• 2017. november 21., kedd
    Olivér
  • -2°
    Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -2°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -1°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -2°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • -1°
      Zilah
    • Szatmár
    • -1°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • -2°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6469 LEI
    • 1 USD = 3.9414 LEI
    • 1 GBP = 5.2259 LEI
    • 100 HUF = 1.4871 LEI

Magyar nyelv napja: 15 éves munkájáért díjazták az Erdélyi Magyar Írók Ligáját


-A A+



A magyar nyelv napján tüntette ki az RMDSZ és a Communitas Alapítvány másfél évtizedes munkájáért az Erdélyi Magyar Írók Ligáját Kolozsváron, a Bánffy-palotában szervezett ünnepi rendezvényen. 

1844. november 13-án lett a magyar hivatalos nyelv az akkori magyar állam területén a közigazgatásban és az oktatásban. Romániában 2015-ben hirdették ki azt a törvényt, amely ezt hivatalos ünnepnappá nyilvánította, így az ezen alkalomból szervezett rendezvények lebonyolítására a magyar közösség állami támogatást is kap. 

A nyelv összeköt és szétválaszt

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a hétfői ünnepségen leszögezte: „nincs nagyobb kihívás a mai napra, mint a nyelvről, a magyar nyelvről beszélni”. A szövetségi elnök többek között a nyelv különböző szerepeiről és céljairól beszélt.Fotók: Gönczy Tamás/RMDSZ

Egyrészt ez a megismerés, a kommunikáció és a világteremtés eszköze. De nem csak eszköz, mert a politikában, a társadalomtudományokban és a médiában fontos etikai szerepe is van, amely a meggyőzésre és a manipulációra egyaránt alkalmas, ami kiemelten fontos az internet és a fake news világában, vélte Kelemen Hunor.

A nyelv közösséghez kötött, egyfajta fészek. Bizonyos korokban pedig a nyelv nem csupán a nemzeti identitás legfontosabb eleme, hanem a túlélés eszköze is, magyarázta az RMDSZ elnöke.

„A nyelv összeköt és szétválaszt. Összeköti azokat, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, közösséggé kovácsolja őket, de amikor egyik nyelv a másik kizárására törekszik, akkor a nyelv az egyik legerősebb szétválasztó eszköz. A nyelv nemcsak barátságos világot teremt, hanem elvezethet – és a történelemben számtalanszor elvezetett – egymás gyilkolásához” – fogalmazott a szövetségi elnök, aki úgy folytatta: nem is olyan rég történt, hogy egy magyar nyelvű gyógyszertár felirat véres összecsapáshoz vezetett Marosvásárhelyen, de elég, ha a nyelvi háború sújtotta Ukrajnára gondolunk.

A magyar nyelv hivatalos napját két éve foglalták törvénybe az RMDSZ kezdeményezésére. „Az, hogy Romániában hivatalosan is meg lehet ünnepelni, 2017-ből nézve szinte hihetetlen, hisz ma nap mint nap újabb és újabb támadások érik a nyelvhasználatot, a nyelvhasználat kereteit, törvényes lehetőségeit” – fogalmazott Kelemen Hunor a jelen kihívásairól.

A díjazott Erdélyi Magyar Írók Ligájáról elmondta, hogy „a kezdetektől fogva a magyar nyelven alkotó erdélyi írók, költők szervezeteként határozta meg magát”. 

„Magyar értelmiséginek lenni közéleti felelősség”

„Az E-MIL közéletünk egyik fontos intézménye” – kezdte laudációját Markó Béla költő, a Kós Károly Akadémia elnöke, aki elismerte, hogy kijelentése közhelyes. Éppen ezért a mondat mélyére ásott: az Etimológiai Szótár szerint az intézmény szó az egykori int főnévből ered, amelynek jelentése kedv, ízlés, irány.

A másfél évtizede működő E-MIL tehát ebben, és nem a bürokratikus értelemben intézmény, fűzte hozzá Markó Béla. „Márpedig kedvre, ízlésre és irányra nagy szükségünk van ebben a néha kedvetlen, sokszor ízléstelen, vagy legalábbis ízetlen, tartósan irányvesztett világban” – érvelt.

Fodor Sándorról, az E-MIL első elnökéről úgy nyilatkozott: reméli, hogy az író szellemisége ma is él az írószervezetben. Markó szerint az alkotást és az életet nem lehet szétválasztani, hiszen ha az író nem szól bele a közéletbe, „nagyon hamar arra ébredhet, hogy már nincsenek könyvei, elégették, vagy egyszerűen csak szemétre dobták őket”.

Markó Béla továbbá megemlítette: „magyar irodalom csak egy van, magyar irodalmi élet viszont több is”, hiszen az erdélyi magyar írók többsége a romániai és a magyarországi írók szövetségének is tagja.

Úgy vélte, az Erdélyi Magyar Írók Ligája akár az önálló írói érdekképviseletről, akár a magyarországi irodalmi intézményekkel való folyamatos kapcsolatról, akár a magyar-román együttműködésről legyen szó, sikerrel válaszolt a kihívásokra. Hozzátette: az E-MIL nem kívánt a fiatal írók szervezete lenni, mégis szervesen kötődik a kilencvenes években indult, a kétezres évek elején beérett írónemzedékhez.

„Tetszik nekünk vagy sem, Erdélyben magyar értelmiséginek lenni közéleti felelősséget is jelent” – zárta a laudációt Markó Béla.

Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyelv szabad gyakorlására nem volt mindig lehetőség az elmúlt ezer évben. Elmondta: bizonytalanság esetén nem csodákra kell várni, és külső segítségekben bízni, hanem abban, „ami a legsötétebb időkben is megtartott bennünket”, az anyanyelvben. 

Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke megköszönte az írószervezet tagjainak munkáját, akik folyamatosan újraformálják az E-MIL hangját, arculatát. Úgy vélte, minden díj megtisztelő, de előleg is, ami arra figyelmeztet, hogy sok munka vár még rájuk. A díj Sánta Csaba szobrászművész Bölcső című alkotásából és 20 ezer lej pénzjutalomból állt. 

Az est további részében az E-MIL alkotói, László Noémi, Király László, Király Zoltán, Márton Evelin és Karácsonyi Zsolt olvastak fel műveikből. Az ünnepélyt Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész A legjobb ember - zenés Ady-fantázia című előadóestje zárta. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup