• 2017. november 20., hétfő
    Jolán
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -0°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6469 LEI
    • 1 USD = 3.9414 LEI
    • 1 GBP = 5.2259 LEI
    • 100 HUF = 1.4871 LEI

Műfordításról, férfiszerepekről, közéletről beszélt Krusovszky Dénes Nagyváradon


-A A+



Krusovszky Dénes József Attila-díjas író, költő volt a nagyváradi Törzsasztal beszélgetéssorozat vendége pénteken az Illyés Gyula Könyvesboltban.

A megjelenteket Szűcs László, a Várad irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztője köszöntötte, figyelmükbe ajánlotta a folyóirat 10. számát, majd a meghívottakkal Kőrössi P. József és Kemenes Henriette, a Várad szerkesztőségi titkára beszélgetett.Bár Debrecenben született, pedagógus szülei Hajdúnánásra költöztek, ott nőtt fel, egyetemre pedig Budapestre járt, így nincs hangsúlyos kötődése a cívis városhoz, árulta el Krusovszky Dénes, aki – mint elhangzott – a Törzsasztal eddig legfiatalabb meghívottja.

Drámát is írt, Az üveganya című darabját három évadon át játszották a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, előbb stúdió- majd nagyszínpadi előadásként, mégsem érezte a darab színpadra állításakor, hogy neki, mint szerzőnek ott kellene sertepertélnie, fogalmazott. Szívesebben olvas el egy darabot, minthogy megnézze, fűzte hozzá.

Krusovszky diákként 1998. és 2000. között háromszor nyert arany oklevelet vers kategóriában a sárvári Diákírók és Diákköltők Országos Találkozójának versenyén. A sárvári táborról szívesen beszélt, mint mondta, az „fontos első találkozások” helye volt. Nemcsak azért, mert diákként ott ismerkedett össze a későbbi Telep Csoport tagjaival, hanem mert a zsűritagok között volt például Kemény István, Térey János, Vörös István vagy Peer Krisztián.

Az önszerveződő Telep Csoport tagja volt 2005-ben Krusovszky Dénes mellett Bajtai András, Dunajcsik Mátyás, Ijjas Tamás, Nemes Z. Márió és Pálffy András Gergely, egy évvel később Pollágh Péter, Deres Kornélia, Sopotnik Zoltán, Szabó Marcell és Sirokai Mátyás csatlakozott hozzájuk. A csoport tagjaival az ELTE bölcsészkarán találkozott újra, majd a József Attila Kör Szigligeti versmaratonján, ahol Marno János költő, műfordító volt a szakértő, és felmerült, hogy Budapesten is folytatni kellene ezeket a találkozásokat. Hetente, kéthetente találkoztak, majd, hogy a szövegeket visszaolvashassák, Krusovszky elindította a Telep nevű blogot, erre tették fel saját verseiket. Bár a szövegeket elsősorban egymásnak szánták, mások is olvasni kezdték a blogot, majd a Scolar kiadó 2009-ben jelentette meg Bán Zoltán András javaslatára antológiájukat, ám annak megjelenése egyben a Telep Csoport búcsúbulija is volt. A print is vonzotta, így részt vett a bölcsészkar Puskin Utca című folyóiratának szerkesztésében, hangzott el.

A Krusovszky Dénes főszerkesztésével működő, nemzetközi lírát bemutató versumonline.hu oldal kapcsán a műfordítás is szóba került. Az író szerinte a magyar fordítói hagyományt máig a nyugatos, formahű fordítói iskola határozza meg, ő ezzel szemben a tartalmi hűséget részesíti előnyben. Volt rá példa, hogy inkább feladott egy versfordítást, mert úgy érzete, nem tudja az eredeti vers tartalmát visszaadni, árulta el.

Krusovszky Dénes határozottan állást foglalt a Kárpát Medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. körül kialakult vitában. A helyzeten, azon, hogy ez a szervezet körülbelül háromszor annyi támogatást kap, mint a teljes magyar könyvkiadásra jutó évi körülbelül 400 millió forint, változtatni nem lehet, a pénzt nem osztják újra, de fontos elmondani, hogy ez nincs rendben, fontos figyelmeztetni az embereket.

Ugyancsak aggályosnak érezte Kertész Imre emléktáblájának múlt heti felavatását: a táblát Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és Schmidt Mária, a Kertész Intézetet létrehozó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja leplezték le, de nem hívták meg rá a Szépírók Társaságát, melynek Kertész tagja volt, ott volt viszont az Írók Szövetsége, ahonnan kilépett, ugyanakkor Kertész írásaiból olyan idézeteket ragadtak ki, melyek a jelenlegi kormánypolitikának megfelelnek.

„Azt lehet jól megírni, ami valamilyen szinten személyesen érint” – mondta Krusovszky Dénes A fiúk országa című novelláskötete kapcsán. Ebben fiúk, férfiak szerepelnek, a háttérben jelennek meg a nőalakok. Nem szociológiai nézőpontú prózát akart írni, mondta a szerző. Olykor csak egy utca vagy egy személy valós a novellákban, a többi fiktív elem. A férfiszerepekről is szó esett, Krusovszky Dénes szerint ezek olykor túl merevek, a férfiakat pedig olyan szerepekbe kényszerítik, amelyekbe „nem férnek bele.” Ebből a problémakörből indul ki egyébként jövőre megjelenő, Akik már nem leszünk sosem című regénye is, melyből – egyik prózaverse mellett – részletet olvasott fel Krusovszky Dénes.

November 24-én a Könyvmaraton keretében Parti Nagy Lajos, december 8-án Grecsó Krisztián, míg januárban Vida Gábor lesz a Törzsasztal vendége.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X


popup