Felavatták a csíkszentimrei Henter-kúria restaurált kapuját

Csíkszentimre műemlékkapuja, amely a rendkívül rossz állapotban lévő Henter-kúriához vezet, látványos átalakuláson ment át az elmúlt hónapokban: visszakapta régi fényét, ezért pénteken ünnepélyesen „ki is nyitották”.

Idén augusztusban fogtak hozzá a boltíves kapu restaurálásához, amely az 1713-ban épült csíkszentimrei Henter-kúria udvarára vezet. Az elmúlt hónapokban helyreállították a kapu boltívét, pótolták a hiányzó részeket, rekonstruálták a feliratokat, vakolták és festették az építményt, valamint a környezetét is rendezték.

Az ünnepélyes átadón az Arany Griff Rend által előadott Történelmi vonulós tánca adta meg az alaphangulatot, amelyet követően a község polgármestere, Kencse Előd szólt az ünneplő közösséghez. Felidézte a kúria felújításának előkészületeit, amelyre a helyi önkormányzat több forrásból igyekezett támogatást szerezni. A polgármester arra kérte a közösséget, hogy vigyázzanak rá és őrizzék meg a műemléket.

Az eseményen ünnepi beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki kifejtette, hogy múltunk jelentős darabja az épület, több mint az épített örökségünk egyik eleme, hiszen ez szellemi örökség is egyben.

„Akik itt laktak, akik építették, meghatározó vezetői voltak ennek a térségnek, a népnek az 1700-as és 1800-as években. Az épített örökség mellett ezt a szellemi örökséget is kell őrizni. A múlt számunkra mindig több, mint a többségi nemzet számára. A múlt az identitásunk elengedhetetlen eleme, amelyet meg kell erősíteni, újra kell értelmezni, és a nyelvvel, a kultúrával és a vallásunkkal együtt tovább kell vinnünk azért, hogy szülőföldünkön, itt, Székelyföldön, erős magyar közösségként megmaradhassunk” – jelentette ki köszöntőjében Kelemen Hunor, aki szerint a múlt megmentése, ápolása nem múltba révedés, hiszen az a jelenről, de sokkal inkább a jövőről szól.

Kifejtette, hogy a kapu szimbóluma is ezt jelzi: mindig átvezet valahová. Erre a kapura is a múltból a jövőbe vezető kapuként tekinthetnek a csíkszentimreiek. A kapu alatt történő átlépés időutazás is, összekapcsolja a múltunkat a jövőnkkel. Kelemen Hunor meg van győződve arról, hogy aki a múlt egyes elemeit ápolja és megmenti, azt azért teszi, mert hiszi, hogy ott, ahol él, jövője is van.

Fülöp Kinga alpolgármester kifejtette, hogy a felújítási munkát végző restaurátorok szívügyüknek tekintették a kapu sorsát. Hozzátette, reméli, hogy a kapu a székely közösség jelképévé válik.

Korodi Attila köszöntőjében kitartást kívánt a közösségnek, hozzátette, bátorítják őket, hogy folytassák az elkezdett munkát. „Azt hiszem, hogy együtt idősödünk Szentimrével, ami jó, és remélem, hogy amikor majd a gyermekeink ennek a vidéknek az értékeiről hallanak, tanulják, olvassák, látják azokat, akkor annak ez a kúria is része lesz. Ez gyönyörű hely lehet, ezért ezt a kaput nyissuk ki a jövő felé” – szólított fel a parlamenti képviselő.

Tánczos Barna szenátor elmondta, hogy a szomszédos Csíkszentkirály – ahonnan ő maga is származik –lakói nagyon büszkék lennének az Andrássy család valamikori kúriájára, hogyha azt szét nem hordták volna, mint a szarkák.

„Őszinte elismerésem Szentimre egykori és mostani lakosságának, azért hogy van kapu, amit meg lehet nyitni, van kúria, amiről lehet beszélni, mert mi most már csak valamikori leírásokból próbálunk ihletet meríteni, hogy mi is volt az Andrássy-hagyaték Szentkirályon” – mutatott rá a szenátor.   

Fábián Zoltán helyi plébános ezután megáldotta a kaput. Szentes Antal megyei tanácsos elismerően nyilatkozott a kitartásáról tanúskodó csíkszentimrei közösségről, és a továbbiakban is ehhez kívánt nekik erőt. Az ünnepi beszédek után Székely Szende szavalt, végül az Arany Griff Rend barokk táncával zárult az esemény. 

Kimaradt?