tagja. Az 1976–1981 között működő magyar country-rock együttes Temesvár viszonylagos szellemi szabadságának köszönhette létét és országos sikerét.

Az egykori állami lemezkiadónál, az Electrecordnál megjelent zenék közül 65 dal került be a rendkívül eklektikus válogatásba. Ezek között szerepel – egyedüli magyar nyelven éneklő előadóként – a Garabonciás, hetvenes évek végén íródott Kis dalával. Pontosabban azzal a dallal, ami a lemezkiadónál ez alatt a cím alatt futott, villant fel egy „pikáns” esetet a zenekar Ceaușescu-korszak alatti történetéből Csutak István.

A lemezgyárnál viszonylag enyhe volt a cenzúra, ezért a Kis dal, „kényes” szövege ellenére, bekerült a kiadóhoz, de végül „egy szemfüles elvtárs mégis lecsapott az osztályellenségre”. Hogy mentse a helyzetet, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának akkori szerkesztője kicserélte a dalt, így Kis dal címen valójában a Vallomás című dal futott. Csutak szerint ez kerülhetett be a mostani válogatásba is.

Temesvár, a magyar diákság szabadság-szigete

A státusz, azaz a hivatalos elismerés a fellépési engedély mellett ingyen próbatermet, technikát és plakátokat jelentett a zenekarnak. A temesvári Diákművelődési Házhoz köthető együttes 1978-ban már nem csak magyar, hanem román szakmai rendezvényeken is szívesen látott vendég volt.

A zenekar alapító tagjai: Fogarassy Ildikó (basszusgitár, ének), Antal Imre (dobok, ének), Csutak István (akusztikus gitár, steel gitár, ének) és Vasiu Tibor (szólógitár, ének) voltak. Az együtteshez menet közben csatlakozott a zongorista, Szabó Attila, illetve szövegíróként közreműködött velük a 2014-ben elhunyt Kinde Annamária költő és a hangmester Bacsi János. 

Minek köszönhette a magyarul, néha „kényes” szövegeket éneklő Garabonciás, hogy elfogadta a rendszer? „Temesvárnak” – válaszolja Csutak István, aki 1975-ben került a városba katonai szolgálatra, majd itt végezte el az egyetemet. „Abban az időben Tito Jugoszláviája, meg a város gyökerei miatt Temesvár adja a lehetőséget a magyar diákoknak, egyetemistáknak a tobzódásra” – véli a zenész. Temesváron működött az ország legjobb diákszínjátszó-csoportja, a magyar nyelvű Thalia, a Látóhatár önképzőkör, a diákrádió M Stúdiója, a nevezetes temesvári városséták, a napilap gyakorlatilag cenzúrázatlan diákoldala, sorolja.A Garabonciás énekes-gitárosa szerint a viszonylagos szabadság a kommunista pártban dolgozó temesvári magyar értelmiségi rétegnek volt köszönhető. „Manifeszt módon támogatták a magyar rendezvényeket. Harminc év után jöttem rá, hogy nem azért ültek szombat este a diákház nagytermének első sorában, mert olyan jók voltunk, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak nekünk. Mert ha ott ültek ezek a fickók, akkor nem lehetett semmit mondani, mert bennük meg kellett bízni, és ők meg kockáztattak” – teszi hozzá.

Kedvezett a zenekar országos ismertségének az is, hogy 1968-ban oldódott a rendszer, ezért a következő években Bukarestben három fontos intézmény jöhetett létre: a román televízió magyar adása, a Kriterion Könyvkiadó és a Hét című hetilap. „A televízióhoz Bodor Pál kerül, akinek családi nexusai a legfelsőbb román pártvezetésbe visznek, mert a sógora az a Gere Mihály, aki együtt volt a börtönben Nicolae Ceaușescuval. Ettől a pillanattól kezdve Bodorhoz senki nem mer hozzányúlni, ő pedig ezt a nexust nem arra használja, hogy villát és luxusautót kapjon, hanem hogy pénzt szerezzen a televízió magyar adása számára, hogy színdarabokat, lemezkiadásokat, nagy turnékat szervezzen” – magyarázza Csutak István. A Garabonciás Temesvárnak és Bukarestnek, a jelentős szellemi műhellyé fejlődő magyar adásnak köszönheti a létét, véli a zenész.A gyors siker után a Garabonciás 1981-ben ugyanilyen gyorsan meg is szűnt: betiltották. A sors iróniája, hogy a döntést éppen a Hargita megyei kultúráért felelős magyar elvtárs hozta meg, nem engedte előadni a Román Országos Rendezőiroda által is jóváhagyott műsort, ezzel pedig megpecsételte a Garabonciás sorsát, mert a döntés azé a megyéé volt, ahová a zenekarvezető lakcím szerint tartozott, Csutak István pedig az egyetem után Csíkszeredába került.

Dalszöveggel lázadtak

A Garabonciás-dalok szövegeinek nagy részét Kinde Annamária nagyváradi költő írta. „Tagja volt az együttesnek még akkor is, ha nagyon ritkán találkoztunk. Az az egy-két szó, amit mondott, mindig nagy súllyal bírt és maximálisan tiszteletben tartottuk” – emlékszik a közös munkára Csutak. A nagyváradi költő néhány dalszövegét a Korunk folyóirat közölte.

A zenekarvezető szerint a dalszöveg fontosabb volt a Garabonciás számára, mint a kortárs román együttesek számára. „Ez a fajta zene a nyugatról érkező lázadás erős kifejezője volt, és annak idején a szövegek nagyon lényegesek voltak, a Bob Dylan, de még a John Lennon által írt szövegek is mind ilyen irányba vittek” – magyarázza. Csutak István szerint a román dalszövegek nem léptek túl a szerelem témakörén, és nem csak a cenzúra elkerülése végett: „a román közegnek a popzene, a rockzene nem az a fajta lázadás volt, aminek mi hittük, Woodstock meg egyéb hatások alatt.”

Bár ilyen szempontból „kilógott a sorból”, a Garabonciásnak sikeres fellépései voltak Bukarestben. Az itteni diákház volt az egyetlen hely, ahol románul léptek fel. Nagylemezük is megjelent volna románul, de mire elkészült volna, a zenekar már tiltólistára került. „Nem volt szándék, hogy többnyelvűek legyünk, akkor mindenki a saját kis frontján kétségbeesett küzdelmet vívott, hogy minél többet, minél többször magyarul lehessen fellépni” – hangsúlyozza Csutak. A bukaresti román fellépést inkább lovagias gesztusnak látja, Temesváron egyébként zenekarvezetőként ragaszkodott hozzá, hogy magyarul lépjenek fel, magyar költők verseit is megzenésítették, a Megéneklünk, Románia nemzeti fesztiválon még botrány is lett abból, hogy nem románul énekeltek.

Kinde Annamária Garabonciás együttesnek írt dalszövegeiről Paulik Hilda írt szakdolgozatot a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. „A Garabonciás zenekar által képviselt ars poetica már kezdetben rokonságot mutatott a hetvenes években még szintén egyetemi tanulmányait folytató Kinde Annamária szövegeivel. A kesernyés hangvételű társadalomkritika, a rezsim elleni lázadás, illetve egy-egy jellemzõ, általános érvényű igazság vagy hangulat megragadásának képessége volt az, amiért e szövegek elnyerték a zenekar, majd később a közönség tetszését” – írja a Korunk folyóirat 2016 júliusi számában megjelent cikkében.

Az, hogy a Garabonciás éppen country-rockot játszott, tudatos döntés, egyfajta menekülés volt. „Nem voltak jó hangszereink, és nem voltunk jó hangszeresek, tehát maradt az erős vokál. A magyar prérin a kemény rock sávot fedte a Metropol, és akkor maradt az a műfaj, amit amúgy is ordítva énekeltünk táborokban és más helyeken: kevésbé az LGT-t lehetett énekelni, mint az Illést, meg a Fonográfot. A Fonográf gyökerei pedig az amerikai Eagles együtteshez nyúlnak vissza, amely nagyjából ezt a műfajt játszotta. Akkor kitaláltam, hogy mi country-rock együttes leszünk, mert akkor nem kérhetik rajtunk számon, hogy miért nincs erős hangzás, miért nincsenek hozzá hangszereink, miért nincsenek virtuóz szólók” - meséli Csutak István.

Új nagylemezzel készülnek

A Garabonciás együttes története nem ért véget 1981-ben, nemrég ugyanis újraalakult az együttes Garabonciás - Wandering Magicians néven, Csutak István mellett két régi taggal, Fogarassy Ildikóval és Vlasiu Tiborral, valamint új zenészekkel. A régi tévéfelvételek előkerülése adta meg ehhez a lökést, mondja a zenekarvezető. Az 1985-ben megszüntetett magyar adás jilavai raktárba került anyagaiból 2011-ben került elő néhány régi anyag, ennek hatására az időközben szétszóródott zenekar interneten összehozott néhány új dalt. Ezeket, a Kriterion Kiadónál megjelenő Garabonciás-könyvvel együtt 2018 elején ismerheti meg a közönség.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X