Ady Endre születésének 140-ik évfordulóját ünnepelték szülőfalujában

Ady Endre életéről és költészetéről emlékeztek meg a költő-író születésének 140. évfordulója alkalmából szülőházánál, a Szatmár megyei Érmindszenten szombaton. Az 1990 óta huszonnyolcadik alkalommal megrendezett  megemlékezésen erdélyi és magyarországi elöljárók is felszólaltak.

Ady Endre előretekintő ember volt. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a 21. században, 2017-ben is hozzá hasonlóan előretekintsünk és lázadjunk. Lázadni kell mindig az ellen, ami az embert visszafogja és visszatartja – ez Ady öröksége, amelyhez ragaszkodnunk kell – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hozzátette, a költő kultusza máig él, főleg azért, mert Ady lázadó volt, küldetéstudattal rendelkezett és szenvedéllyel élt. Az RMDSZ elnöke úgy véli, bár Adyról mindent elmondtak, amit el lehetett mondani, és mindent leírtak, amit le lehetett írni, törekedni kell arra, hogy 2017-ben is olyat állítsunk róla, amely érvényes, előreviszi a magyar közösséget. Meg kell érteni azt, hogy mi élteti ma is az Ady-kultuszt, hogy miért lehet aktuális a 21. században a 19. és a 20. század szellemi óriása.

„Azt vallotta, úgy kell magyarnak lenni a 20. században, hogy a magyarsággal és a magyarságtudattal megértjük a körülöttünk lévő népeket, és ők is meg kell értsenek bennünket” – mondta a szövetségi elnök. Utalt arra, hogy Adyt elfogadták az Osztrák-Magyar Monarchia más nemzetiségű írói, költői és szellemi vezetői is, ez pedig azt mutatja, hogy lázadása és útkeresése megértésre talált.

Ady szenvedélyes a versben és a publicisztikában is, bármilyen témához is nyúl – az emberi élet alapkérdéseihez, a születéshez, a halálhoz, a szerelemhez, a születés és a halál közötti életstációkhoz –, mindig olyan felfokozott szenvedéllyel szólal meg, amely eljut az emberek szívéhez – emelte ki beszédében Kelemen Hunor, aki hiszi: az ember nemcsak a fejével, hanem szívével és a lelkével is felfogja Ady Endrét.

„Megreformálja az irodalmat, új utakat nyit meg, olyanokat, amelyek századában a magyar verset, a magyar irodalmat meghatározóvá teszik. Ma nincs, nem is lehet olyan magyar költő, aki az indulása pillanatában nem viszonyult valamilyenféleképpen Adyhoz”– összegzett az RMDSZ elnöke.

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, a költő szülőhelyének gyermekkori és ifjúkori emlékképei – így a hétszilvafa, az avardombok, a krisztuskereszt vagy a szikkadt Kraszna-ágak – egy nagy költészet motívumkincseivé váltak, jelképezték Ady költészetében a saját és a magyarság sorsát.

A késő ősz, a novemberi napok fázós, ködös élményei elkísérték őt egész életében – mondta az ünnepség résztvevői előtt Lezsák Sándor. Szavai szerint tragikus, betegséggel és elillanó szerelmekkel, halálérzettel, örökös háborúsággal terhelt élet jutott Adynak, de ez alkotó élet volt, a váteszi képességekkel megáldott zseni sorstörténete, aki mélyre látott a bonyolult emberi létben éppúgy, mint a magyarságban.

Lezsák Sándor szerint Adyt sokan félreértették, kiragadva költészetéből és életéből azokat a pillanatokat, amire éppen szükségük volt. Nem ismerték, vagy nem akarták észrevenni a kételyekkel küszködő kálvinistát, a folyton háborúzó férfit és a fajtáját ostorozó, de azt mindenkinél jobban szerető és féltő embert - tette hozzá.

Békére és igazságra vágyott, a csalások és a hazugságok fölött – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, az életében esendő és romló Ady helyett a költői nagyságot és a látnoki erőt kell meglátni, ami közkincs és örök értéke a magyarságnak.

A koszorúzással egybekötött ünnepségen részt vett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A programsorozat Nagykárolyban folytatódik, ahol a Károlyi-kastély kertjében az Ady Endre és Bölöni Györgyné Marchis Otília nagykárolyi találkozásának emléket állító, egészalakos bronzszobrot leplezik le.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?